Így jutunk a csillagokig
Lehetne ez egy tudományos-fantasztikus mese Sabrina Gonzalez Pasterskiról, de nem az. Ami a tudományt illeti, a legnagyobbak bizonyítják: az amerikai álom valóság, ez a korlátlan lehetőségek birodalma. Ami pedig a fantasztikum: a hős - eddig igencsak rövid - élettörténete.
Sabrina Gonzalez Pasterski kisasszony kubai bevándorlók családjába született Chicagóban, 1993-ban. De mindig egészen máson járt az esze, mint az osztálytársaié. Jelzem, a hasonló korú lányok ilyenkor önmagukkal és a társaságukkal vannak inkább elfoglalva. Tán kezdik jobban figyelni a divatüzletek kirakatait, kevesebbet babáznak, inkább leendő „babájuk” után nézelődnek.
A fizikába alámerülő kislány viszont mindössze tizennégy éves volt, amikor először repült egyedül, egy egyszemélyes repülőgépen. Hamarabb, mintsem hogy megszerezte volna a jogosítványát. Hallatlanul fölcsigázta érdeklődését a mennyei szárnyalás.
Még ugyanebben az esztendőben betette a lábát a legendás MIT-ba. A vizsgabizottságnak egyetlen, egymotoros repülőgépet villantott. Az édesapja kedvééért ő tervezte, mintegy két esztendőn át. A Michigan-tó fölött kipróbálták, és csak ámultak. Tökéletesen működött. Az elitképzőben először csak várólistára helyezték.
„Türelmes voltam, nem akartam egy átlagos iskolában elkallódni. Inkább kivártam – gondolkozik el, és ma is ez a szorgalom és vasakarat vezérli. – Nem törődtem bele, hogy nem kellek nekik. Eltökéltem, hogy bebizonyítom, szükségük van rám.”
A bizonyítás – mint annyiszor – ezúttal is sikert hozott Sabrinának. Csökönyös várakozása egészen addig tartott, míg két professzor meg nem nézte a találmányáról szóló videofelvételt. Ezt követően a tudós Allen Haggerty nem röstellte kimondani: „Tátva maradt a szánk, amikor megláttuk a kifejlesztett tervét. Ez minden számításunkat fölülmúlta!”
Az ifjú fizikushallgató nyolc évvel később már végzésre készült. Nemcsak évfolyamelső, hanem az elitintézmény legelitebb tanulója lett. 5.00-ás bizonyítvánnyal végzett, ez az ottani létező osztályzatok legeslegjobbika. Egyszerűen fölülmúlhatatlan. Azonnal elfogadták PhD-jelentkezését a Harvardra. Stephen Hawking és más géniuszok áradoztak róla. Több alapítvány mélyen a zsebébe nyúlt, hogy támogassa a tanulmányait. Sabrinának teljes kutatási szabadságot adtak.
„A fizika nem olyan, mint a kétszer kettő. Egyszerűen fölizgat. Ha fáradt vagy, alszol. Ha nem, a fizikán töröd a fejed…” Ő pedig egyfolytában elmélkedik. Nem csatlakozott a Facebookhoz, nincs Instagramja sem. Sőt, láss csodát, még az okostelefonokra is fittyet hány. Tán okosan… Igaz, a PhysicsGirl honlapon állandóan frissíti a website-ját, hogy hasonlóan elszánt társainak frissiben beszámoljon a legújabb kutatási eredményeiről.
Nem hiába! A Forbes a tudományos világ legígéretesebb harmincába sorolta 30 (év) alatt. A Scientific American vagy a Chicago Tribune is tanulmányokat, riportokat szentel neki. Ő pedig nem riad vissza a legbonyolultabb szakmai – például űrkutatási – témák vizsgálatától, akár maga Albert Einstein, ifjúkorában. Csoda-e, ha a 21. század Einsteinjének nevezik?
Azt becsülik benne, hogy folyamatosan képes a fizika legbonyolultabb kérdéseinek áradatában megmártózni. Legfőbb érdeklődését a gravitáció kérdése váltotta ki – a kvantummechanika összefüggésrendszerében, meg a fekete lyukak problematikája... Ennek kifejtését persze bízzuk itt a magunkfajta átlagember ködbe vesző fantáziájára.
Ami már-már természettudományos alaptételnek bizonyulhat: a lány máris állásajánlatokat kapott Jeff Bezostól (az Amazon.com főnökétől), de még egy vezető repülőgépgyártó cégtől is. A csillagot az amerikai űrkutatási hatóság, a NASA is megtalálta. Amikor Bezost megkérdezték, áll-e még az állásajánlata, tömör volt: „Naná!"
Igaz, előfordult már, hogy csodagyereknek kikiáltott sztárok eltűntek a csillagos(-sávos) égben. Ám mostantól mindenki távcsövekkel kutatja majd az üstökös Sabrina további szárnyalását…
Még nincs hozzászólás