Grafi szerint a világ
Grafi szerint a világ fölöslegesen nagy és kiszámíthatatlan.
„A kert tele van. Nyáron porral, ősszel sárral, télen meg azzal a fehér dologgal, amiben meglátszik a mancsom nyoma, s ezt nem szeretem. Ellenkezik az őseimtől örökölt óvatosságommal. Ráadásul alig bírom lerázni a talpacskámról a nedvességet. A tavaszt jobban szeretem, mert zsendül a fű, ami jót tesz a gyomromnak.
A kerten túl, az utcát azonban szívből utálom, mert tele van kutyákkal, akiknek mindig mocskos a mancsuk, büdös a szájuk, pitiznek a gazdájuk jóindulatárért, képtelenek egyedül sétálni menni. Ha az ember nem etetné őket, elpusztulnának.
A macskák nemzetsége nem ilyen. A macska, mint tudjuk, a hatalmas afrikai sztyeppéken élő gyönyörű, hatalmas, független oroszlánok, izzó tekintetű párducok, villámgyors gepárdok, puha léptű pumák és csoda szép, csíkos tigrisek egészen közeli rokona.
Önszántából él az ember mellett, mert ez neki így kényelmes. Minek fárasztaná magát bonyolult vadászatokkal, amikor elég néhány nyivákolás, kis kaparászás, kevéske dörgölődzés puha papucsokhoz, s az ember, aki gazdájának gondolja magát, azonnal szalad az alutasakosért.
Mert ez a legfontosabb. A minőségi élelem. Nem akármilyen pancsolt, olcsó vacak.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2026. évfolyama 1. számának 66. oldalán!)
Még nincs hozzászólás