Európa hét dúsgazdag törpeállama
Európa legkisebb államai igazán csodálatosak. Bár mesebelien aprók, egynémely dologban valóságos hatalmasságok. Ragyogóak, gazdagok és irigylésreméltók. Lehet, hogy kicsinek lenni maga a boldogság? Hogy miért vannak miniállamok Európában? Nem jó kérdés! Az jobb volna: hogyan keletkezett ennyi nagy ország a kontinensen?
Ha visszaemlékszel iskolai történelmi atlaszod középkort ábrázoló lapjaira, azok olyanok voltak, mint egy tarkabarka mozaikkép, száznál is több városállammal, egyházi területtel, fejedelemséggel, hercegséggel.
Az államok legtöbbje gyalog is bejárható volt egy nap alatt, és bár a szomszédok akkor is harcoltak egymással, ezek a csetepaték ritkán nyúltak egy-két határnál messzebbre. Egyik országocska sem volt képes arra, hogy lángba borítsa egész Európát. Némelyek ezek közül a mai napig fennállnak, és bennük sétálva rátalálhatunk a mesés régmúltra.
A Vatikán – szinte névről ismerik egymást
Nemcsak Európa, de a világ legkisebb állama is – fél négyzetkilométer sincs. Budapest legkisebb kerülete, a hetedik, ennél négyszer nagyobb. Szokatlan feladat a pápák székhelyéről úgy beszélni, mint egy államról, s nem úgy, mint egy világvallás lelki-szellemi központjáról. Legegyszerűbb talán a használt nyelvek felől közelíteni. A Szentszék iratai latin nyelven íródnak, míg a Vatikánváros Állam ügyeit olaszul intézik.
Az államfő ugyan a pápa, de a minden országban meglévő ügyeket egy kormányzósági elnök intézi. Ilyen ügyek pedig bőven vannak a fallal körülvett Vatikánban, hiszen a vasúti közlekedéstől a pénzügyeken át a bíróságokig minden akad. Igaz, a vatikáni lakosok száma alig ezer fő…, abból is alig hatszáz az állampolgár. Első a pápa, természetesen, aztán a bíborosok, az állam diplomatái, a gyönyörű egyenruhás svájci gárdisták, papok és néhány laikus nő és férfi.
Olyan állam ez, ahol szinte mindenki névről ismerheti egymást. Nem volt ez mindig így. Eredetileg a pápák Róma püspökei voltak, aztán földterületekhez jutottak, s velük világi javakhoz-gondokhoz. A nagy gyarapodás valamikor 755 körül történt, amikor Kis Pipin frank uralkodó Itália középső részét a pápának adta. Az 1800-as években a pápai állam még fél magyarországnyi volt, hárommillió lakossal. A pápák pedig a mai Vatikánon kívül laktak, például a Lateráni palotában, és bármilyen furcsa, a legmagasabb rangú római bazilika ma sem a Szent Péter-bazilika, hanem a Lateráni.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2025. évfolyama 4. számának 51. oldalán!)
Még nincs hozzászólás