Emelkedő szeméthegyek
Magyarországon évente három Gellért-hegynyi szemét keletkezik. A Földön pedig naponta 3,5 millió tonna, és növekedésének aránya nagyobb, mint bármely más környezetkárosító tényezőé.
Ha a trend nem változik, a század végére ez a mennyiség 11 millió tonna szilárd szemétre nőhet a kanadai Ontario Egyetem professzora, Daniel Hoornweg tanulmánya szerint. A városi népesség jóval több hulladékot termel, mint a vidéki – faluhelyen kevesebbé pazarlóak, ételből is kevesebb kerül a szemétbe, a gazdálkodás, állattartás során ugyanis a maradékot is lehet hasznosítani –, s a városlakók száma folyamatosan növekszik, néhány éven belül elérheti a 4 milliárd főt. Eközben, míg ma egy városi 0,64 kg szemetet termel naponta, tíz év múlva ez 1,42 kg lesz, a Világbank előrejelzése szerint.
Ahol több a pénz, több a szemét is
A fejlett társadalmak jóval pazarlóbb életmódot folytatnak, mint a szegényebb országok lakói. A legtöbb szemetet a kis, virágzó szigetországok polgárai termelik, az élen egyébként a Venezuela partjainál fekvő olajmezőkből élő Trinidad és Tobago áll, melynek lakosai 14,4 kg szemetet termelnek naponta.
A világ egyik legnagyobb szeméttelepe Kenya fővárosában, Nairobiban található. A mintegy harminchektáros területen naponta több száz tonna hulladékkal növekszik a szemét, mivel legális a lerakás, legyen szó vegyi vagy elektromos hulladékról. A nyomornegyed halálhegyén több mint 250 ezer ember él, akik a guberálásból átlagosan naponta 2,5 dollárt keresnek. Ebből kellene jóllakniuk.
Európában Írország „vezet” 3,68 kilogrammal, de Norvégia (2,8 kg), és Svájc (2,61) is visszafoghatná magát.
Az Egyesült Államok lakosai naponta 2,58 kg szemetet termelnek, a legkevesebbet pedig Ghána (0,09 kg) és Uruguay (0,11 kg) lakói.
Mikor lesz vége?
A tudósok úgy vélik, 2050-ben fog tetőzni a szemetelés. A technológia fejlődése ugyanis egyre nagyobb arányban teszi lehetővé az újrahasznosítást. Vannak már reményt keltő próbálkozások San Franciscóban, ahol a keletkezett hulladék több mint felét újrahasznosítják; a cél a százszázalékos felhasználás 2020-ra.
Flakonból plüssmackó
Bár a szelektív gyűjtés egyre népszerűbb, sőt, 2015-től kötelező is Magyarországon, azt már kevésbé tudjuk követni, mi történik az összegyűjtött hulladékkal, pedig sok régi, kidobott tárgyunkat viszontlátjuk az áruházak polcain. A legjobban a műanyag hulladékok újrahasznosítására épültek ki rendszerek Magyarországon, ezekből elsősorban kertészeti termékek, mint cserép, karó, pad, vagy az iparban használt csövek, fóliák, zsákok készülnek.
Az Európában összegyűjtött műanyaghulladék nagy részét kínai cégek hasznosítják, ahol textilipari termékek: polárruhák, esernyők vagy éppen plüssállatok készülnek belőle. Az üvegszemétből színek szerint szétválogatva újabb üvegek, a fémhulladékokból, mint például a sörösdoboz, elsősorban ipari alapanyagok, alkatrészek készülnek. A papírhulladékot is kézzel válogatják szét, és újabb papírtermékeket vagy italos-, illetve kartondobozokat gyártanak belőle.
Magyarországon is beindult az új hulladékgyűjtési rendszer, a zöld kukák mellé sárgák (műanyagnak, fémnek) és kékek (papírnak, italosdobozoknak) kerültek.
Még nincs hozzászólás