Ha a lélek szenved, a test megbetegszik
Fáj a fejünk, merev a nyakunk? Gyakran erősen dobog a szívünk? Rosszul alszunk, nehezen koncentrálunk? Néha nagyon gyengének érezzük magunkat? Gombóc van a torkunkban, kiszárad a szánk? Sokan sokszor éreznek ilyesmit. Legtöbben legyintenek. Ideges vagyok, majd elmúlik. Tényleg?
Az esetek többségében a tünet elmúlik valóban, de közel sem nyom nélkül. Ha nem vigyázunk, figyelmeztetnek a szakemberek, a kellemetlenségekből könnyen kialakulhat valamilyen szervi baj. A hátterében ugyanis leggyakrabban a krónikus stressz szindróma áll.
De hát mit tehetünk a stressz ellen? Nem tudjuk elkerülni. Nem is elkerülni kell, hanem kezelni. Azért, mert a fel nem dolgozott stressz növeli a betegségre való fogékonyságot. Szervezetünk úgy van megalkotva, hogy ha a stresszhelyzeteket testi reakció követi, akkor alig károsodik.
Ha tehát egy idegesítő helyzetben ráboríthatnánk főnökünkre az asztalt, ahelyett hogy lenyeljük az igazságtalanságot, esetleg a sértéseit, semmi bajunk nem lenne. Erre ugye nincs lehetőség.
De az is megoldás lenne, ha akkor, amikor felhúztuk magunkat, mindig elmehetnénk sétálni egyet, vagy leugorhatnánk az edzőterembe, vagyis módunk lenne levezetni a stresszt.
Legtöbb esetben egyikre sincs lehetőségünk, így a testet halmozódó negatív hatás éri. Ezt nevezik krónikus stressznek. Ilyenkor az immunrendszer gátlás alá kerül, megbénul a szervezet legfontosabb védelmi rendszere, nem képes küzdeni a betegségek ellen.
A kutatások ráirányították a figyelmet arra is, hogy nem mindegy, milyen jelentőséget tulajdonítunk egy stresszes eseménynek. Veszélyeztetést látunk benne vagy kihívást? Legyőzve érezzük magukat, vagy látunk kiutat?
Mert nem önmagában a stressz, sokkal inkább a reménytelenség és a tehetetlenség érzése teremti meg a különböző betegségek, köztük a rák kifejlődésének a lehetőségét.
Arról van szó ilyenkor, hogy a lélek szorult helyzetben van, szenved, de ezt csak a test nyelvén tudja kifejezni. Ilyenkor a fizikai tünetek és a betegségek arról adnak hírt, hogy valami odabent megrekedt, fáj, feszít, nem működik – és változtatni kellene.
A rendszerek összefüggnek
De pontosan mi is történik ilyenkor a szervezetünkben? A lelki problémák, az örökös aggodalom, gond, szorongás, félelem, düh bonyolult hormonális folyamatok útján hozza létre a betegségeket. Ilyenkor az idegrendszeren és az idegrendszer által előállított anyagokon – a neuro-transzmittereken – keresztül az immunrendszer működése megváltozik.
Ma már laboratóriumi tesztekkel is lehet igazolni, hogy vannak olyan hormonok, amelyek az immunrendszert stimulálják, és olyanok is, amelyek gátolják.
Az elmúlt évtized egyik váratlan és nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a pszicho-neuro-endokrin- vagyis a lelki, az idegi és hormonális rendszer, valamint az immunrendszer nemcsak kölcsönhatásban van egymással, hanem közös biokémiai jeleket használ.
Ennek a közös „nyelvnek” a megfejtése a molekuláris biológia és genetika legújabb eredményeinek segítségével vált lehetségessé. Innen tudjuk, hogy a gyulladásos elváltozások a bélben, például a vastagbélgyulladás, a magas vérnyomás, az asztma, bizonyos bőr- és szembetegségek, az ízületi gyulladások hátterében az esetek többségében a krónikus stressz szindrómának nevezett folyamat áll.
Pszichoszomatikus klasszikusok
Franz Alexander, aki a pszichoszomatikus orvoslás megalapítójaként tett szert világhírnévre, az alábbi hét klasszikus pszichoszomatikus betegséget különítette el. Ezeknek a betegségeknek a gyógyításában rendkívül fontos szerepe van a stressz helyes kezelésének, a táplálkozásnak és a pozitív gondolkodásnak.
- Peptikus fekély, gyomor-, nyombélfekély: gyulladásos elváltozások a bélben
- Crohn-betegség (idült, fekélyes vastagbélgyulladás)
- Magas vérnyomás
- Neurodermatitisz (krónikus, erős viszketéssel járó bőrbetegség)
- Asthma bronchiale (krónikus légúti gyulladás)
- Rheumatoid arthritis (ízületi gyulladás)
- Tirotoxikózis – pajzsmirigytúltengés
A sporttól az autogén tréningig
Mit tehetünk mi magunk azért, hogy lelki okok miatt ne betegedjünk meg? – kérdeztem egy korábbi interjúban Balázs Csaba belgyógyász immunológusprofesszort. Nos, válaszolta, törekednünk kell testi-lelki egyensúly fenntartására.
El kell sajátítani a stressz kezelésének a technikáit. Ez lehet a sporttól az autogén tréningig sokféle technika. Nem szabad a negatív gondolatainknak teret engedni. Pihennünk kell, ha elfáradtunk, mozognunk kell, ha sokat ültünk, meg kell találnunk az életünkben az örömet adó tevékenységet, munkát, hobbit.
Sokat kell innunk, és lehetőleg hazai ételeket kell fogyasztanunk. Azért, mert itthon kevésbé szennyezett a talaj, azért, mert ahhoz, hogy egy élelmiszer szállítható legyen, tartósítani kell, és a tartósítószerek pedig nem egészségesek.
A professzor szerint a vitaminok, nyomelemek pótlásával is vigyázni kell, mert azokat is túl lehet adagolni, ráadásul egymással és a gyógyszereinkkel is kölcsönhatásban vannak. Ha tehát orvoshoz megyünk, és megkérdezi, hogy milyen gyógyszert szedünk, mondjuk el a rendszeresen szedett táplálékkiegészítőinket is.
A tengerek tele vannak hormonszerű, hormonhatású, rákkeltő szennyeződéssel, ezért ha tengeri halra vágyunk, együnk inkább szardíniát. Mert az apró hal rövid életidejű, vagyis kevesebb szennyeződést tud a testébe beépíteni.
Még nincs hozzászólás