Gondtalan öregkor?
A nyugdíj kérdése időről időre előkerül a médiában, az emberek gondolatai között pedig folyamatosan jelen van. Az elképzelés szinte mindenkinél ugyanaz: nyugdíjas éveiben majd a családjának, a hobbijának szenteli magát, utazgat, és élvezi a semmittevést, hiszen aktív éveiben eleget robotolt ahhoz, hogy az államnak befizetett összegből most visszakapja, ami neki jár. Csakhogy a gondtalan öregkorért ma már nekünk is tennünk kell!
De senkinek se legyenek illúziói! A nyugdíjként visszakapott összeg a legritkábban elég az említett gondtalan élethez; sokszor még a megélhetéshez is kevés. Számolni kell azzal a trenddel is, hogy a gyermekvállalási kedv nem döntöget csúcsokat. Ha pedig kevés a gyerek, akkor egyre kevesebb ember adójából kell előteremteni egyre több ember nyugdíját. Hiszen a befizetett összeg az aktuális nyugdíjasoké, nem teszi félre azt nekünk senki.
Nyugati példa
Aki azt hinné, hogy hazai sajátosságról van szó, vagyis az öregedő társadalom és az alacsony nyugdíj csak minket érint, az téved. Sok országban hasonló a helyzet, éppen ezért tőlünk nyugatabbra az öngondoskodás bevett szokás. Persze, lehet háborogni azon, hogy akkor minek fizeti az ember az állami nyugdíjat, de a csendes duzzogás még nem jelent megoldást az időskori pénzhiányra.
Az előgondoskodás az aktív évek alatt elindított rendszeres befizetéssel történik, melynek kamatos kamatokkal megfejelt összegét nyugdíjas éveinkben utalják vissza részletekben, vagy akár nagyobb összegek formájában. Ez az a lehetőség, amivel érdemes számolni, hiszen a nyugodt öregkor mindenkinek jár – csakhogy ehhez előre kell tervezni.
Előtakarékossági lehetőségek?
Mivel az előtakarékosság ma már elvárás, a lehetőségek is széles palettán mozognak. Mindegyik opciónak megvannak az előnyei, és persze a korlátai is, így nem lehet kijelenteni, hogy csak ez vagy az a megoldás üdvözítő. Egyéni igények szerint változó, hogy ki melyik mellett dönt.
A lehetőségek csoportja két részre bontható: az egyikben segítséggel történik az öngondoskodás, míg a másikban teljesen a saját döntéseink szerint forgatjuk a tőkét. Az utóbbi nagyon időigényes, de – ha ügyesek vagyunk – a legnagyobb összeggel kecsegtet. Ebben az esetben olyan befektetésekről beszélünk, amelyektől azt várjuk, hogy a tőke kellően nagy hozammal térjen vissza hozzánk.
Lehet állampapír, ingatlan, de akár banki vagy tőzsdei portfólió is, itt minden elképzelés adott. Azzal mindenképpen számolni kell, hogy a befektetés kezelése a mi feladatunk, vagyis időt kell áldoznunk rá, illetve rossz döntéseinknek a következményeit is mi viseljük.
A másik csoport, amikor segítséget veszünk igénybe a befektetések kezelésére. Ebben az esetben is van rá lehetőség, hogy mi válasszuk ki, mibe kerüljön a pénzünk, de technikailag ettől fogva a dolgunk csupán a rendszeres befizetés. Elérhető lehetőségek a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), az önkéntes magánnyugdíjpénztár, illetve a különböző nyugdíj- és életbiztosítások.
A második csoport némi támogatást is élvez az állam részéről. Az egyszerű életbiztosításokat kivéve, az állam a befizetéseket minden esetben 20%-os, havi maximum 130 000 forintos támogatással toldja meg. Ez pedig hosszabb távon igencsak kecsegtető, hiszen ennek a hozzátett összegnek a kamatos kamatai is a nyugdíjas éveinket segítik.
Hogyan válasszunk?
A kérdés nem egyszerű. Mint már említettük, az egyedi igények alapján kell mérlegelni. Az összesítésben az életbiztosítás jó helyen szerepel, ám erre nem jár állami támogatás. A nyugdíjbiztosításra igen, és ennek néhány másik előnye is van a többivel szemben.
Az első a korhatár. Biztosítás esetén az éppen aktuális korhatár a mérvadó (jelenleg 65 év), és ez akkor sem változik a megkötést követően, ha az állam megemeli. Ugyancsak előny, hogy ha anyagi gondunk akad, a biztosítást két-három év után szüneteltethetjük egy ideig — ez biztosítótól függ.
Feltörés esetén, ha előbb szeretnénk felvenni, úgy kapjuk meg a biztosítási összeget, hogy abból levonják az állam által hozzátett pénzt, mivel nem teljesültek a feltételek. De ez mindegyik lehetőségnél így van, ugyanakkor a biztosításnál a fennmaradó összegből nem kell szja-t fizetni, míg a többinél igen, mivel egyéb jövedelemként jelentkezik.
Biztosítás esetén arra is van lehetőség, hogy ne a 65. életév után kezdődjön a folyósítás, de ez megint változó feltételekkel érhető el a különböző társaságok esetében. A lényeg, hogy az öngondoskodás ma már nem csak egy hangzatos kifejezés. Bár az állami nyugdíj – egyelőre – reális opció, vagyis valóban kapunk pénzt, messze nem mindegy, hogy az mennyi lesz!
Még nincs hozzászólás