Ha sok a szabadidő!
A nyugdíjas kor tempóváltását sokan nehezen szokják meg, nem tudnak mit kezdeni a hirtelen felszabadult idővel.
A nők, különösen ha unokák is vannak, belevetik magukat a családi feladatokba. A férfiak esetleg vásárolnak egy horgászbotot, aztán rájönnek, hogy kevés dolog idegesíti őket annyira, mint a tétlen ücsörgés a tóparton. Persze, akad, akiknél beválik az új hobbi, és vannak, akik a nyugdíj után még évekig visszajárnak dolgozni – nemcsak a pénz miatt, hanem mert szeretik a szakmájukat, és dolgoztatják az agyukat; kimozdulnak. Ma már Magyarországon is többen kezdenek tanulni vagy valósítják meg álmaikat hatvanon túl. De ma még ők vannak kisebbségben.
A fő szabadidős tevékenység még mindig a tévénézés: az idősebb korosztály naponta átlagosan másfélszer annyi időt tölt a képernyő előtt, mint a teljes népesség. A gyermekek, jellemzően az unokák gondozására a nyugdíjas években jut igazán idő. A nyugdíjasok 8,6 százaléka vesz részt nagyobb lendülettel a nagyszülői feladatokban, és átlagosan napi 115 percet tölt vele.
A tapasztalatok szerint az idősek nehezen barátkoznak meg a számítógép-használattal. Az ötvenöt--hatvannégy éves korosztály 41, a hatvanöt--hetvennégy éves korosztály 71 százaléka még soha nem használta. Akik viszont igen, azoknak több mint kétharmada napi rendszerességgel leül a gép elé. Ott van a közösségi oldalakon, levelez, meccset néz a neten, híreket olvas, így azt veszi észre, hogy a televíziós híradások már semmi újat nem tudnak neki mondani. Az online nyugdíjasok kevesebb időt töltenek a tévé előtt.
Külföldi kortársaikhoz képest keveset utaznak. 2012-ben az összes külföldi út tizede jutott az ötvennégy év felettiekre Magyarországon, míg a hatvanöt év felettiekre mindössze 2 százalék. A hatvanöt év feletti korosztály utazásainak kétharmada egynapos volt.
Kevésbé szánják rá magukat a tanulásra. A Eurostat legutóbbi (2011. évi) adatai szerint az uniós tagállamokhoz képest Magyarországon az ötvenöt–hatvannégy éves korosztály 22 százaléka vesz részt az EU által meghatározott szervezett tanulási formák valamelyikében, míg a svédeknél ez az arány 58, a norvégeknél 41, hollandoknál 38 százalék, de az uniós átlag is 26 százalék.
(forrás: www.ksh.hu)
Még nincs hozzászólás