Főnökök, beosztottak, viselkedésünk és a hormonok
Talán nem mindenki tudja, hogy szervezetünkben nem csak a női ciklusokat, vagy az alvás, ébrenlét ritmusát irányítják hormonnak nevezett molekulák. De agysejtjeink is hormonokban úsznak. Hormonok irányítják többek között érzelmeinket, lelki működésünket, viselkedésünket is.
Hormonok száguldoznak testünkben, amikor szerelmesek, vagy amikor magányosak vagyunk. Egészen más hormonok jelenlétét lehet kimutatni a szervezetünkben, amikor boldognak, elégedettnek érezzük magunkat, mint akkor, ha párunkkal veszekszünk, vagy a gyerekünk hoz rossz jegyet az iskolából.
Másfajta hormonok keringenek vérünkben, ha főnökként dolgozunk, mint ha beosztottként. Hormonok felelősek szorongásainkért, depressziónkért is.
Tulajdonképpen mik azok a hormonok?
A hormonok olyan kémiai hírvivő molekulák, amelyek a sejtek működését, az élőlények életfolyamatait szabályozzák. A hormonmolekulák a vér útján jutnak el a szervezet minden sejtjéhez. Az elmúlt évtized nagy jelentőségű biológiai felismerése volt, hogy a lelki, az idegi és hormonális rendszer, valamint az immunrendszer kölcsönhatásban van egymással, és szinte az egész rendszert karmesterként agyunk irányítja.
Honnan tudjuk? Onnan, hogy a modern agykutatás képes működése közben is vizsgálni agyunkat. A mai korszerű berendezésekkel szinte kinyomozhatók gondolataink, megállapíthatóak ’lelki betegségeink’. A titokzatos agy egyre kevésbé titokzatos. Ma már azt is tudjuk, hogy cselekvéseinket, lelkiállapotainkat, viselkedésünket, még sikereinket is kémiai anyagok áramlása irányítja.
Hogyan befolyásolhatják egészségünket?
Ha egészségesek vagyunk, akkor létfenntartó szerveink biztosítják testünk sejtjeinek működését: a tápanyag- és oxigénellátást, a szén-dioxid és a káros bomlástermékek eltávolítását. Az anyagok szállítása a keringési rendszer, a szervek közötti összhang megteremtése két szabályozó rendszer: az idegrendszer és a hormonális rendszer feladata.
Sokáig hitték az emberek, hogy testünk valami különálló, lelkünktől, gondolatainktól függetlenül működő dolog. Betegségeinkhez agyunknak semmi köze. Ez tévedés. Az aggyal kapcsolatos kutatások bizonyítják, hogy életünk minden eseménye, a körülöttünk lévő világ minden apró mozzanata, fogantatásunk pillanatától kezdve agysejtjeinkben tárolódik. Minden érzés, mozdulat, gondolat, félelem, agresszió, agyunk központi pályaudvaráról indul, és hatása, eredménye oda érkezik.
A mintegy másfél kilónyi szürkeállományban több százmilliárd sejt dolgozik. Idegpályáin emlékek, vágyak, gondolatok, hormonok és érzelmek száguldoznak, Mi pedig úgy érezzük, szerelmesek, dühösek vagy szomorúak vagyunk, sikeresek vagy szorongók.
A siker hormonjai
A siker, az elégedettség, a kielégülés, a békesség érzése az agyban mérhetően endorfinfelszabadulással jár együtt. Az endorfin egy olyan morfiumhoz hasonló szerkezetű hormon, amely kellemes közérzetet, eufóriát okoz. Az egészséges agy, egészséges körülmények között, például örömet adó munka, sport, szórakozás, szex révén önmagát juttatja endorfinokhoz, vagyis a boldogság érzéséhez.
Azonban a kívülről bejuttatott morfiumhoz, tehát a különböző kábítószerekhez képest mindig a megfelelő adagban, a megfelelő pillanatokban, a megfelelő idegsejteken.
Tudósok feltételezik, hogy az egyik legkülönösebb betegséget, az autizmust egy belső endorfin túltermelése okozza. Ennek következtében az autista gyereknek a társas viselkedés, a játék, a pszichés hatások nem tudnak örömet szerezni. Ezért az ilyen gyerekeket, éppen úgy, mint az idült morfinistákat, egyáltalán nem érdekli a többi ember, nem reagálnak a kedveskedésre, nem játszanak a többi gyerekkel.
A hatalom hormonjai
Vannak a hatalomnak is hormonjai? A tudósok szerint igen. Kaliforniai kutatók 50–200 fős csoportokban, vadon élő páviánok között vezető pozícióban lévő, illetve beosztott állatokat tanulmányoztak. Ezek a majmok szoros együttműködésben élnek, ezért közöttük az emberek társadalmához hasonló hierarchia alakult ki.
Az uralkodó pozíció sok előnnyel, több táplálékkal jobb pihenőhellyel, gazdagabb szexuális kínálattal jár. Kiderült, hogy ez jelentősen befolyásolja hormonális rendszerüket. A domináns majmok kevesebb stressznek voltak kitéve, hiszen ők szabták meg a csoport életét, haragjukat kedvükre kitölthették, kevesebb váratlan esemény érte őket. Ezért ezeknek a majmoknak a vérében a kéreghormon szintje minden esetben alacsonyabb volt, mint beosztottaik vérében.
Abban a pillanatban azonban, amikor helyzetük labilissá vált, a kéreghormonszint azonnal emelkedni kezdett. A pozíció és a hormonok között olyan szoros az összefüggés, hogy a mért kéreghormonszintek változásaiból meg lehet jósolni – persze majmokról beszélünk – a főnök csapaton belüli sikerét vagy bukását. Igaz, hogy ilyen méréseket emberekben nem végeztek, de a hormonális működés biológiai alapja emberekben sem alapvetően mások.
(Felhasznált irodalom: Dr. Bánki M. Csaba: Az agy évtizedében)
A viselkedésünket közvetlenül befolyásoló hormonok:
- Boldogságmolekula: szerotonin. Ha megfelelő mennyiségben képződik, kellemes hangulatunk lesz.
- Éhségmolekula: orexin. Akkor termelődik az agyban, amikor éhesek vagyunk.
- Karriermolekula: A férfi nemi hormon, a tesztoszteron a nők szervezetében is termelődik. Azoknak a nőknek, akik a családi élet helyett a karriert helyezik előtérbe, gyakran magasabb a tesztoszteronszintjük.
- Szerelemmolekula: feniletilamin. Feltűnően sok található vérünkben akkor, ha szerelmesek vagyunk. Állítólag csupán harminc hónapig termelődik, utána csökken a szintje.
- Alvásmolekula: melatonin. Amikor a nap lemegy, a tobozmirigy elkezdi termelni, és folytatja azt egészen hajnalig. Napközben a hormon szintje a vérben olyan alacsony, hogy alig lehet kimutatni.
- Életösztön-molekula: adrenalin. Akkor jut a vérbe, ha a szervezet stresszhelyzetbe kerül. Ha menekülnünk kell.
- Hangulatmolekula: dopamin: Az érzelmekért felelős agyi területen termelődik. Befolyásolja az érzékelést és a hangulatot.
Még nincs hozzászólás