Elegünk van a reklámokból!
Egykor, még a rendszerváltozás előtti időkben nem hittem el, amikor messziről jött emberek azt mondták, hogy Amerikában a tévében vetített filmeket a reklámok miatt megszakítják. Ugyan, legyintettem, ilyen hülyeséget!
Aztán minden megváltozott. Magyarországon is elindultak a kereskedelmi csatornák, az internet megtelt podcastokkal, YouTube-videókkal, közösségi felületekkel és reklámokkal.
A reklám az szent
Először a reklámok mindenhatóságával 1992-ben találkoztam annál a lapnál, ahol dolgoztam, és ami hatalmas példányszámban kelt el. Mindenki, mindent abban akart reklámozni, és a hirdetések már akkor sokkal fontosabbnak tűntek, mint a tartalom, vagy épp azok, akik a tartalmat előállították. Azóta pedig a probléma csak növekedett. A podcastok és a YouTube-videók népszerűsége ugrásszerűen megnőtt. S minél népszerűbb rajtuk a tartalom, annál több reklámot képesek ’eladni’.
Ma már tényleg nem lehet egyetlen filmet, videót, beszélgetést, műsort, vetélkedőt, sporteseményt megnézni anélkül, hogy 10–30 percenként ne szakítaná félbe egy gyógyszer, tisztítószer, kozmetikum, bútor, üzletlánc vagy bármi más reklámja.
Még nem is olyan régen azok, akiknek a tévéjük mellett úgynevezett set-top box van, úgy trükköztek, hogy az általuk kedvelt filmet vagy műsort felvették, s mikor visszajátszották, áttekerték a reklámblokkokat. Azonban hamar rájöttek erre szolgáltatók, és ma már ezek a műsorvisszajátszók nem engedik áttekerni a reklámokat.
A másik trükk, amit a szegény tévénéző próbál bevetni, hogy kapcsolgat a csatornák között. A reklámblokk megjelenésekor megpróbál valahol, valami mást nézni. Csakhogy ez sem mindig megy már, mert a csatornák sokszor összehangolják reklámidejüket. Megtehetik, hiszen a néző sokszor nem is tudja, hogy a különböző csatornáknak ugyanaz a tulajdonosa. Ha nem, akkor sincs gond, hiszen a tévécsatornák rendszeresen végeznek piackutatásokat, nézői elemzéseket, a versenytársak hirdetési szokásait, időpontjait is megfigyelik, s ahhoz a sajátjukkal alkalmazkodnak.
Meddig növelhetők a hirdetési tartalmak?
A reklámok és tartalmak arányának szabályozása jogi kérdés. Az Európai Unióban az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMSD) szabályozza a reklámidőt. Az irányelv szerint a reklámok nem haladhatják meg az óránkénti 12 percet, azaz a műsoridő 20%-át. Emellett külön szabályok vonatkoznak a gyermekműsorokra, amelyek esetében szigorúbb korlátozások lehetnek érvényben.
A rádióállomásokra vonatkozó reklámkorlátozások országonként eltérőek lehetnek. Erre az EU-ban nincs központi szabályozás. A nyomtatott sajtóban, az újságokban és magazinokban a kiadó határozza meg a reklámok és a szerkesztőségi tartalom arányát. Nincs általánosan érvényes szabályozás, de a hitelesség és az olvasók megtartása érdekében sok kiadó törekszik az egyensúly fenntartására, hiszen ha az olvasók a túl sok hirdetés miatt elfordulnak a laptól, a hirdetők is azt teszik majd, mert nekik sem mindegy, hogy hányan olvassák őket.
A közösségi médiákban és online videoportálokon, amilyen a Facebook, az Instagram és a YouTube, saját irányelveket alkalmaznak a hirdetésekre. Ezek az irányelvek meghatározzák, hogy milyen gyakran és milyen típusú hirdetések jelenhetnek meg a felhasználók hírfolyamában vagy videóik előtt. Egyre gyakoribbak az úgynevezett natív hirdetések, amelyek olyanok, mintha cikkek lennének. Az ilyen típusú hirdetésekre vonatkozó szabályok előírják, hogy a felhasználók számára egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a reklám tartalma.
Nem szeretjük, de megértjük
Persze az általunk kedvelt műsorokat, vetélkedőket, show-műsorokat egyáltalán nem olcsó előállítani. Nem is beszélve a filmek, zenék jogdíjairól. A tévéműsoroknál, sokba kerül a stúdió, a díszlet, a műszaki gárda, a fellépők és a sugárzás maga. S mivel nem fizetünk érte, valamiből ki kell termelni az előállítás költségeit. Ezért van az, hogyha fizetünk, nem kell végignéznünk a hirdetéseket.
Ezért van az, hogy az előfizetéses szolgáltatások, amelyek reklámmentes élményt kínálnak, egyre népszerűbbek. Vagyis vagy előfizetői díjat fizetünk, és ebből termelődik ki az előállítási költség, vagy végig kell néznünk, el kell viselnünk a hirdetéseket. Ezt azonban nagyon nem szeretjük, ezért mindenféle módon igyekszünk megszabadulni tőlük.
Sok szolgáltató ezért kínál reklámmentes prémium előfizetési lehetőségeket. Ez a lehetőség például a YouTube-on mindig megjelenik. A felhasználók választhatják ezeket, ha nem szeretnének reklámokat látni. Sok platform lehetőséget nyújt a reklámbeállítások testreszabására. Például a Facebook megkérdezi, hogy szeretnénk-e ilyen hirdetéseket látni, s mondhatjuk azt, hogy nem, s akkor az ilyen típusú hirdetések egy darabig nem jelennek meg az oldalunkon.
Állandó harc a fogyasztóért
A hirdetőknek illetve a hirdetésekkel foglalkozóknak nincs könnyű dolguk. A reklámok hatékonyságának tervezésére már egy egész iparág alakult, s ma már a legkeresettebb, legjobban fizetett szakmák egyike a marketing. Aki ezzel foglalkozik, és a különböző internetes felületekre készít reklámokat, annak állandóan figyelnie kell az úgynevezett átkattintási arányra, szaknyelven CTR-re, mely jelzi, hogy a hirdetést megtekintők hány százaléka kattintott rá. A magas CTR arra utal, hogy a hirdetés iránti érdeklődés nagy.
Az úgynevezett konverziós arányt is figyelniük kell, mely azt méri, hogy a hirdetésre kattintók közül hányan hajtották végre a kívánt műveletet, például hányan vásároltak, vagy regisztráltak. Azt is figyelni kell, hogy a hirdetési kampányból származó bevétel hogyan aránylik a hirdetési költséghez, hogy a felhasználók mennyire elkötelezettek, például megosztják-e a hirdetéseket.
A vizuálisan vonzó és jól megírt hirdetések sikeresebbek, de egyre nehezebb kitűnni a reklámrengetegben. Sokszor szinte több pénzt kell egy termék eladására fordítani, mint gyártására. No és azt sem árt tudni, hogy a reklámköltséget bizony beleszámítják a termék árába. Ezért sokkal drágább lesz az a sampon, amelyet örökké hirdetnek, mint az, amelyik ugyanolyan jó, csak nem reklámozzák.
A különböző platformok eltérő hatékonyságúak. Például a főleg fotókkal és videókkal megjelenő Instagram különösen jól működik a divat- és életmódmárkák számára, míg a LinkedIn hatékony a vállalatok, munkatársakat keresők számára.
Hogyan védekezzünk?
Telepíthetünk a telefonunkra vagy laptopunkra hirdetésblokkolókat. A hirdetésblokkolók minimalizálhatják a tolakodó hirdetéseket, az automatikusan lejátszott videók és szalaghirdetések megjelenítését, de másra is jók. Például csökkenthetik a rólunk gyűjtött adatok mennyiségét. A reklámblokkolók népszerűsége is azt mutatja, hogy egyre több felhasználó szeretné elkerülni a hirdetéseket. Persze nem mindenki tudja, hogyan kell csinálni.
A Facebookon például úgy, hogy megkeressük a minket zavaró, túl agresszív, vagy számunkra érdektelen hirdetést a hírfolyamunkban. Rákattintunk a hirdetés jobb felső sarkában található három pontra. Kiválasztjuk az ’Ezt a hirdetést elrejtjük’ opciót. Ezzel a módszerrel a hirdetés nem fog többé megjelenni a hírfolyamunkban, sőt a hasonló hirdetések sem.
De mivel ez az egész üzlet valójában egy harctér, a szolgáltatók igyekeznek védekezni. Sok weboldal és szolgáltatás, különösen a híroldalak felismerik a reklámblokkolók használatát, és megkövetelik azok kikapcsolását a tartalom megtekintéséhez. Így a reklámblokkolók használata miatt korlátozott lehet az elérhető tartalom mennyisége.
Bizonyos weboldalak bosszantó üzeneteket vagy pop-upokat (felugró ablakokat) jeleníthetnek meg a reklámblokkoló használata miatt. A technológiai fejlődés új módszereket is kínál a reklámok elkerüléséhez. Ilyenek például a VPN-ek és a különböző privát böngészési módok, amelyek nemcsak a reklámokat, hanem az adatok gyűjtését is nehezítik.
Mi a manó az a VPN?
A VPN-ek (Virtual Private Networks, azaz virtuális magánhálózatok) olyan technológiai eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy biztonságosan és szinte láthatatlanul csatlakozzunk az internethez. A VPN-ek titkosítják az internetes adatforgalmat, és elrejtik a felhasználó IP-címét.
Az IP-cím olyan, mint az autó rendszáma, egy egyedi számsor, amely az internetre csatlakozó eszközöket azonosítja. Nem mindegy azonban, hogy a VPN-szolgáltató mennyire megbízható, Nem ő akar-e rólunk adatokat gyűjteni
Megbízható VPN-szolgáltatók
- ExpressVPN: kiváló adatvédelmi előírásokkal, gyors sebességgel és széles szerverhálózattal rendelkezik. Nagyon jó ügyfélszolgálatot kínál, és szinte minden eszközön működik.
- CyberGhost: felhasználóbarát felület, ideális kezdőknek is.
- ProtonVPN: Kiemelkedik az adatvédelemben, és ingyenes csomagot is kínál, persze csak korlátozott funkciókkal.
A hirdetések a lelkünket is tönkretehetik
A reklámok nemcsak az időnket veszik el, hanem hozzájárulnak az elégedetlenséghez és az impulzív vásárlási szokások kialakulásához. Az állandó reklámzaj miatt sokan érzik úgy, hogy sosem lehetnek elégedettek azzal, amijük van, mert mindig van újabb, szebb, nagyobb, okosabb.
Az is komoly gond, hogy adataink gyűjtése és felhasználása sokszor átláthatatlanul történik. A felhasználónak legtöbbször nincs teljes képe arról, milyen adatokat gyűjtenek róla, és ezek hogyan befolyásolják az általa látott reklámokat.
Még nincs hozzászólás