Csodák márpedig vannak!
Asszonyom, önnek nem lehet gyermeke! - a mondat, amely igazi rémálom a legtöbb nő számára. Amikor a szakember szájából elhangzik az ítélet, hirtelen valósággá válik, feldolgozása pedig hosszú és nehéz folyamat. Időnként mégis megtörténik a csoda - általában akkor, amikor a legkevésbé sem számítunk rá.
„Azt mondani egy hölgynek, hogy sosem lehet gyermeke, nem tisztességes, meggondolatlan és érzéketlen hozzáállás – mondja Dr. Fülöp István, meddőségi specialista. – Mi, orvosok egyáltalán nem vagyunk olyan hatalmi pozícióban a Jóisten előtt, hogy ilyet kijelentsünk, megfontolt szakember nem beszél így. Olyan van, hogy a teherbeesés esélye extrém alacsony. Meddőségről akkor beszélhetünk, ha tizenkét hónapnyi tudatos próbálkozás ellenére nem sikerül teherbe esni. Amikor egy pár megkeresi a szakembert, ő nem firtathatja, hogy minden hónapban, középidőben, mindent megtettek az ügy érdekében, mert ha eljönnek, akkor ez szerintük nyilván így van, tehát a problémájuk valós. Szintén fontos, hogy nem meddő nőkről beszélünk, hanem meddő párokról, hiszen sokszor a férfinál található olyan durva spermaeltérés, ami miatt nem jöhet létre a terhesség.”
Lelki teher
Egy terhesség létrejöttét számos tényező akadályozhatja. A már említett spermaeltérésen kívül egy korábbi betegség következményei, kismedencei gyulladás vagy endometriózis miatt elroncsolódott petevezetékek, de a hormonrendszer legkisebb eltérései is nehezíthetik a megtermékenyülést. „Ha a teljes körű kivizsgálás során semmi kézzelfogható okot nem találunk, akkor ismeretlen eredetű meddőségről beszélünk, amibe beletartozhat a pszichés háttér, akár önmagában is. A pszichés meddőség nehéz terület, mert minden hölgy, akinek a vágyai ellenére nem sikerül teherbe esnie, lelkileg is terhelődik” – mondja Fülöp doktor, de férfiaktól is hányszor halljuk, hogy azért nem olyan nagy öröm, mikor elhangzik a „na, most vagyok félidőben” kezdetű mondat, ami beindítja a teljesítménykényszert is.
Másodszorra magától kopogtatott a gólya
Irén a párjával három év, számtalan próbálkozás és gyógyszeres kezelés után ment el egy meddőségi centrumba, ahol endometriózist állapítottak meg nála. „Megtudtam, hogy ráadásul nincs megtermékenyülési időm sem, szinte azonnal elöregszik a petesejtem, ezért csak lombikbébiprogram jöhet szóba, kizárt a spontán teherbe esés.” Irént a párja arra biztatta, örüljön, hogy végre kiderült, mi a gond, hiszen így egyenes út vezethet a legbiztosabb módszerhez, a lombikhoz. Első kisfiuk – aki 2010-ben született – így fogant meg. Ezek után nem védekeztek, hiszen abban a hitben éltek, hogy természetes úton úgysem lehet gyermekük. Irén jogosítványt, munkába állást tervezgetett, mígnem zumbázás közben lett gyanús magának: „Nem bírtam úgy az edzést, mint máskor, hamar elfáradtam. Aztán elmaradt a menzeszem is, ezért vettem egy tesztet, és pozitív lett! Igazi csodaként éltük meg! A kisebbik fiam ma már tizennyolc hónapos, és végre kerek lett vele a családunk.”
Irén megkérdezte az orvosát, hogy lehet ez, mikor teljes bizonyossággal állították, hogy nem lehet gyermeke. Az orvosa azt mondta, hogy az endometriózis legjobb gyógyszere a terhesség. Kilenc hónapra leáll a hormonműködés, majd újraindul a rendszer, a hormonok helyreállnak, sok esetben ezért sikerül spontán a második baba.
Dr. Fülöp István egy endometriózisos páciense csodás esetét említi, akinek a petevezetékei is el voltak záródva. Az első terhesség itt is lombikkal jött létre, egy év múlva a hölgy ismét babát várt. „Hogy lehet ez? A méh kitágult a terhesség alatt, emiatt a petevezetékben lévő elzáródások megszűntek, s így már spontán módon is teherbe tudott esni.”
Eljött az ideje...
Szilvi huszonnégy éves volt, amikor azt mondták az orvosai, hogy policisztás petefészke miatt szinte lehetetlenné vált a természetes úton történő teherbe esés. Igyekezett pozitívan állni a diagnózishoz, úgy gondolta, a lelki békéjét úgy őrizheti meg, ha megtalálja, megérti és elfogadja az okokat. Ám a jó hozzáállása sem volt elég a teherbe eséshez, ezért hormonkúrába kezdett, amitől komoly hízásnak indult, így felhagyott vele. Párjának akkor már volt két gyermeke, emiatt nem fogta fel tragédiaként a sikertelen próbálkozásokat, Szilvi pedig úgy magyarázta magának, hogy még nincs itt az ideje. Kapcsolatuk nem sokkal később véget ért.
Aztán újra rátalált a szerelem, és megtörtént a csoda is. „Nincs kifejezés arra az érzelemkavalkádra, ami akkor lejátszódott bennem. Az jutott eszembe, hogy végre eljött az ideje, hogy gyermekem legyen, és csodálatos békesség költözött belém, annak ellenére, hogy a kapcsolat még nagyon friss volt. A párom ismerte a gondomat, ezért leesett az álla, amikor meghallotta a hírt.” Szilvi a pozitív hozzáállás gyógyhatásának tudja be a csodát, és annak, hogy meg volt győződve arról, eljött az ő ideje: „...akkor és csak akkor, mert azóta sem történt meg újra”. Fatima azóta nagylány lett, idén tölti be a tizennégyet.
Még nincs hozzászólás