Királyi város átlagembereknek
Ha Székesfehérvárt szeretném az utazó figyelmébe ajánlani, először azt emelném ki, hogy közel van a fővároshoz a Velencei-tóhoz, kellemesen bejárható, minden középkori dicsősége ellenére nagyon is a jelenben él, és nincs benne semmi fennhéjázó. Nyugodt, csendes, derűs. Emberi.
Ne, de ki menjen Székesfehérvárra? A város tökéletesen alkalmas a háromgenerációs kirándulásokra, ha a gyerek vagy a gyerekek még nem kamaszodnak. Mert a kicsik Fehérvár történeti belvárosában szabadon rohangálhatnak – az autóforgalom jórészt kitiltva, ami mégis van, az ritkás és lassú.
A kölyköket minden utcában meglepetés éri, valami soha nem látott érdekesség: az Országalma, Mátyás király hirtelen előbukkanó meseszerű szobra, a fejük fölött hintázó cégérek életnagyságú alakjai, virágóra, harangok, szökőkutak – szóval, élvezni fogják.
Akárcsak a nagyszülők. A Belváros könnyen és minden terv nélkül felfedezhető egy jó órás, másfél órás sétával. És bár minden méteren Fehérvár fél évezreddel ezelőtti nagyságának bizonyítékait állítják elénk, azt vesszük észre, hogy ma sem rossz itt élni.
Feltűnő, hogy idős emberek nagy társaságai milyen élénk életet élnek a cukrászdák, éttermek, sörözők, kávéházak, fagylaltozók véget nem érő teraszsorán. Egy pillanatra az árlapra tévedve megértjük, ennek mi az egyik oka: az árak a pestiek felét is alig érik el, inkább a harmadához közelítenek.
Mit jelent, hogy olcsó?
Mindegy, miben mérjük, a látogatónak Székesfehérvár olcsó. A nyitott Panoráma busz – ez a neve – legdrágább jegye 1500 forint, de nyugdíjasoknak, diákoknak még kevesebbe kerül, kisgyerekeknek ingyenes. A busz egy óra alatt járja be a város nevezetességeit, és közben idegenvezető mesél a látottakról.
A Kisvonat – valójában vonatra hasonlító autós szerelvény – már csak 800 forint, igaz, a túra is rövidebb időben-térben egyaránt. Hétvégeken a város nevezetesebb helyein biztosan van valami komolyabb rendezvény, tömegesemény, amely vonzza az ételt-italt kínáló árusokat.
A legdrágább gyümölcsből készült kézműves sör korsója 1000 forint, a megszokott minőség 500. És végül, a Középkori Romkert kiállítása árkedvezményt ad, ha területén építés zajlik, például egy színházi előadás nézőterét szerelik össze. Ilyenkor a belépő 100 forint…, márpedig itt állandóan hasonló munkák zajlanak, de ezek cseppet sem zavarják az élményt.
Nem is gondolnád, milyen csendes!
Fehérvár nagyon jó egy baráti vagy munkamegbeszélésre is. 65 kilométerre Pesttől, váratlan csend és nyugalom honol a fehérvári belváros terein-utcáin. Aki az egyre telítettebb, idegesítően le-lelassuló autópályán törtet el mellette, nem is gondolná, hogy odabent milyen kellemetességeket hagy ki.
A rövid Lépcső utca meghökkentő, mintha a Balkánon lennénk, vagy legalábbis Szentendrén, és a Megyeháza utcára érve csak tágabbra nyílik a szemünk. A barokk házak-palotácskák falaiból itt-ott előbukkannak az egykori városfal maradványai, a ritka, gótikus épületelemek.
Így érünk el a Templom köz kapujáig, majd egy tenyérnyi parkon átvágva a Szent István-székesegyház elé. A téren az egykori bazilika – az első magyar keresztény templom – körvonalai fehér kövekből kirakva. A hatalmas székesegyház mellett újabb hangulatos kis lépcső, tetején terasszal, hogy élvezni tudjuk a lenti apró Hősök terét: amennyivel kisebb a pestinél, annyival meghittebb.
A terecske kávéházának és pizzériájának napernyői alatt kellemesen el lehet beszélgetni órákig. Csak a közeli Árpád fürdő gyönyörű szecessziós épülete vagy az Óramúzeum és Órajáték közösségi oldalakra kívánkozó látványa vonhatja el figyelmünket a beszélgetés témájától. Élvezzük a megnyugtató tisztaságot – sehol egy eldobott csikk, sodródó papírpohár, a szemétgyűjtőket óraműpontossággal ürítik a várostakarítók.
A királyok többet érdemelnének
A fenti utcák és épületek nem tartoznak Fehérvár főbb látnivalói közé. Azok – mint a nagy közigazgatási és egyházi paloták, templomok, polgárházak, a színház, a Romkert és város híres szobrai – arrébb vannak, de nem lehet nem beléjük botlani.
A terek és utcák sodorják az embert, míg el nem ér a belváros hátárhoz, a Zichy ligethez, amelynek színpadán mindig történik valami. S ha mégsem, akkor is megéri elsétálni odáig az evangélikus templom szokatlanul idegen, északnémet stílusa miatt.
De akárhová is megyünk a városban, még a bankok kirakataiban is azt olvashatjuk, hogy Fehérvárott 37 magyar királyt koronáztak meg, és a középkorban csak az számított az ország uralkodójának, akit a Szent Koronával az esztergomi érsek itt koronázott meg. Sok helyen e királyok és királynék neveit fel is sorolják kőbe vésve, üvegre nyomtatva, vagy képernyőn megjelenítve.
De ki-ki vallja be magának, mit mond neki V. István királyunk neve, vagy mit tud Fennenáról, III. András első feleségéről? Jó volna egy, az itt megkoronázottakat panoptikumszerűn bemutató múzeum vagy kiállítás, mely hitelesen bemutatná az akkori idők Magyarországát is.
A mostanitól gyökeresen eltérő, sokkal-sokkal gazdagabb és összetettebb tájképeket, vagy a teljesen más testalkatú embereket. A várakat, településeket, amelyek azóta mind-mind elpusztultak. Mert e nélkül nehéz elképzelni Fehérvár egykori nagyságát, fontosságát, pusztán a Romkert köveit nézegetve.
Kell egy vár!
Szerencsésebb népeknek megmaradtak államalapításuk első épületei, több emlékük van, mint egy romkert. A fehér vár elpusztult, ahogy elpusztultak a templomok, polgárházak is. De a város nem maradt vár nélkül, hiszen egyik leglátogatottabb nevezetessége a Bory-vár.
A 60-as, 70-es években a hivatalos kultúrpolitika és idegenforgalom nem tartotta nagyra, de az emberek mindig is szerették. Manapság kihagyhatatlan látványosság a helyi építész, szobrász és festő Bory Jenő egymaga, saját kezűleg, négy évtizeden át épített vára. (1923-tól 1964-ig tartott az építkezés.)
Hatalmas épületről van szó, amelynek belseje is páratlanul gazdag, nem csak az építő és imádott feleségének szobraival-képeivel van tele, de a két világháború közti időszak minden nagy művészének alkotásai is megtalálhatók a termekben.
S még ott vannak a vár romantikus kertjei is. Bory Jenő a várat nem a város elpusztult épületeinek pótlására építette fel, hanem felesége iránt érzett szerelme kifejezésére. Akárhogy is történt, a vár, mint a legnagyobb, egyetlen ember által emelt épület, bekerült a Guinness-rekordok könyvébe.
A környéket nem kell bemutatni
Székesfehérvár környékének legnevezetesebb helye a Velencei-tó, de a környék más látnivalói sem ismeretlenek a turisták előtt. Ezrek kíváncsiak a nemrég épült Bence-hegyi kilátóra, ahonnét új kép tárul fel a tóról. Bármely évszakban sokan barangolnak a pákozdi ingókövek vidékén,
A Velencei-hegység kis barlangjai, kvarcitsziklái is sokakat vonzanak. Kevesen hagyják ki az Alcsúti Arborétumot. Ugyancsak látogatottak a térség első igazi nagyvárosának, Gorsiumnak maradványai is. A Római Birodalom e városának nagyságát mutatja, hogy amfiteátruma húszezer nézőt tudott befogadni, és története során három császár is megfordult itt.
Bármely irányban szép és nevezetes kastélyokat érhet el a látogató rövid autózás után, mind közül talán a martonvásári Brunszvik-kastély a legismertebb. A közösségi értékelésen alapuló utazási oldalak adatai szerint egyre népszerűbbek a hazai és külföldi turisták körében a borászati pincelátogatások.
Pincéből pedig nincs hiány e tájon. Etyek – félúton a főváros és Fehérvár között – több olyan pincével büszkélkedhet, amelynek neve ismert egész Európában.
Hívhatnák Főnixvárosnak is
Fehérvár persze nem csak történelem, nem csak sóhajtozás az egykori nagyság után. Ez aztán igazán az a város, amelyik minden pusztítás után újraéled, és sikeresebb lesz, mint valaha. Háborúból itt nem volt hiány, és mindig kemény harcok folytak a fontos utak kereszteződésénél fekvő városért.
A második világháborúban Fehérvár nagy csaták színhelye volt – jó néhányszor foglalták el és foglalták vissza a harcoló felek. Mégis, már a 60-as évekre virágzóbb és népesebb volt, mint a háború előtt, majd nagy gyárainak bezárása után (Ikarus, Videoton), a rendszerváltás éveiben is meg tudta kétszerezni lakossága számát a beköltöző új világcégek munkahelykínálata által.
Ma tucatnyi nagyvállalat biztosítja az itt lakók jólétének alapját, anyagi gyarapodását.
Még nincs hozzászólás