Covid-19 helyzetjelentés
Érdekes, hogy bár a COVID-19 megjelenése után a tudomány hihetetlenül gyorsan piacra dobta az első vakcinákat, a betegséggel kapcsolatos nagyon sok kérdésre még ma sincs válasz. Nem tudják, hogy ki az, aki elkapja a fertőzést, és ki az, aki a közvetlen környezetükben lévő betegektől sem. Nem tudják, hogy ki milyen súlyos tünetekkel vészeli át, és ki az, aki tünet nélkül betegszik meg.
Szerencsére a vírus Omikron névre keresztelt variánsa minden orvos szakértő szerint gyengébb, mint az előző, a delta. A legtöbb fertőzöttnél enyhe, vagy közepesen súlyos lefolyású betegség alakul ki, amelyből a gyógyulás kórházi ápolás nélkül bekövetkezik.
A keringő vírus
Tedros Adhanom Ghebreyesus, az ENSZ egészségügyi ügynökségének főigazgatója szerint a vírus még mindig intenzíven kering a világ sok országában. „Arra számítunk – mondta –, hogy a jövőben is lesznek fertőzési hullámok különböző időpontokban a világ különböző pontjain, amelyeket az Omikron különböző alváltozatai okoznak.”
A szakember szerint minél többet kering a vírus, annál több lehetősége van a mutációra, bár a jövőbeli hullámok valószínűleg nem okoznak már akkora járványokat és súlyos megbetegedéseket, mint a korábbiak, hiszen ma már léteznek megfékezésükre hatékony eszközök.
Nem csak a védőoltások, hanem a vírusellenes szerek. Azonban a szájon át szedhető vírusellenes gyógyszerek hatásosságáról, illetve mellékhatásaiknak súlyosságáról eltérőek a vélemények még a gyógyszerészek és orvosok körében is. De az biztos, hogy a védőoltások segítenek elkerülni a súlyos tüneteket és a halálos kimenetelt.
Kellenek-e az ismétlő oltások?
Minden szakember egyetért abban, hogy az alapos és gyakori kézmosás, különösen hazaérkezés után, valamint a maszk viselése olyan helyeken, ahol sok ember fordul meg, szinte kötelező. A negyedik oltással kapcsolatban már több nemzetközi kutatás is zajlott, melyek mindegyike azt találta, hogy egy újabb, megerősítő oltás kedvezően befolyásolja a szervezet koronavírussal szembeni ellenálló képességét: egy izraeli és egy amerikai kutatás során is rendkívül biztató eredmények születtek ezzel kapcsolatban.
A nagy létszámú vizsgálati csoportokban az egyetlen ismétlő oltáshoz viszonyítva is jelentős mértékben csökkent a megbetegedések száma, a kialakult megbetegedések esetében pedig még nagyobb mértékben sikerült elkerülni a súlyos állapot kialakulását – tehát a negyedik vakcinának köszönhetően a betegség még enyhébb lefolyású volt. Ezért az orvosok ajánlják a negyedik, ismétlő oltás felvételét is.
A sérülékenynek számító betegcsoportokban (idősek, krónikus betegségben szenvedők, immunhiányos betegek) és az egészségügyi dolgozók, valamint a várandósok számára kifejezetten ajánlott a negyedik oltás felvétele.
Szükség van-e a negyedik után még oltásra?
Sajnos, hiába vagyunk beoltva, akár háromszor is, mivel a koronavírus szerkezete idővel változik, a korábbi változatok ellen kifejlesztett vakcinák már kevésbé hatásosak az új vírusvariánsokkal, például az Omikronnal szemben.
A módosított védőoltásokat úgy fejlesztették ki, hogy célzottan azok ellen a változatok ellen hassanak, amelyek most cirkulálnak. Az őszi-téli időszakban ezek a módosított oltások nyújthatnak védelmet a megbetegedéssel szemben.
2022 őszén már elérhetővé vált az a kombinált vakcina is, amelyet már kifejezetten a vírus Omikron variánsa ellen fejlesztettek, az újabb emlékeztető oltás így ebből a szempontból is nagyobb védelmet nyújthat a súlyos megbetegedéssel szemben. Fontos azonban megjegyezni, hogy az oltóanyag-választás minden esetben az orvos feladata.
A betegség lefolyása
A betegség a megfertőződéssel kezdődik, majd néhány nap után jelentkeznek az első tünetek: többek között láz, köhögés, fáradtság, fejfájás. Ezek jelzik, hogy megkezdődött a betegség úgynevezett virális szakasza, mely körülbelül hét-nyolc napig tart.
A védőoltások előtti időszakban a fertőzöttek egy részénél nehézlégzés alakult ki, melynek hátterében legtöbbször kezdődő tüdőgyulladás állt. A tüdőgyulladás már a tünetek súlyosbodásával járt, és gyakran kiterjed a teljes tüdőre, sőt akár más szervekre is. A fellépő légzési nehézségek miatt ezek a betegek már kórházi ellátásra szorultak.
A gyulladás előrehaladtával a gyulladásos faktorok gyors és lökésszerű fellépése vezethet a citokinvihar kialakulásához, amely életveszélyes állapotot is okozott. Szerencsére a védőoltásoknak köszönhetően ilyen súlyos tünetek ma már csak nagyon ritkán fordulnak elő. De az enyhébbek is meglehetősen kellemetlenek.
Meddig fertőz?
A WHO álláspontja szerint enyhe lefolyású betegségnél annak lecsengése, vagyis 3 napnyi tünetmentesség, valamint a betegség kezdetétől eltelt 10 nap után a fertőzött már nem ürít fertőzőképes vírust. Súlyos lefolyásnál 3 nap tünetmentesség és a betegség kezdetétől számított 21 nap után már nem számít fertőzőképesnek az egyén. Ez így általánosságban igaz, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor a felgyógyulás után 3 hónappal is vírushordozó a beteg.
Szájon át
A Favipiravir nevű vírusellenes gyógyszert eredetileg az influenza vírusa ellen fejlesztették ki. Vannak kutatók, és háziorvosok is, akik szerint hatékony a SARS-CoV-2 koronavírus ellen, de csak a fertőzés korai stádiumában. A tünetek megjelenés után hét-tíz nap áll rendelkezésre arra, hogy a Favipiravirt hatékonyan alkalmazzák.
A betegség gyulladásos szakaszában, amikor a betegek már tüdőgyulladással küzdenek, sajnos már nem elegendő. Mások, köztük orvosok, gyógyszerészek szerint a gyors engedélyezés ellenére az elmúlt több mint két év alatt kiderült, hogy a Favipiravir hatásossága a SARS-CoV-2 ellen nem meggyőző. Mellékhatásai miatt nem indokolt a használata.
Forrás: pharmaindex-online.hu, pirulakalauz.hu
Még nincs hozzászólás