A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Ételallergia vagy táplálék-intolerancia?

Bár az étel-intolerancia és az ételallergia között nagyon nagy a különbség, sokan összekeverik ezt a két fogalmat. Ha röviden meg akarjuk fogalmazni az alapvető eltérést, azt kell tudnunk, hogy amíg az ételallergia által kiváltott tünetekért minden esetben az immunrendszer a felelős, addig az étel-intolerancia tüneteit az emésztőrendszer okozza. Nem mindegy azonban, hogy problémáinkért melyik felel.

Fotó: Shutterstock.com

Ételallergia

Az ételallergia súlyosabb probléma, mint az intolerancia. Akkor fordul elő, ha az immunrendszer téved, veszélyesnek ismer fel valamely ételösszetevőt – legtöbbször fehérjét –, és beindítja a védekezési reakciót ellene.

Az ételallergia hazánkban a felnőttek kb. 1%-át, a gyermekek 7%-át érinti. A gyermekek ételallergiája sokszor felnőttkorra elmúlik. Ha a betegség a család több tagjánál is fellép, az genetikai háttérre utal. A leggyakoribb allergiát okozó ételek felnőtteknél: tojás, kagyló, halak, mogyoró. Gyermekeknél a tej, a szója, tojás, halfélék, a tenger gyümölcsei és az olajos magvak.

Az allergiát kiváltó ételből akár csak egy falatot is fogyasztunk, annak szinte azonnal nagyon súlyos következménye lesz, mivel az allergén azonnali és erős immunválaszt vált ki. Rövid időn belül megduzzad az arc, a torok, csalánkiütés, viszketés, hasfájás, hányinger alakulhat ki, sőt, nehézlégzés, szédülés, ájulás is bekövetkezhet.

Súlyos esetekben anafilaxiás sokk lehet a következmény, melyet rövid időn belül megjelenő hasi fájdalom, ajak-, gége- és nyelvdagadás jelez. A súlyos allergiás reakció akár életveszélyes keringésösszeomlást is okozhat. Leeshet a vérnyomás, gyorsulhat a szívverés. Mivel ez az életet veszélyeztető folyamat, haladéktalanul orvosi segítségre van szükség.

Táplálék-intolerancia

Fotó: Shutterstock.com

Bár a tünetek hasonlóak is lehetnek, mint az ételallergia esetében, az étel-intolerancia nem az immunrendszer gyors válasza az élelmiszerre. Sokszor nehéz különbséget tenni közöttük, pedig a háttérben egészen más folyamatok zajlanak a szervezetben. Legtöbbször bélműködési problémák lépnek fel. Ilyenkor nem megfelelő az emésztés.

A panaszok változatosak: bőrkiütés, bőrviszketés, szénanátha, légúti problémák, fejfájás, emésztési zavarok, elhízás, ízületi panaszok, fokozott fertőzési hajlam, magas vérnyomás, hiperaktivitás, krónikus fáradtság, depresszió. Ha ezek közül a panaszok közül bármelyik hosszabb időn át megjelenik, érdemes arra gondolni, hogy emésztőrendszerünk valamelyik táplálékot nem tolerálja.

Fontos tudni, hogy amíg az allergia egyáltalán nem függ az elfogyasztott étel mennyiségétől, az intolerancia dózisfüggő. A betegek tünetei addig nem jelennek meg, amíg a rosszul emészthető ételből nem esznek túl gyakran, vagy túl sokat.

Például a laktózintoleránsok általában minden további nélkül megihatnak egy kis pohár tejet, vagy fogyaszthatják a kávét kevés tejszínhabbal. Tüneteik mindössze akkor jelentkeznek, ha több pohár tejet isznak egyszerre, vagy sokféle tejterméket fogyasztanak egymás után. S az, hogy ki milyen mennyiséget tolerál, az mindenkinél más.

Mi okozza?

Fotó: Shutterstock.com

Mint írtuk, az ételallergia oka az étel valamely összetevőjével szemben kialakuló immunrendszeri érzékenység. Előfordulásához a tüneteket megelőzően legalább egyszer már találkoznia kellett a szervezetnek a kérdéses kémiai anyaggal.

Legelső alkalommal, amikor az ember elfogyasztja a problémát okozó összetevőt, a szervezet veszélyesként ismeri fel. A veszélyhelyzet aktiválja az immunrendszert, mely eredménye többek között bizonyos ellenanyagok termelése. Amennyiben az ételt újra elfogyasztjuk, szervezetünk nagy mennyiségű, előre legyártott ellenanyagot és más kémiai vegyületet, például hisztamint szabadít fel. A folyamat célja az, hogy a veszélyesként felismert anyagot a szervezetből eltávolítsa. A felszabadult hisztamin azonban veszélyes tüneteket okozhat a bélrendszerben, a légzőrendszerben, a bőrön, a szív- és érrendszerben.

Az intoleranciát ezzel szemben rendszerint az okozza, hogy az adott ételt lebontó enzim hiányzik a szervezetből. Ilyenkor a lebontatlan táplálék a vastagbélbe kerül, ahol sokféle tünetet vált ki. Például fokozott gáztermelést, puffadást, nem megfelelő folyadékfelszívódást, hasmenést, felfúvódást.

Igen gyakori, hogy az ételekhez mesterségesen hozzáadott adalékanyagokat nem szereti a bélrendszerünk. Ezek lehetnek glutamátok, színezékanyagok, tartósítószerek vagy szulfitok, amelyek a vörösborban találhatók legnagyobb számban.

De a szalicilátok is gyakran okoznak gondot, melyek természetes formában megtalálhatóak sok gyümölcsben, zöldségben, mogyoróban, kávéban, gyümölcslevekben, sörben, borban. Táplálék-intolerancia esetén a tünetek nem közvetlenül étkezés után, hanem több órával, akár napokkal később jelentkeznek.

Hogyan járhatunk utána, mi a bajunk?

Fotó: Shutterstock.com

Az ételallergia kezelése a panaszt okozó étel elhagyásából áll. Sajnos erre a betegségre nem létezik gyógyszer. A kezelés első lépése a pontos kivizsgálás, mely szakorvosi konzultációval kezdődik. Ha kiderül az allergén, akkor az azt tartalmazó élelmiszert tilos fogyasztani.

Az étel-intolerancia vizsgálata terheléses vizsgálatból és vérvizsgálatból áll. Több mint kétszázféle ételről mutatható ki, hogy azokra milyen mértékben érzékeny a szervezet. Az étel-intoleranciát gyógyítani nem lehet, viszont a laboratóriumi vizsgálati eredmények nyomán összeállított diéta – tehát a panaszt okozó ételek, alapanyagok elhagyása – gyógyszeres kezelés nélkül megszüntethet az akár évek óta fennálló problémákat is.

Sőt, ma már patikában kapható olyan laktáz enzim, amely például a laktóz-intolerancia tüneteit enyhíti. Az ételérzékenység egyébként ma már olyan gyakori probléma, hogy köréje egész ’mentesipar’ épült fel. Bőséges a kínálat glutén-, laktóz- és tojásmentes termékekből. Sőt, már a borokból is megjelent hisztaminmentes, és a csökkentett hisztamintartalmú kínálat a boltok polcain.

Borallergia

Az allergiát okozó elemek a vörös- és a fehérborokban egyaránt megtalálhatók. Ezek olyan cukorfélék, amelyek fehérjékhez kötődnek, ezért kémiai nevük glikoprotein. A borok az emberek nyolc százalékának okoznak allergiás tüneteket, melyek egy része a bor előállítása során használt kénnek tulajdonítható. 

Címkék: laktózérzékenység, ételallergia, hisztamin, ételintolerancia, táplálék-intolerancia

Még nincs hozzászólás

Szóljon hozzá!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!