Kibeszélő
Hihetetlenül hangzik, de igaz: egy független mediátor, például Winkler-Virág András jelenlétében a megoldhatatlannak tűnő helyzetek is nagyon gyorsan orvosolhatóak.
Hányszor előfordul, hogy egy veszekedés során arra gondolunk: „Istenem, miért nem vettem fel magnóra, hogy visszajátszhassam, vagy miért nincs itt valaki, aki hallhatná, mennyire nekem van igazam, és nem a másiknak”. Nos, a mediáció ezt a lehetőséget is magában hordozza. A vitás helyzethez egy független, harmadik személyt rendel – a mediátort –, aki kezdetben külön-külön, majd egy mediációs ülés alkalmával együtt beszélget a felekkel. Ők végighallgatják egymást, majd a gubancokat egyenként kibogozva maguk oldják meg a helyzetet. Az ülés végén pedig szerződést kötnek egymással.
– Mitől jobb egy mediátor, mint egy közös barát, aki ugyanúgy külön beszélget a felekkel, ráadásul még ismeri is őket?
– A mediátort titoktartás köti és végig független marad. Ez a legjobb barát esetében sincs így, aki csupa jóindulatból néha még jobban elmérgesít egy szituációt. A barátnak ráadásul mindig van véleménye és jó tanácsai, amiket szívesen meg is oszt, pedig a sikeres mediáció egyik titka éppen az, hogy a feleknek maguknak kell kidolgozniuk a megoldást, amit így aztán a saját magukénak éreznek.
A mediációs helyzet egyfajta tükröt tart a felek elé, és mire oda jutnak, hogy közösen ülnek asztalhoz, már más szemszögből beszélnek egymással. A mediátor nem ad tanácsot, nem véleményez, hanem hagyja, hogy a felek maguk oldják meg saját problémájukat.
Még nincs hozzászólás