Csak még egy kicsit!
Mi lehet az oka az édességek vagy éppen a sós, zsíros gyorséttermi ételek utáni sóvárgásnak? Elképzelhető, hogy egyes ételektől valóban függővé válunk?
Számos kutatás utal arra, hogy az ételek, illetve azok egyes összetevői ugyanúgy függést okozhatnak, mint mondjuk a cigaretta. Néhány tanulmány állatkísérletek alapján egyenesen azt állítja, hogy bizonyos ételek, például a gyorséttermi fogások hatására az agynak egyazon területei aktiválódnak, mint drogfogyasztáskor.
Ne csodálkozzunk rajta, ha időről időre ránk tör a cukros vagy épp zsíros falatok utáni vágy. Az élelmiszer-ipari cégek nagyon is tudatosan használják ki az emberi természet e vonását: egy-egy termék bevezetése előtt dollármilliókat költenek a hónapokig tartó kutatásra és kóstoltatásra, hogy kiválasszák azt, amelyik tökéletes „szájérzetet” nyújt – szaknyelven így hívják az élvezeti értéket adó tényezők összességét. Lássuk, melyek azok az ételek, italok és hatóanyagok, amelyek hatására a leggyorsabban alakul ki függés.
Koffein
Koffeint még azok is fogyasztanak, akik nem kávéznak, hiszen a csokoládéban, a kakaóban és a kólában is van ebből a hatóanyagból, amely éberebbé, energikusabbá tesz. Túlzott fogyasztása azonban kézremegést, magas vérnyomást, szívritmuszavarokat vagy pánikrohamot is kiválthat. A szervezetünk mindamellett egy idő után hozzászokik, és egyre többre van szükségünk belőle a kívánt hatás eléréséhez. Az elvonási tüneteket minden kávéivó tapasztalhatta már: fejfájás, fáradtság, ingerlékenység, a koncentrációs készség csökkenése. Épp ezért a kávéról csak fokozatosan, az adagot egyre csökkentve érdemes leszokni.
Cukor és csoki
Egyes vizsgálatok szerint a cukor képes a kábítószerekéhez hasonló elváltozásokat generálni az agyban – már csak azért is, mert a cukor az agyműködés legfőbb üzemanyaga. Aki azonban elszánta magát a leszokásra, lépésről lépésre átszoktathatja magát a kevésbé édes falatokra. A csokiról sem kell teljesen lemondania: napi egy-két kocka jó minőségű étcsokoládé még hasznos is a szervezetnek, hiszen értékes antioxidánsokat tartalmaz.
Nátrium-glutamát
Önnel is előfordult már, hogy kibontott egy zacskó chipset, és nem tudta abbahagyni a rágcsálást, amíg a zacskó ki nem ürült? Ez a jelenség sokak szerint a nátrium-glutamát nevű ízfokozónak köszönhető. A sok ételben természetes formában is jelenlevő glutaminsav nátriumsója meghatározhatatlan ízű, de ínycsiklandóan finommá teszi az ételeket, amelyek csak úgy „etetik magukat”. A gond csak az, hogy az arra érzékenyeknél fejfájással, szédüléssel, súlyosabb esetekben hányással és asztmatikus tünetekkel járó úgynevezett „kínaiétterem-szindrómát” válthat ki. Hosszú távú hatásain még vitatkoznak a kutatók, hol megerősítik, hol cáfolják az anyag egészségkárosító hatásáról szóló híreket. Mindenesetre érdemes böngészni a címkéket, és amennyire csak lehet, kerülni a glutamáttal dúsított ételeket.
Zsiradékban sült ételek
A sült krumpli nem véletlenül lett a fogyókúrázók rémálma: aki egyszer elkezdi enni, nehezen áll le vele. Sós, zsíros, és valóságos szénhidrátbomba – ez utóbbi tulajdonsága teszi a cukorhoz hasonlóan addiktív élelmiszerré. De más, sóban és zsírban tocsogó ételek, például a gyorséttermi menük vagy a bő zsírban sült húsféleségek is kiválthatják a függőséget. Ha lehet, inkább kerüljük ezeket, és térjünk át kímélőbb főzési technikával készült alternatíváikra.
Még nincs hozzászólás