Így szórakoztunk régen és ma
Nem is olyan nagyon régen, alig több mint ötven évvel ezelőtt Magyarországon a fiatalok fülüket a rádióra tapasztva próbáltak kedvükre való zenét elcsípni az éterben. Ha valakinek sikerült a Beatles vagy a Rolling Stones valamelyik számát - rettenetes minőségben ugyan, de szalagos magnóra rögzíteni - sztár volt minden házibulin.
De a filmekhez való hozzáférés sem volt egyszerű. Ha jó filmet játszottak a moziban, a jegyeket üzérek vásárolták fel, s árulták többszörös áron. Ha a televízió egyetlen csatornája népszerű sorozatot vagy filmet vetített, kihaltak a városok, mindenki a tévé előtt ült. A szórakoztatás eszközei azonban olyan gyorsan fejlődtek, hogy ma már mindenki azt hallgat, azt néz, ott és akkor, amit és amikor akar. De hogyan történt ez?
Kezdetben volt a mozi
Az első filmszínház, a Vitascope Hall 1896. június 26-án nyitotta meg kapuit az amerikai New Orleansban, majd október 19-én megnyílt a a második az Edison’s Vitascope Theater Buffalóban, ám ahhoz azért több év kellett, hogy tömegesen nyíljanak meg a filmszínházak. Azonban az élmény az 1900-as évek elején még egyáltalán nem olyan volt, mint amilyet mi átélünk egy mai moziteremben.
Hiszen kezdetben minden film néma volt. Az első filmeknél előadók, kikiáltók magyarázták a közönségnek a vásznon futó képeket, kifejtve tartalmukat és jelentésüket. Azonban az elkövetkező évtizedekben a filmek egyre népszerűbbek lettek, a tömegtermeléssé váló filmgyártás pedig egyre inkább képes volt kielégíteni a keresletet, sorra nyíltak a filmszínházak.
Az első magyar mozi Budapesten az Andrássy út 41. szám alatt 1896-ban nyílt meg, de hamar csődbe ment. Az Apolló Projectograph színházat, az első, kizárólag mozi céljára épített épületet Budapesten 500 néző befogadására tervezték, és a mai Blaha Lujza téren állt.
Az 1906 végén megnyílt ’filmszínház’ olyan népszerű volt, hogy erkélyekkel is bővítették. A szórakozni vágyó budapesti közönséget 1909-ben már negyvenhat mozi várta, egy évvel később az újságok azt írták, hogy Budapest többé nem a kávéházak, hanem a mozik paradicsoma. S bár kezdetben inkább csak a szegényebb rétegek szórakozását szolgálta, az 1910-es évekre a mozilátogatás az előkelőbb körökben is elfogadottá vált. A külvárosi részeken is elegáns épületeket emeltek a mozik számára.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2023. évfolyama 7. számának 24. oldalán!)
Még nincs hozzászólás