Grafi szerint a világ

2026. február 7. | Írta: Dogossy Katalin

Grafi szerint a február az egyik legutálatosabb hónapok egyike. Amióta cicaeszét tudja, a február nedves, hideg, és sehogyan sem akar véget érni.

„Pedig az ember, aki gazdámnak hiszi magát, azt állítja, hogy a február a legrövidebb hónap. Ez a megállapítás azonban számomra értelmezhetetlen. Nem tudom, mi az hogy rövid, meg a hónap fogalommal se vagyok tisztában. Van valami, amit az ember időnek nevez. Nem tudok rájönni, hogy mi az.

Hajnalonként, amikor a gazdám pisilni megy, én mindig azt gondolom, hogy ideje van a reggelizésnek, ő azonban ezt egyáltalán nem hajlandó tudomásul venni. Pedig elég hangos nyávogással igyekszem a tudtára hozni. Na, ilyenkor szokott dühöngeni, hogy Grafi, vinne el az ördög, hajnal van.

Persze engem ezzel nem tud megsérteni, mivel fogalmam sincs, ki az az ördög, akinek engem el kellene vinnie. Meg a hajnal is csupán dereng nekem. Ezért nyávogok tovább, egészen addig, amíg be nem enged, ha kintről jövök, vagy ki nem enged, amikor bent nyikorgok. Mert én olyan kinti-benti macska vagyok.

A másik gazdám, a hímnemű, csak Brexitnek hív, valami Anglia nevű ország miatt, amelyik kilépett valahonnan, ahova most már szeretne visszalépni. Biztos így van, de az olyan bundás kis állatok, mint amilyen én vagyok, az ilyen bonyolult tartalmakat nem képesek megérteni. Én csak azt tudom, hogy éjszaka vadászni kell, ez a vér szava. Hozzám hasonló négylábúak, azok, akikre felnézek, nagyon értenek a vadászáshoz. Nem csak az egeret, gyíkot, s egyéb földön elkapható husit fognak meg, de a fákon lakó, repülőket is, akiket az ember madárnak hív, és nagyon ideges, amiért a rokonaim elkapják őket.

Akkor is, ha nem éhesek. Mert nem értik, hogy a vadászás értelme nem kizárólag az étkezés. Enni kap a cica egyszerűbben is. Minek vadászna, ha a tálkájába mindennap időben megérkeznek a finom falatok. Nem, a macskák nemzetsége nem azért vadászik, hogy egyen, hanem azért, mert szeret vadászni. Mert vadászni jó. Szórakoztató, és frissen tartja az izmokat. Szóval egészséges.

Sajnos én egy lakótelepi ház ötödik emeletén nőttem fel, nem ismertem az anyámat, aki megtaníthatott volna rendesen vadászni meg fára mászni. Amikor a jelenlegi gazdám örökbe fogadott, semmit sem tudtam arról, hogy létezik kert, abban fű, fák meg mindenféle bokrok. Ha a szomszédban lakó cica barátom nem tanít meg, még ma sem tudnék fára mászni.

De megtanított, és ma már ennek a tudásnak a birokosa vagyok, de a mozgásnak ezt a formáját soha nem tudtam igazán megszeretni. Hiába, amit nem gyerekkorában tanul meg a macska, azt sohasem fogja jól tudni. Ezért én inkább csak a földön élőkre vadászok, azt is inkább éjjel, mert a nappal az a pihenésre való.

Nem mondom, hogy mindig sikerrel járok. Ha véletlenül megfogok egy egeret, azt a gazdámnak megmutatom, hogy örüljön ő is. Előfordult hogy vittem neki kismadarat is. Nem én fogtam, úgy találtam. Gondoltam, megmutatom, hogy milyen ügyes vagyok, de ebből irdatlan hatalmas nagy balhé lett. Máig sem értem, miért. A nő, aki gazdámnak érzi magát, egy partvissal esett nekem, miközben azt kiabálta, hogy talán nem kapok enni eleget, már madarat is ölök. Gyilkosnak nevezett, meg hogy szégyelljem magam. Én szégyellném is, de nem tudom, hogy a szégyellés az micsoda."