Egy 4-es metró ára
Az Európai Unióban évente átlagosan 136 milliárd euró, Magyarországon majd 440 milliárd forint, azaz a 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt.
Egy 2014 tavaszán végzett felmérés szerint a munkavállalók 51 százaléka véli úgy, hogy munkahelyén általános a stressz, tízből négyen pedig úgy gondolják, hogy az azzal járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem megfelelően kezelik. Azaz: a munkahely stresszes hely. De a munkavállalók is tehetnek azért, hogy egészségesebbek legyenek, ahogy a munkaadók is csökkenthetik a nyomást!
A munkavállalók egészségének veszélyeztetésén túlmenően a munkahelyi stressz rontja a cégek versenyképességét, mivel növeli a hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot, és magas fluktuációt eredményez. Hiszen aki már nem bírja a napi nyomást, inkább felmond, mielőtt idegronccsá válik.
Mi a stressz és a munkahelyi stressz?
A stressz szervezetünk általános védekezési reakciója – ez kiderült heti műsorunkból és korábbi cikkeinkből is. Szervezetünk izgalmi-éberségi és motivációs állapota összefügg a végzett tevékenység jellegével. A pozitív stressz (eustressz) önmagában nem kóros, segít a vészhelyzetekben, a problémák megoldásában.
A negatív stressz (distressz) azonban az eustressz-állapotot meghaladó túlzott feszültséget jelent, amelyben már a lelki folyamatok károsító hatásai kerülnek felszínre az életesemények, a konfliktusok, az egyéni adottságok miatt. Vagyis akad, aki jobban bírja a nyomást, más ellenben előbb-utóbb összeroppan alatta.
„A munkavállalók a fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a munkavégzés terhelő hatásait kompenzálni. Egyeseknél a krónikus munkahelyi stressz miatt magatartási, pszichoszomatikus és pszichiátriai megbetegedések alakulhatnak ki” – állítja Dr. Erősné dr. Bereczki Edit, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal orvos-szaktanácsadója.
„Az európai kutatások és felmérések azt igazolják, hogy a munkahelyi distressz felismerésének, kezelésének, megelőzésének hiányosságai miatt nemcsak az egyének és a munkáltatók szintjén, de társadalmi szinten is egyre inkább számolni kell annak a gazdaság teljesítőképességére és az életminőségre gyakorolt negatív hatásával” – teszi hozzá a szakértő.
A munkavállalók legalább harmada érintett
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség korábbi, 36 000 vállalat megkérdezésével végzett felmérése szerint a munkahelyi balesetek után a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az Unió aktív korú népességének 28 százalékát, azaz 56 millió munkavállalót, a mintegy 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül.
A munkavállalók a munkaadóknál valamivel borúsabban látják a helyzetet, és ezen nem is csodálkozhatunk. Az Ügynökség által megkérdezett dolgozók 51 százaléka szerint a stressz gyakori a munkahelyén, tízből négy munkavállaló pedig úgy véli, hogy ezt a problémát és a vele járó pszichoszociális kockázatokat nem megfelelően kezeli a munkaadója.
Nem jó az egyénnek, nem jó a vállalatoknak, nem jó az államnak
A munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60 százalékának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak.
Európai Uniós szinten a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4 százalékát, Magyarországon kb. 880 milliárd forintot fordítanak a munkáltatók és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára, vagyis az utókezelésekre, a gyógyszerezésre, a kiesett munka elvégzésére.
A munkahelyi stressz kezelése a munkáltató kötelessége
A munkahelyi stressz kezeléséről 2004-ben, a munkahelyi zaklatás és erőszak megakadályozásáról pedig 2007-ben kötöttek keretmegállapodást az EU és szociális partnerei, s itt a munkahelyi stresszt komplex kezelést igénylő kollektív (nemcsak munkavédelmi) problémaként nevesítették. Magyarország 2008-ban ültette át jogrendjébe az uniós szabályozást, az arra vonatkozó részeket a Munkavédelmi Törvénybe integrálva.
Még nincs hozzászólás