Fennakad a fénysugár
A francia sanzon műfajának koronázatlan királynője volt. Egy nappal előbb halt meg, mint Jean Cocteau, aki a következőket írta róla: „Nem marad más belőle, mint tekintete, sápadt keze, viasz-homloka, amelyen fennakad a fénysugár, és a hangja, ez a hang, amely száll, egyre száll, és lassan-lassan kiszorítja őt. Úgy nő, mint árnyéka a falon...”
A Rózsaszínű élet, a Himnusz a szerelemhez, a Nem bánok semmit sem, a Harmonikás önpusztító életű Piafja már életében legenda volt. Leplezetlenül őszinte forradalmi lénye, érzelmi és szexuális mohósága, fékezetlen indulatai, nagylelkűsége zavart keltett. Nyomor és gazdagság szélsőségeiben tobzódó élete kész regény.
Piaf Édith Giovanna Gassion néven született 1915. december 19-én. A párizsi Bellevue külváros egyik lépcsőjén hozta világra bárénekesnő anyja. A szülei nem sokat törődtek vele. Artista apja korán munkára fogta, kalapoznia kellett az utcán Gassion papa mutatványaihoz. Bordélyházban nőtt fel, amelyet a nagyanyja vezetett. Négyéves korában egy szaruhártya-gyulladás következtében részlegesen megvakult. A csodának köszönhetően visszanyerte látását. Azontúl hitt Istenben, a csodákban, a babonákban.
Tizenöt évesen már utcai énekesnőként kereste a kenyerét féltestvérével, Momone-nal. Stricik, kisstílű tolvajok között élt. Egyiküktől gyermeke is született, akit tizennyolc esztendősen hozott a világra, de a kislány kétéves korában agyhártyagyulladás miatt meghalt. Vézna, törékeny, éhenkórász külsejű hontalanként talált rá a szerencse Louis Leplée, a Gerny's mulató tulajdonosa személyében. Mentora nevezte el kis verébnek, azaz Piafnak, és adta rá a védjegyévé váló egyszerű fekete ruhát.
Debütálásakor a Pigalle-on egész Párizs tolongott, hogy láthassa, hallhassa a fájdalmas hangú énekesnőt. Miután Leplée papa gyilkosság áldozata lett, Raymond Asso költő és Marguerite Monnot személyében olyan szerzőkre lelt, akik a hányatott életére rímelő dalokkal ajándékozták meg. Meghódította a sanzon legnagyobb fellegvárait, az Alhambrától az Olympiáig. Aznavour a titkárává, sofőrjévé szegődött, Yves Montand karrierjét egyengette.
Amerikai turnéja során ismerte meg élete nagy szerelmét, a bokszoló világbajnok Marcel Cerdant, akit repülőgép-szerencsétlenség következtében veszített el. Ettől fogva nem szabadult az alkohol és a morfium rabságából, sorozatos autóbaleseteket szenvedett. Négy évig Jacques Pills sanzonénekes házastársa volt.
Immár nagybetegen, áttételes rákkal küzdve, negyvenhat éves korában feleségül ment utolsó szerelméhez, a huszonhat éves görög énekeshez, Théo Sarapóhoz. 1963 október 10-én érte a halál egy dél-franciaországi klinikán. 40 ezer rajongó kísérte utolsó útjára a Père Lachaise temetőben.
Még nincs hozzászólás