Hajós vakáció folyókon, tengereken
Sokféleképpen tölthetjük a vakációnkat. Ahányféle ember létezik, annyiféle élményre vágyakozik, ám akik már részt vettek egy tengeri körúton, azt mondják, azon majdnem minden együtt van, ami izgalmas, felpörget, vagy éppen andalítóan kikapcsol, álomba ringat. Szereted a természetet, új és új népeket akarsz megismeri, vámmentesen, olcsón és nyugodtan akarsz vásárolgatni, úsznál, szaunáznál, edzőterembe járnál, futnál, bowlingoznál, kosárlabdáznál? Színházba, cirkuszba, moziba vágysz? Táncolnál? Buliznál? Mindenből annyi akad, hogy nem tudod végigjárni valamennyit egyetlen hajóút során. Ha ma egy világváros forgatagában akarsz elvegyülni, de holnap pálmafák árnyékában rajzolgatnál a tengerpart homokjába - gyere, szállj hajóra!
A vágyakat egy tévésorozat korbácsolta fel
Amikor 1977-ben sugározni kezdték a Szerelemhajó (The Love Boat) című amerikai, romantikus vígjátéksorozatot, mindenkit elbűvöltek a Pacific Princess nevű pazar hajón felvett jelenetek, és azok a helyszínek, ahol a hajó megfordult – a Karib-tenger, Mexikó legszebb fürdővárosai, Hawaii és a többi. Minden epizódban három-négy párhuzamos történetszál szövődött, és ezek olyan érdekesek voltak, hogy tíz évad alatt 249 részt forgattak le belőlük. Sőt, öt önálló tévéfilm is készült a sorozat alapján.
Mivel a Szerelemhajó családbarát sorozat volt, a kicsiktől a legidősebb dédszülőkig mindenki vonzónak találta azt az ötletet, hogy a vakációt egy hajón töltse. A sorozat hatására egyre többen akartak ilyen utazásokon részt venni, ezért egyre több luxus üdülőhajó épült, ami lenyomta az árakat, s a végén az amerikai középosztály már megengedhetett magának egy ilyen körutat.
Alig négy évvel később, 1981-ben a németek (akkor még nyugatnémetek) is megcsinálták a maguk hasonló sorozatát Álomhajó (Das Traumschiff) címmel. Az Álomhajót szintén igazi hajókon forgatták, és a helyszínek között már nem csak az egzotikus Cook-szigetek, Bali és Tanzánia, hanem Svédország is felbukkant. Az európai nézők is azt a tanulságot vonták le, hogy nem lehet nagyobb élmény egy vakációs hajókázásnál. Az üzlet világméretekben berobbant.
Arkhimédész és a három óriás
A feljegyzések szerint az első olyan hajót, amely egyszerre mutatott hatalmat, dicsőséget és kéjes élvezeteket, a görög tudós, Arkhimédész építette Siracusa királyának, II. Hierónnak időszámításunk előtt 240 körül. A neve Syracusia lett. Egy egész erdőt vágtak ki miatta, és annyi fából épült, amennyiből hatvan akkoriban szokásos hajót is össze lehetett volna ácsolni. Alapjában véve hadihajó volt, több száz tengerészt és katonát tudott szállítani, de a dísz- és étkezőtermektől a templomon, királyi rezidencián át a fedélzeti kertekig minden azt szolgálta, hogy látványa ellenállhatatlan hatást váltson ki.
A mérhetetlen túlzásokba eső – de azért megfizethető – luxus a mai napig elvárás egy vakációs cirkálótól. Az ókor uralkodói innentől kezdve rákaptak arra, hogy gazdagságukat ilyen hajókkal fitogtassák. A csúcsot a római Caligula hajói jelentették, igaz, csak egy tavon szolgáltak. A folyók, pontosabban a Nílus legnagyobbjai azok a hajók voltak, amelyeken az obeliszkeket szállították, például az Userhat. Aztán szünet. Évszázadok teltek el, amíg 1833-ban üzembe állt a nápolyi Francesco I., amely ismét a lehető legszebb körutakra vitte gazdag utasait a Földközi-tengeren.
Tizenegy évre rá egy angol hajóstársaság ugyanott szervezett többnapos élménykörutat brit utasainak. 1900-ban építették meg az első olyan hajót, a hamburgi HAPAG cég Prinzessin Victoria Luisét, amely kifejezetten turistacélokat szolgát. Ekkor keletkezett a cruise-ipar. Csillogó álomhajókat ma csak három cég tud igazából készíteni – a Saint-Nazaire-ben lévő francia Chantiers de l’Atlantique, a német Meyer Werft családi vállalat papenburgi és turkui üzemei, valamint a világ legnagyobb óceánjáró-építője, az olasz Fincantieri monfalconei, margherai és genovai gyárai.
A Grandiosa egy magyar házaspár szemével
Endrészék, György és Mária egy Gyöngyös szomszédságában lévő községből, Vámosgyörkről érkeztek Genovába, hogy felszálljanak a MSC Cruises társaság Grandiosa nevet kapott óceánjárójára. „Valaki odaállt a hajó elé, hogy azzal együtt fényképezzék le, de a fele se fért rá a képre – mesélik nevetve az első élményeket. – Hát persze, tizenkilenc emeletes, 331 méter hosszú volt.” A társaság buszán Genováig megtett út is tökéletesen szervezett, kényelmes és kellemes volt, a hajóra szállás sem okozott csalódást.
Fényképek készültek kártyáikra, amelyek már tartalmazták minden adatukat. Csomagjaikat átvilágították, zsebeiket kipakoltatták. „Pontosan, mint egy repülőtéren.” Hamar megtalálták szobájukat, melyet kilátással a tengerre és balkonnal kértek. A szoba egy ötcsillagos szálloda színvonalát mutatta – „… de még ott sem volt olyan, mint itt a hajón, hogy a fürdőszobában elfért minden személyes holmi, az összes neszesszer.” Apróság, de igen, jólesik.
És a kajütön túl a záporozó csodák? Hogy mi volt a leginkább szemkápráztató? A hajóbelső üzletekkel övezett sétánya fölötti LED-kupola, amely pillanatonként más és más animációt mutatott. A mérnök férj nem tudta megjegyzés nélkül hagyni – „Az annyi áramot fogyaszthatott, mint az egész gyöngyösi járás.” A csodáknak nem volt vége soha. Az 5., 6. és 7. emelet közötti lépcsősor Swarowski kristályokkal volt kirakva, és a svédasztalos éttermekből is volt néhány.
A legimponálóbb talán mégis a szervezettség volt a tengeren és a szárazföldön egyaránt. Endrészék a Genova–Civitavecchia (Róma)–Palermo–Ibiza–Valancia–Marseille–Genova-körútra fizettek be, s hol partra szálltak egy városnézésre, hol a hajón maradtak pihenni. „A legjobb az volt, hogy nemcsak a hajón volt egy idegenvezetőnk, hanem a városban is várt ránk egy másik, aki minden várakozás nélkül be tudott minket vinni a Colosseumba, a Panteonba,
Mentünk mindennel, busszal, metróval, gyalog, láttuk a Trevi-kutat, a Spanyol-lépcsőt, Róma híres helyeit, és másokat, amiket magunktól ennyi idő alatt meg sem találtunk volna.” Mély benyomást tett rájuk a hajó személyzetének munkája is – „Hiába, hogy ekkora hajón ötezernél több utas van elszállásolva, az ezerhétszáz fős személyzet minden tagja azon igyekszik kedvesen, mosolygósan és gyorsan, hogy te jól érezd magad. Na, hát ez nagyon megdobja az élményt.”
György és Mária nem tapasztalta, hogy amikor a Grandiosa kikötött egy-egy városban, ellenséges hangulat fogadta volna őket. Nem is értik a kérdést. Azt sem vették észre, hogy a gigászi óceánjáró működése bárhogyan is zavarta, veszélyeztette volna a környezetet. Bár 80 euróért megmutatták volna neki a hajó gépészeti rendszerét, bejárhatták volna az üzemeltetés helyiségeit, nem éltek a lehetőséggel. Annyit értettek a technikához, hogy úgy tudták, úszó otthonuk a legújabb és legtisztább meghajtással működik.
A polgármester gumicsónakban védelmezi városát
Nem ez az első cikkünk, amelyben megemlítjük a ’túlturizmus’ fogalmát. A városokra zúduló turisták tömege valóságosan és átvitt értelemben is széttapossa azt, amit meg akartak csodálni. Ez a jelenség hatványozottabb a kikötővárosokban. Az óceánjárók olykor 4-6000 embert is rázúdíthatnak egy városra, de nem ez a legnagyobb baj. Hanem az, hogy az önmagukban is kisvárosnyi hajókat nem mindenütt tudják a közművekre kapcsolni, ezért, hogy például áramhoz jussanak, járatni kell nehéz fűtőolajjal hajtott óriási motorjaikat.
Az újabb hajómotorok ugyan cseppfolyósított földgázzal működnek, de ezek még több metánt engednek a levegőbe, mint a régiek. Megmérték, ezzel annyi szennyező gázt engednek a levegőbe, mint harmincezer autó kipufogófüstje. És akkor még nem is beszültünk a szennyvíztől és ürüléktől való megszabadulás gondjáról. Nagyon kevés kikötő van erre felkészülve, akárcsak arra, hogy a hajók a felségvizek határán mindent a tengerbe öntsenek.
Éppen ezért, a marseille-i Stop Cruiser környezetvédelmi egyesület eltorlaszolta a kikötőt az MSC Worl Europa (16 emeletes) és a Costa Smeralda (12 emeletes) óceánjáról előtt. A touloniak parti áramellátást, különdíjakat és a látogatók felső létszámának meghatározását követelik. Idén nyáron Cannes megtiltotta, hogy óceánjárók kössenek ki kikötőiben, és a szomszédos Nizza polgármestere, Christian Estrosi is elkeseredett lépésre ragadtatta magát. Egy motoros gumicsónakban állt a tizenkét emeletes Voyager of the Seas óceánjáró mellé, és hangosan azt kiabálta a személyzetnek, hogy „Nincs engedélyük itt horgonyozni! Súlyosan megbüntetjük Önöket! Maguk itt senkik!”
Persze, egy ekkora hajó maga a hatalom jelképe, és a Voyager kapitánya rá sem hederített a 34.5000 lakosú Nizza polgármesterére. Az incidens hatására kompromisszumos megoldást találtak: így legfeljebb a 450 utast szállító hajók köthetnek ki Nizzában, míg a nagyobb hajóknak a tengeren kell maradniuk, és kisebb csónakokkal kell a partra szállítaniuk a turistákat. Cannes is hasonló lépéseket tett. Az új szabályozás tiltja az ezernél nagyobb utaskapacitású hajók kikötését, és napi 6000 főben maximálja a hajóról érkező turisták számát. A nagyobb hajóknak itt is távolabb, a tengeren kell lehorgonyozniuk, és kisebb hajókkal kell a partra juttatniuk az utasokat.
Az év hajós esküvője Velencében
A nyáron mindenki hallott az Amazon vezére, Jeff Besos és menyasszonya, Lauren Sánchez velencei esküvőjéről. Az esemény központi helyszíne Besos 500 millió dollárba (172 milliárd forintnak megfelelő összegbe) kerülő Koru nevű vitorlása volt. A világ legnagyobb jachtja 127 méteres hosszával nem állhatott be a lagúnákba, ezért a külső vizeken kellett lehorgonyoznia, a nemzetközi celebseregnek pedig vizitaxikkal kellett a Koruhoz állniuk.
Mivel a menyegző vendégeinek nagy része maga is ormótlan jachtokkal érkezett, a ’kibérelt város’ lakossága kimutatta ellenszenvét. Gumikrokodilokkal torlaszolták el a lagúnák bejáratait, és mindenhová gúnyos feliratokat helyeztek el Besosék számára. Velence példája tökéletesen mutatja be az élet zavaros sokarcúságát. A város építészeti emlékeit hullámaikkal szétverő, vízi élővilágát felforgató, az UNESCO által is ’kiátkozott’ hajók a város szárazföldi részén, Margherában is készülnek. Mit érez, mit gondolhat az a velencei, aki az óvárosban él, de a hajógyárban dolgozik?
Van élet és vakáció a folyókon is!
Elég Budapest bármely hídjáról lenézni, hogy mindazt lássuk, amiről fentebb beszéltünk. A partok mellett zsúfoltan állnak a szállodahajók, amelyek csak méretben különböznek tengeri rokonaiktól. A felszereltség luxusa ugyanaz. Aki a legújabb trendeket keresi a dunai élményhajózásban, az vadásszon az ATP Solarára és az ATP Ostarára. Ezeken a 2025-ös hajókon sincs kevesebb hat-hat étteremnél, vannak borospincék, wellness- és fitneszszalonok.
Persze, a problémák is hasonlatosak. A hagosan járó, füstöt okádó motorok, a közműcsatlakozások hiánya, az esti bulik zaja, és még sorolhatnánk. A Duna olykor túlontúl zsúfolt, s ez olyan balesetekhez vezethet, mint a dél-koreai turistákat szállító Hableány szerencsétlensége 2019-ben. Budapest nehezen veszi rá a hajók kapitányait, hogy ne ezekkel a száz méternél jóval hosszabb hajókkal tartsanak városnézést utasaiknak, hiszen csak kínnal-keservvel, balesetveszélyesen tudnak megfordulni a nekik szűk folyón.
Európában nagyon népszerű a Svájcon, Franciaországon, Németországon és Hollandián átvezető rajnai víziút. A német szakaszra csak elragadtatott és egyben elkoptatott szavaink vannak: festői, romantikus, mesés, álomszerű. A folyó fölött várak, mellette középkori kisvárosok vagy éppen világvárosok, nagyszerű borok és ételek. Bár a tökéletes bortúrák a Majna és a Moselle vizein zajlanak. Ezekből az élvezetekből a francia Rhone és Saone hajóin sincs hiány, és a koszt valamivel kifinomultabb. A spanyol-portugál Duoro is borvidékeken át folyik, és a végén eljutunk a legfinomabb portói forrásához.
Tudnivalók a következő, vizi vakáció megtervezése előtt
A nagy hajózási társaságoknak vannak magyarországi képviseleteik. Érdemes alaposan végigtanulmányozni ajánlataikat, hogy a vágyott körutazás valóban megfizethető luxus legyen. A szobák és szolgáltatások, kiegészítő programok árai között hatalmas különbségek vannak ugyanazon a hajón, ugyanazon út alatt is.
Meg kell fontolni, mire van tényleg szükségünk, és mi az, amiről le tudunk mondani. Nem szabad elfeledni, hogy ugyanazokat a szigeteket-városokat sok-sok hajóval is felkereshetjük, és hogy szinte hetente indulnak oda járatok. Azonban pár nap eltérés rengeteget drágíthat vagy éppen árcsökkenést okozhat az úton.
Nem könnyű, mégis élvezetes átnézni a nagyobb társaságok tengeri kínálatát. A legnagyobb és legelismertebb hajótársaságok közé tartoznak: a
- Royal Caribbean International: Ismert az innovatív és óriási hajóiról, mint például az ’Oasis’ osztály, amely a világ legnagyobb óceánjáróit foglalja magában. Fedélzetükön olyan extrém szórakozási lehetőségek találhatók, mint a sziklamászófal, a jégkorcsolyapálya és a hullámlovaglás. A cég főként a családos és a kalandvágyó utasokat célozza.
- MSC Cruises: Az egyik legdinamikusabban fejlődő hajótársaság, amely különösen népszerű Európában. A flottájukban modern, olasz stílusú hajók találhatók, amelyek eleganciát és ’dolce vita’ életérzést kínálnak. Kiemelt fontosságú a környezetvédelem, és folyamatosan bővítik a flottájukat új, környezetbarát technológiákkal felszerelt hajókkal.
- Carnival Cruise Line: A világ legnagyobb flottájával rendelkező hajótársaságok egyike. A ’Fun Ship’ (szórakoztató hajó) koncepciójával vált ismertté, ami a laza, bulis hangulatra és a számos szórakozási lehetőségre fókuszál. Főleg a Karib-tenger térségében dominál.
- Norwegian Cruise Line: Ők alkották meg a ’Freestyle Cruising’ koncepciót, amely a kötetlen utazást, az étkezési időpontok és az öltözködési szabályok hiányát jelenti. A hajókon számos étterem, bár és szórakozási lehetőség található, amelyek maximális szabadságot biztosítanak az utasoknak.
- Costa Cruises: Olaszországi székhelyű cég, amely a mediterrán hangulatra és a kiváló olasz konyhára helyezi a hangsúlyt. A hajóik sokszínű útvonalakat kínálnak, főként a Földközi-tenger és Észak-Európa vizein.
- Princess Cruises: A ’Szerelemhajó’ (The Love Boat) című sorozat révén vált híressé. Elegáns és romantikus hangulatú hajóik, kiváló szolgáltatásaik és magas színvonalú konyhájuk miatt kedvelt választás a párok és a nyugodtabb utazásra vágyók körében.
Még nincs hozzászólás