Hallgatni arany
Mi is az aktív hallgatás? Thomas Gordon pszichológus definíciója szerint az aktív hallgatás olyan kommunikációs jártasság, amely segít az embereknek a problémák megoldásában. Az aktív hallgatás során, aki csak csendben figyel, az elfogadja a másik kommunikációra való szükségletét, aki elmondja neki, ami a szívét nyomja. Hogy valóban aktívan fogadjuk be mindazt, amit mondanak nekünk, a másik ember helyébe kell képzelnünk magunkat.
Gordon a meghallgatás négy különböző módját különítette el: a passzív és az aktív hallgatást, a megerősítő reagálásokat, valamint az ajtónyitogatókat.
- Passzív hallgatás: a csend a másik fél őszinte elfogadásának olyan nem verbális jelzése, amely arra bátorítja őt, hogy egyre többet osszon meg velünk az éppen aktuális problémájáról. Hogy miért hatásos? Mert azon túl, hogy elfogadást fejez ki, meghagyja főszereplőnek a probléma valódi elszenvedőjét.
- Megerősítő reagálás: ez azt jelzi a beszélő felé, hogy ráhangolódtunk a szavaira, figyelünk rá. Az ilyen megerősítő reagálások verbális és nem verbális úton egyaránt közvetíthetőek. Egy „ó", „aha", „igen, értem" kifejezés éppúgy betölti ezt a funkciót, mint a megfelelően alkalmazott bólintás, mosoly vagy kézmozdulat.
Érdekesség, hogy az előbbi szóbeli kifejezéseket a tanácsadással foglalkozó szakemberek empátiás dörmögésnek hívják, ami jól mutatja, milyen könnyen kivitelezhető, ám annál hatásosabb dologról van szó.
- Ajtónyitogató: ilyenkor egyszerű kérdésekkel segítjük a partner kommunikációját. Például: „Szeretnél erről beszélni?" „Szeretnéd folytatni?" „Ha jól sejtem, ez rosszulesik neked." „Nagyon érdekes, amit mondasz." Ez a módszer meghagyja a partnernek a szabad döntés jogát, és érezteti is ezt. Nem követeli a választ, nem „erővel” akarja kicsikarni, hanem a másik félre bízza a beszélgetés további irányát.
- Az aktív hallgatás mindezeket együttesen képviseli. Miért van rá szükség? Azért, mert minden színtéren előfordul, hogy a kommunikáció nem hatékony, például nem hallgatjuk meg figyelmesen a másik mondandóját. Az aktív hallgatás segítségével nyílt kommunikációs légkört teremthetünk, fokozhatjuk a partnerek közötti bizalmat, ugyanakkor a befogadó megérti, hogy a közlő mit érez, illetve gondol a problémával kapcsolatban.
Mindez pedig növeli az emberek kommunikatív hatékonyságát. Ez a módszer természetesen jóval több együttérzést és odafigyelést igényel, mint az első három reagálás, és épp ebben áll a lényege is. Ugyanis egyrészt több interakció jön létre a felek között, másrészt a problémával küszködő személy sokkal több visszaigazolást kap arról, hogy a hallgatója nemcsak hallja, hanem pontosan érti is őt.
Még nincs hozzászólás