Csalódásból túlképzett
Belebetegedni azért nem szabad. Valahogy mindig meg kell őriznie az optimista énjét, az életszeretetét az embernek, tovább kell lépni, és minél pozitívabban nézni a dolgokat.
„Én már nagyon pozitív tudok lenni – neveti el magát független, főállásban egy multinacionális cégnél dolgozó beszélgetőpartnerem, Fehér Niki, amikor a viszonzatlan szerelemről kérdezem. – Régebben az egyik barátnőm belebetegedett a szerelmi bánatba, orvos és kineziológus segített a lelki egyensúlya helyreállításában. Tulajdonképpen itt kapta a leghasznosabb tanácsot: kezdjen valami új dologba!”
Niki, amikor neki volt támaszra szüksége egy-egy szerelmi csalódás után, megfogadta a javasolt gyógymódot. Új kihívást keresett, körülnézett, milyen kedvére való dolgot tanulhatna meg, amivel nemcsak leköti magát, a gondolatait, de egyben új szakaszt is nyit az életében. Így lelt rá a sífutásra, később az aerobikoktatásra.
„Könnyen megtalálom a jó dolgokat is a rosszban. Nagyon fontos, hogy ne becsüljük le magunkat, és ne ragadjunk bele a szomorúságba. Lépjünk tovább – persze, sokat segít, ha olyan férfit választunk, akivel lehet tervezni.” A reménytelen helyzetek ugyanis, amelyekbe a nők sokszor hajlandók minden korábbi csalódásuk ellenére belemenni, újabb reménytelen szerelmet ígérnek csak. A férfiak inkább élnek boldogtalan kapcsolatban, mint hogy vállalják az önállóságot, az ismeretlen, bizonytalan, de talán boldogabb jövőt a kényelem miatt – Niki ezt is megtapasztalta, s bekerült „elfoglaltságai” közé a bodyArt.
Az évek alatt, persze, mindenki változik: nemcsak a külsőnk, az elvárásaink is. „Amikor húszéves voltam, még nem az örök szerelmet kerestem. De közelebb a negyvenhez már egyértelműen vágyom rá. Nagyon fontos, hogy fel tudjak nézni a partneremre. Céljai legyenek, szeresse a szakmáját. Kölcsönösen támogathassuk egymást. Tudjunk tanulni a másiktól. Hiába mondom, hogy a magas szőkét szeretném, ha kémiailag az alacsony barna érint meg. Ha a kémia nem működik, akkor nincs hosszú távú kapcsolat.”
Ahogy ez igazolódott, úgy került az életébe a nordic walking, aminek szintén kiváló oktatója lett. Egy szerelemre váró, de magába fordulni nem akaró időszakban, amikor sokan a pohárhoz nyúlnak, Niki is megtette ezt, egészen más formában: elvégzett egy sommelier-tanfolyamot!
„A lényeg, hogy töltekezz! Először magadat építsd fel! Ha ott maradunk a gödörben, akkor biztosan megbetegszünk. Volt, hogy a gyöngyfűzés segített, máskor a főzni tanulás, vagy a filmek szeretete” mondja az egész napi munka és az esti aerobikóra után is tele energiával, sugárzó példájaként annak, hogy mindenben meg lehet találni a jót. „Ja – int búcsút –, az élethez a nevetés nélkülözhetetlen. A szépség mulandó, a humor megmarad. És a mosoly egy újabb kapcsolatra nyithat ajtót.” Mosolyogj sokat!
Még nincs hozzászólás