Így készüljünk az otthoni palántanevelésre
Ha van egy világos, napos ablakunk, nem kell várnunk tavaszig a palántaneveléssel. Január végén elkezdhetjük megvásárolni a hozzávalókat, és előkészíteni a magokat a vetésre. A palántáról nevelés szükséges többek közt a paprika, a paradicsom, a karfiol, a kelkáposzta, a fejes káposzta, a padlizsán, a cukkini, a brokkoli vagy éppen a patisszon termesztésénél.
Miért kell palántázni?
A palántanevelés remek elfoglaltság, de egyáltalán nem egyszerű. A felsorolt zöldségféléknek viszonylag hosszú a felnevelési idejük, ha tehát akkor vetnénk a magjukat, amikor a talaj már kellően felmelegedett, akkor a növények csak későn fejlődnének ki, és a termésük nem, vagy csak a nyár végén érne be.
A palánták nevelésével tehát a tenyészidőt rövidítjük, és területet, munkát takarítunk meg – olvashatjuk Bálint gazda weboldalán.
Mibe ültessünk?
Természetesen földbe. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyenbe. A kertészetekben, gazdaboltokban és szaküzletekben ma már kapható kifejezetten palántanevelésre való föld.
Ennek két fontos tulajdonsága van. Először is feltűnően porhanyós, jó vízáteresztő képességű, szemcsés talaj. Ez azért fontos, hogy a gyenge, fejlődő növénykének ne kelljen küszködnie a földből való kitörésre. A másik fontos tulajdonsága ennek a szakáruházból beszerzett földnek az, hogy biztosan steril. Ez azért fontos, hogy a fejlődő magocskánk ne kapjon el semmiféle fertőzést.
Természetesen kertünkből is áshatunk földet palántanevelésre. Ezt a földet azonban ajánlatos fertőtleníteni. Nem bonyolult feladat. A nedves földet egyszerűen berakjuk a 100 fokra melegített sütőbe, és 15-20 percen át sütjük.
Mit ültessünk?
Természetesen annak a növénynek a magját, amelyet nevelni szeretnénk. Vigyázni kell azonban, hogy csak jó minőségű, lehetőleg csávázott vetőmagot vásároljunk. A csávázás azt jelenti, hogy a mag növényvédő szerrel van bevonva, ezért kifertőtlenített földünkből egészségesen fog kinőni. Ezért magot legjobb kertészetekből vagy szakáruházból vásárolni. Ha saját tavalyról megmaradt magot használunk, érdemes 10-15 percre egy gombaölő szerbe áztatni. Január végén már el is lehet vetni ezeket.
Hová vessük?
A magvetés időszakában a növényeknek elsősorban nem fényre, hanem állandó hőmérsékletre van szükségük. Valamint arra is, hogy soha ne száradjon ki a földjük, de ne is öntözzük túl őket. A földnek nem szabad tocsogósan nedvesnek lennie.
Nagyon fontos, hogy bármibe vetünk, legyen az a szakáruházakban kapható műanyag palántástál, vagy közönséges joghurtos-, tejfölösdoboz, esetleg cserép, gondosan mindegyiket ki kell fertőtleníteni. Ennek a legjobb módja, ha forró vízben, esetleg mosogatógépben áztatva csírátlanítjuk.
Sajnos még ebben az esetben is, tehát, ha a mag, az edény és a föld is fertőtlenítve van, akkor is előfordulhat, hogy a gyenge palántáink közül néhány megbetegszik. Ezért, amikor elvetjük a magot, érdemes gombaölős oldattal meglocsolni. Majd, a biztonság kedvéért, a 3-4 centis palántáinkat is. Ha növénykénk eléri a kétleveles állapotot, tegyük világos, meleg helyre, akár a radiátor tetejére is.
Tűzdelés
Amikor növényeink a kétleveles állapotig kinőnek, elkezdődik a küzdelem a fényért és a levegőért. Ha már egy kicsit megerősödtek, érdemes szétültetni őket. Legokosabb egyenként kis cserépbe tenni. A lényeg, hogy ilyenkor is gondosan fertőtlenített edényeket használjunk. Ezt a folyamatot, tehát, amikor a palántákat szétültetjük, tűzdelésnek nevezzük.
Ilyenkor óvatosan, lehetőleg egy kis földdel emeljük ki őket, miután az előkészített, fertőtlenített cserépbe és földbe egy ültetőpálcával lyukat készítünk. Ebbe helyezzük a növényeket, s négy ujjal jól megnyomkodjuk körülöttük a földet. Ha meleg radiátorra, esetleg palántanevelő helyre tesszük, nagyon gyors lesz a fejlődésük.
Ha saját fogyasztásra szánjuk a kis növényeket, érdemes a szükségleteinknél 20-30 százalékkal többet ültetni. Gyakori kérdés szokott lenni, hogy a palántákat át kell-e nagyobb cserépbe ültetni. A szakemberek szerint 20-25 centis állapotukig nem kell, akkor pedig már ki lehet ültetni a kertbe. Természetesen akkor, ha az időjárás megengedi.
Betegségek
Sajnos a leggondosabb növényvédelem esetén is előfordulhat, hogy fejlődő növényünk megbetegszik. A palántát könnyedén megtámadhatják a tetvek, az atkák vagy a baktériumok, de a leggyakoribb betegség a palántadőlés.
Ez szabad szemmel is jól látható, hiszen ahogy az elnevezés is mutatja, zsenge, vékony szárú palántáink nem tudják megtartani magukat, oldalra dőlnek. Ennek a problémának minden esetben valamilyen gomba az okozója. Ha ezt tapasztaljuk, akkor a beteg növényeket földdel együtt el kell távolítani, majd valamilyen fertőtlenítő oldattal újra lekezelni.
A talajlakó gombák nedvességigényesek, ezért úgy kell permetezni, hogy estére a talajfelszín és a növény száraz legyen.
Vegyszerrel vagy vegyszer nélkül?
Egyre többen vannak a hobbikertészek között is, aki úgy gondolják, hogy vegyszerek használatára nincsen szükség ahhoz, hogy egészséges növényeink legyenek. Tény, hogy bizonyos problémákat tápanyaghiány, hőmérséklet-ingadozás, megvilágítás vagy huzat is okozhatja. Ha mégis valamilyen gombával vagy más kártevővel van dolgunk, bevethetünk házi praktikákat is.
A poloskák ellen sok hobbikertésznél bevált a fokhagymás permet. Ha fél liter vízbe 1 evőkanál fokhagymaport keverünk, ez az oldat elriasztja a poloskákat. Paradicsomra érdemes megpróbálni a több napig áztatott, szétturmixolt paradicsomlevelet. Gombaölésre sokan ajánlják az egy rész tej, három rész víz keverékét. De sokan esküsznek a talaj javítására és a növények permetezésére is az egyszázalékos sörélesztővel.
Még nincs hozzászólás