Jövőre ő lesz az év madara
A fülesbagoly nem túl nagy állat. Hossza a farkától a füléig sincs félméternyi. Mivel testének jelentős része toll, súlya is csupán 220-435 gramm közötti. Legfeltűnőbb rajta helyes kis tollfülekkel ékesített kerek buksija és hatalmas narancsvörös szemei, melyekkel gyakran pislog, akár a kettővel külön-külön is.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 40 éve indítja el minden évben az év madara szavazást. Az egyesület célja felhívni a figyelmet az adott faj természetvédelmi problémáira. 2019-ben a gólyatöcs volt a szavazók kedvence, jövőre viszont az erdei fülesbagoly lesz. Az emberek imádják, bár kevéssé ismerik.
Az éjszakai műszak hátrányai
Az erdei fülesbaglyot ritkán láthatjuk, mivel éjszakai műszakban dolgozik, nappal pedig alszik. Ezért inkább csak éjjeliőrök találkozhatnak vele. Ők is inkább csak akkor, ha kisebb erdők, öreg temetők, esetleg folyók ártere mellett dolgoznak. És jó a szemük.
Mivel a fülesbagoly irtózik a szerepléstől, ezért meglehetősen rejtőzködő életmódot él, csak ritkán mutatja meg magát, bár egyáltalán nem ijedős. Ha úgy haladunk el mellette, hogy azt hiszi, nem vettük észre, nem repül el, csak nagy szemével kíséri minden mozdulatunkat.
Az erdei fülesbagoly elég lusta állat. Fészket nem épít, helyette főleg az elhagyott varjú- és szarkafészkeket hasznosítja újra. A bagolypapa jelöli ki a területet, ahol véleménye szerint elég élelem található, de az alkalmas fészket a mama választja ki.
A megfelelőnek talált fészekből akár el is zavarhatja a tulajdonost. Ha ez nem sikerül, oda fészkel, ahova tud. Ebből néha komoly problémák adódnak. Előfordult, hogy nem lévén üres varjúfészek a közelben, bagolyanyu üres gólyafészekben költötte ki fiókáit. Mire rájött, hogy ez nem túl jó ötlet, már késő volt a bánat.
A gólya fészke ugyanis nem a legmegfelelőbb az erdei fülesbaglyok számára, mert semmi nem árnyékolja. A cseperedő fiókákra ilyen mostoha lakásokban szomorú sors vár. Mivel utálják, ha a fejükre tűz a nap, még az előtt, hogy megtanulnának röpülni, kiugrálnak a fészekből, és a legtöbb esetben el is pusztulnak.
Bagolyanyu, bagolyapu meg a bagolygyerekek
Bár a fülesbagoly a telet sem szereti, mégsem vonul délre, inkább örökzöldek ágain, gyakran városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön társaival összebújva cidrizi végig a hideg évszakokat. Nem vezet háztartást. A kaját nem pucolja, nem hámozza meg, hanem egészben bekapja, majd a fölösleges részeit kiköpi.
Kedvence a mezei pocok, köpetei ezek koponyáival vannak tele. Havas teleken több madarat is megfog, főleg verebeket. Leshelyről csap le zsákmányára, de éjszaka hallás után is vadászik.
Bagolyanyu az első tojás lerakása után azonnal kotlani kezd, így a fiókák között általában csak egy-egy nap korkülönbség van. A mama számára ez a nyugis időszak, közel egy hónapig tart. Egész nap lustizik, csak késő este jön ki a fészekből, akkor is csak azért, hogy a tollait rendbe szedje.
Megteheti, hiszen a kaját párja hordja neki, aki szegény a gyerekek megszületése után még két hétig vaksi fiókáit is eteti. Bagolyapu napjainak jó részét elvonultan, de a fészek közelében tölti, fákon vagy bokrokon, ahonnan szemmel tudja tartani a fészket is. A mama csak kéthetes koruk után hagyja ott fiókáit egy rövid időre.
A gyerekek elég türelmetlenek. Bár még nem tudnak repülni, már kiugrálnak a szomszédos ágakra. Ilyenkor a környékbeli fák koronája tele van visító gyerekbaglyokkal. Ezt a hangos, elnyújtott, magas „pí-í”-t májustól augusztus végéig akár egy kilométerről is hallani.
A fiókák meglehetősen neveletlenek, közelükben nem jó lakni, mert akár egész este vijjoghatnak. Egy hónapos koruk után tanulnak meg repülni, de szüleik ezután még etetik őket egy ideig. A ragadozók, mint például a róka, nyest, héja és egerészölyv főleg a fiókákat veszélyeztetik.
A felnőtt madarak legfőbb ellensége az őrülten száguldozó autós, aki erdős területeken, az úttesten áttotyogó baglyokat fényszórójával elvakítja, szinte megbénítja és elüti.
Pedig ezt nem tanácsos tenni, hiszen a bagoly szigorúan védett madár. Magyarországon nem ritka, tíz-tizenkétezer pár is fészkelhet, eszmei értéke ötvenezer forint.
„Beszél majd az utókor…”
Persze sokan vagyunk, akik azt gondoljuk, hogy a fülesbaglyot ismerjük. Ez részben igaz, hiszen Dr. Bubó az egyik kedvenc rajzfilmünk volt. No és Micimackó okoskodó barátjáról, Bagolyról sem feledkezhetünk meg. Az erdő lakói közül Bagoly volt a legműveltebb, hiszen ő írni is tudott. Odúja előtt máig olvasható a „tilos az Á…” felirat, mely tudvalevőleg Bagoly névtáblája.
Az előbbiektől némileg hitelesebb képet festett madarunkról, a nagyszerű író, Fekete István Hú című ifjúsági regénye. Fülesbagollyal ezeken kívül gyakorta találkozhatunk érettségiző diákok nyakkendőin, diplomaosztókon és az egyéb tudással kapcsolatos eseményekre összeállított csokrokba tűzve.
Azt nem lehet pontosan tudni, hogy miért terjedt el a köztudatban, hogy a bagoly okos, mi több, bölcs állat. A valóságban nála sokkal okosabb madarak is vannak. Például a varjú.
A közkeletű tévedés okát nem ismerjük, de tény, hogy a görög mitológiában Pallasz Athéné, a bölcsesség istennője szent állata volt a bagoly, és már akkor is a tudást és a bölcsességet jelképezte. Athénének magának is a „bagolyszemű” jelzőt adták, hogy ezzel is kifejezzék: a bagoly hatalmas szeme a dolgokba való belelátás kifejezője. Innen ered az a népi hiedelem, hogy a bagoly bölcs, és az a szólás, hogy bölcs, mint a bagoly.
Még nincs hozzászólás