Kérdezd a nőt!
Amikor kiderült, hogy a férfiak párkapcsolati hibáiról kell írnom, azt gondoltam, könnyű dolgom lesz, elvégre rengeteg hibát követünk el. Csak valahogy nem találtam meg azt a vezérfonalat, amire felfűzhetném a mondanivalómat.
Képzeletben minden jellemhibánkra azonnal megadtam magamnak a magyarázatot, ezzel mintegy fel is mentve az egész férfipopulációt, és megnyugodtam, hogy nem vagyunk mi olyan reménytelen banda. Vannak hibáink, de hát kinek nincsenek? – gondoltam. Gyorsan ráébredtem, hogy ebből így nem lesz cikk, és megkértem egy barátnőmet, hogy ugyan már, legyen olyan kedves, és mondja el, mi a leggyakoribb hiba, amit mi, férfiak elkövetünk egy párkapcsolatban. Nem kellett kétszer kérdezni.
„Nem figyeltek. Kezdetben nagyon lelkesek vagytok, túl is dicséritek a nőt, elhalmozzátok mindennel, aztán ez alábbhagy. Nem veszitek észre, ha a nő le akar nyűgözni benneteket, és azt sem, ha valami baja van.”
Aha, ez remek, gondoltam. Nem figyelünk. Ez már jó kiindulási alap lehet a cikkhez.
„Aztán – folytatta a kedves barátnőm – hajlamosak vagytok elkényelmesedni. Nem tesztek eleget azért, hogy a szeretetetek és a törődésetek mindennap megnyilvánuljon. És fizikailag is elkényelmesedtek. Nem adtok magatokra, nem öltöztök fel rendesen, meghíztok. Ez nagyon komoly oka annak, amiért a nők nem akarnak egy idő után szexelni sem, mert a hódításnak már esélye sincs.”
Nos, valóban, ez is komoly és gyakori hiba, láttam be. Van itt bőven anyag, sőt, már több is, mint ami elég egy cikkhez. Csakhogy még nem volt vége.
„Na, és aztán ott van még az is, hogy nem kezdeményeztek. Korábban étterembe vittétek a nőt, és nyaralást javasoltatok, meg barátokat hívtatok át, később meg semmi. Az együttlét a négy fal közé szorul, és hagyjátok, hogy a kapcsolatot betemessék a hétköznapok. Az meg másról sem szól már, mint gyakorlatias kérdésekről: ki mit vegyen, kinek lesz szülinapja, ideje lenne a mosásnak – és kiég a kapcsolat… Elég lesz?”
Elég, válaszoltam. Bár mindig kettőn áll a vásár, kénytelen voltam igazat adni neki. Gyakran elfelejtjük, hogy a kapcsolatokért folyamatosan dolgozni kell. És arról a fontos igazságról is megfeledkezünk, hogy ezt a küzdelmet legtöbbször saját magunkkal kell megvívnunk. Az a szerencse, hogy ha nekünk, férfiaknak van jó tulajdonságunk, az az, hogy nem rettenünk meg a kihívásoktól.
Még nincs hozzászólás