Gyengülő memória
Gondoljunk az időskorra! – szólít fel adásunk címe: de mi van, ha ez nem megy, mert a memóriánk már nem a régi? Emlékezőképességünk hajlott korunkban kezd jellemzően romlani, de mint az alábbiakból kiderül, már a középkorúakat is érinti a jelenség. Szerencsére van megoldás.
A magyarok több mint 60 százaléka tapasztal időnként feledékenységet, közel ennyien küzdenek rendszeresen koncentrációs zavarokkal, az ingerlékenység, a mentális kimerültség pedig tízből legalább hét embert érint. A Trend Inspiráció Műhely reprezentatív felméréséből az is kiderül: a 30–49 évesek nem tudnak arról, hogy az agyi kiserek vérkeringésének zavarai őket is érinthetik, s valószínűleg ez az oka annak, hogy a felnőtt magyar lakosságnak mindössze 34 százaléka tesz lépéseket agya egészségének megőrzése érdekében.
Az említett kutatásból az is kiderül, hogy a magyar felnőtt lakosság 92 százaléka fontosnak tartja a szellemi teljesítőképességet. A megkérdezettek többsége tapasztalja magán valamilyen rendszerességgel az agyi vérkeringés – és emiatt az agyi oxigénellátás – romlására utaló tüneteket: a legtöbben ingerlékenységről, mentális kimerültségről számoltak be, de a válaszadók 63 százalékát, tehát jóval több mint a felét a romló memória és a koncentrálási zavarok is érintik.
Általános tapasztalat, hogy azok, akik az agyi vérellátás említett problémáiban érintettek, 75 százalékban stresszesen élik meg a mindennapokat: kevésbé optimisták, jóval hajszoltabbak, mint akik nem számoltak be hasonló panaszokról. A feledékenység a nők, valamint a 40 év alattiak számára a leginkább zavaró.
A kutatás rámutatott: a 30–49 évesek nem tudnak arról, hogy az agyi vérellátás zavarai már őket is érinthetik. Mindössze 15 százalékuk véli úgy, hogy már 30 év felett is gyengülhet a memória, és csak harmaduk tesz valamit agyi vérkeringése fenntartása érdekében. 27 százalékuk csak tervezi, hogy jobban figyel erre a területre, a másik harmad pedig nem is gondolt még rá – de nem azért, mert gyengült a memóriája... További 9 százalék úgy véli, nincs szüksége ilyen elővigyázatosságra.
Azok, akik alkalmaznak valamilyen módszert, jellemzően az egészséges táplálkozásra, illetve a testmozgásra figyelnek oda, étrend-kiegészítőt 15 százalékuk szed, az agyi vérkeringésre és az idegsejtek működésére jótékonyan ható készítményeket mindössze 5 százalékuk használ.
Egyéb válaszként a rejtvényfejtést és az olvasást jelölték meg. Nem is tették rosszul, hiszen köztudott, hogy Erzsébet királynő, Nagy-Britannia uralkodója is minden nap megfejt egy keresztrejtvényt az ötórai teája mellett.
Dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus azonban többet javasol, mint a kockák kitöltését.
„Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozással, rendszeres mozgással, valamint agytornával valóban hatékonyan léphetünk fel az agyi öregedés folyamata ellen, de pozitív változásokat érhetünk el természetes hatóanyagokat tartalmazó, agyi vérkeringést fokozó étrend-kiegészítőkkel is.”
Hozzátette: kis odafigyeléssel a mentális fittség sokáig megőrizhető. „Például a páfrányfenyő levelének kivonata, azaz a ginkgo biloba serkenti az agyi vérkeringést, és hozzájárul a sejtek oxigénnel és tápanyagokkal történő ellátásához, az érhálózatra gyakorolt hatása miatt pedig a memóriát is javítja” – mondta el a neurológus.
Annyi bizonyos, aki naponta „használja az eszét” bármiféle agytornával, szellemi munkával, és mellé figyel az agyi vérkeringés megfelelő biztosítására, az nem fogja elfelejteni, hogy „mit is akart mondani”.
Még nincs hozzászólás