Kicsi, nagy, vérszopó
Bár a denevér valóban lehet vérszopó, ami kimondva is hátborzongató, szerencsére hazánkban csak kis testű, rovarevő denevérek élnek. Anyagcseréjük rendkívül gyors, így egy mindössze 6-7 grammos denevér éjszakánként akár 800-900 szúnyogot is elpusztít.
Az ember – ki tudja, mi okból – valahogy nem rajong a denevérért, és nem kívánja őt baráti társaságába vonni. Érdekes az is, hogy megenni sem akarjuk őket, ezért úgy éldegélünk a bolygón, hogy a denevér itt, az ember ott. És csak ritkán botluk bele egy-egy denevérbe.
Meg kell jegyezni azonban, hogy ha valaki kezet emel a denevérre, könnyen megtépázódhat. Ugyanis, ha bántják, harap. Az aprócska denevér is tud fájdalmasat harapni, de a nagyobb baj az, ha olyankor harap meg, ha épp veszett.
Hátul szürke, elöl fehér, mi az?
A hazánkban honos közönséges denevér a fejétől a törzse végéig 8 centiméter, ehhez jön még 6 centi farok. Szárnyfesztávolsága viszont úgy 40 centi. A denevér hátul szürke, elöl fehér. Lábain repülőhártya van. Szeme kicsi, orra meg, mintha a falnak repült volna.
A denevér imádja a társaságot, de csak akkor, ha a társaság is denevér. Kedveli a nyílt, ritkás erdőket, de szívesen él lakott területen is. Nyári szállásul régi épületek padlásait választja, ritkábban üreges fákat, mesterséges fészekodúkat. Barlangokban telel át. Mindig a barlang mennyezetének legmagasabb részén függeszkedik fel. Rendszeresen előfordul, hogy 200 kilométert is megtesz, amíg megtalálja a megfelelő hőmérsékletű barlangot.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2024. évfolyama 8. számának 70. oldalán!)
Még nincs hozzászólás