Borítsd virágba kertedet ősszel is!
Ősszel sem kell lemondani a virágzó növényekről. Sőt, vannak olyanok, melyek augusztus végén, szeptemberben kezdenek nyílni, s egészen az első fagyokig hozzák színpompás virágaikat. Ezeket, akár még szeptember elején is ültethetjük. Ha bizonytalanok vagyunk, melyek ezek, nézzük meg virágról virágra.
Őszi krizantém
A krizantémok (Chrysanthemum), méltán népszerű virágok, melyek sokféle színben és formában nyílnak ősszel. Eredetileg Ázsiából származnak, de ma már világszerte elterjedtek és kedveltek. Léteznek egyszerű, szimpla virágú és tömött, telt virágú, labda és pompon alakú változatok is. Színek tekintetében is szinte minden árnyalat megtalálható, beleértve a fehéret, sárgát, narancssárgát, pirosat, rózsaszínt és lilát.
Lehetnek bokros vagy szoliter növények. Magasságuk is változó, a kisebb fajták csupán 30-40 cm magasra nőnek, míg a nagyobbak akár az egyméteres magasságot is elérhetik. Késő nyáron és ősszel virágoznak, Nem véletlenül visszük ki őket halottak napján a temetőkbe.
A jól vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, enyhén savas talajt kedvelik. Rendszeres öntözést igényelnek, különösen a virágzási időszakban. Fontos, hogy a talaj mindig enyhén nedves maradjon alattuk de ne legyen túlöntözve. A napos helyet kedvelik, de a félárnyékot is elviselik. A virágzás előtti időszakban érdemes a növényeket visszavágni, hogy dúsabb, bokrosabb növekedést érjünk el. Az elnyílt virágokat pedig rendszeresen el kell távolítani, hogy serkentsük az újabbakat.
A cserepes példányokat érdemes télen lépcsőházba, üvegházba tenni, a földbe ültettek tövét pedig valamilyen módon, avarral, mullcsal védeni. Ha már van néhány pompás példányunk tavasszal szaporíthatjuk tőosztással, nyáron dugványozással. Sajnos, mint bármelyik más növényünket, a krizantémokat is megtámadhatják különböző betegségek és kártevők, mint például a lisztharmat, a levéltetvek vagy a fonálférgek. Rendszeres ellenőrzéssel és megfelelő, például vízben rohasztott csalán permetezéssel azonban ezek a problémák megelőzhetők.
Pompás varjúháj
A pompás varjúháj könnyen gondozható, látványos növény, amely kiváló választás minden kertbe, különösen azok számára, akik kevés időt tudnak a kert gondozására fordítani, de szeretnék, ha az őszi időszakban is szép maradna.
A pompás varjúháj rendkívül népszerű, évelő, pozsgás növény, amely különösen az őszi kertekben kedvelt. Ez a növény eredetileg Kínából származik. Magassága 30-60 cm között mozog, Nyár végén, és ősszel virágzik. A pompás varjúháj zöld vagy kékeszöld, húsos levelei jól tárolják a vizet. Lapos, ernyőszerű virágai rózsaszín, piros vagy fehér színűek, és vonzzák a méheket és pillangókat.
A napos helyet kedveli, de elviseli a félárnyékot is. Jól vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt igényel, de jól tolerálja a szegényes talajt is. Pozsgás növényként jól bírja a szárazságot, de rendszeres öntözés mellett gyorsabban növekszik.
Ahhoz, hogy igazán szép növényünk legyen ültetés előtt érdemes egy kis komposztot vagy lassan felszívódó műtrágyát hozzáadni a talajhoz. A pompás varjúháj is könnyen szaporítható tőosztással vagy dugványozással. A tőosztást tavasszal vagy ősszel érdemes elvégezni, míg a levágott fiatal hajtásokat nedves talajba helyezve könnyen lehet gyökereztetni. Betegségei ritkák, de túl nedves talajban gyökérrothadás léphet fel.
Jól tűri a hideget, ezért nem igényel különleges téli védelmet. Az elszáradt virágokat és leveleket tavasszal érdemes visszavágni, hogy elősegítsük az új hajtások növekedését. Kitűnő választás sziklakertekbe, szegélyként is. Jól mutat csoportosan ültetve vagy más évelő növényekkel kombinálva. Mivel a méhek és pillangók különösen kedvelik, ökológiai szempontból is értékes növény.
A napraforgó
A napraforgó az egyik legismertebb és legkedveltebb kerti növény, amely szemet gyönyörködtető, nagy, sárga virágaival és impozáns megjelenésével vonzza a tekintetet. Eredetileg Észak-Amerikából származik, ahol az őslakosok már évszázadokkal ezelőtt termesztették élelmiszerként és dísznövényként is. A napraforgó nemcsak szépségével, hanem hasznosságával is kiemelkedik, hiszen magjai gazdagok olajban és tápanyagokban, így széles körben hasznosítják őket.
Csak olyan kertben érzi jól magát, ahol legalább 6-8 órán keresztül éri a közvetlen napfény. Nevét onnan kapta, hogy virágai követik a nap járását. Talajigényük nem különleges, de rendszeresen öntözést igényelnek különösen a növekedési időszakban,. A napraforgó virágai nyár közepétől őszig nyílnak, és nemcsak a kertben, hanem vágott virágként is rendkívül népszerűek. A virágok közepén lévő magokat érés után be lehet gyűjteni. Ezek a magok nemcsak ízletesek, hanem tápanyagokban is gazdagok.
A napraforgók betegségekkel és kártevőkkel szemben viszonylag ellenállóak, de időnként megtámadhatják őket levéltetvek, hernyók és más rovarok. A jó gondozás és a megfelelő növényvédelem segíthet ezek megelőzésében.
A napraforgó kiváló választás minden kertbe, hiszen nemcsak látványos és hasznos növény, hanem könnyen gondozható is, így kezdő kertészek számára is ideális. Impozáns megjelenése, ragyogó színei és sokoldalú felhasználhatósága miatt a napraforgó minden kert éke lehet, vidám hangulatot és bőséges termést biztosít az őszi időszakban is.
Az őszi kikerics
Az őszi kikerics kertjeink egyik ékessége, hiszen amikor a legtöbb növény már elvirágzott, élénk színeivel újra életre kelti azokat. Növekedési ciklusa különleges. Tavasszal jelennek meg levelei, amelyek hosszúkásak és zöldek, majd nyáron elszáradnak és visszahúzódnak. Ősszel, amikor a levelek már rég eltűntek, megjelennek a csodaszép virágok, amelyek általában lila, rózsaszín vagy fehér színűek. A virágok közvetlenül a talajból bújnak elő, mintha a semmiből tűnnének fel, és gyakran levelek nélkül nyílnak.
A napos vagy félárnyékos helyet kedveli. A hagymákat nyár végén vagy kora ősszel kell elültetni, kb. 10-15 cm mélyre és egymástól 15-20 cm távolságra. A talaj legyen tápanyagban dús, bár a növények viszonylag jól tűrik a mostohább körülményeket is. Fontos, hogy a hagymák megfelelően le legyenek takarva földdel, hogy megvédjük őket a téli hidegtől.
Az őszi kikerics gondozása egyszerű, nem igényel különösebb figyelmet vagy öntözést a növekedési időszakában. Tavasszal, amikor megjelennek a levelek, érdemes egy kis komposztot vagy lassan felszívódó műtrágyát alkalmazni, hogy a növény elegendő tápanyaghoz jusson.
A virágzási időszakban külön öntözésre nincs szükség, hiszen a hagymákban elegendő víz és tápanyag tárolódik. Rendkívül ellenálló a betegségekkel és kártevőkkel szemben, mivel hagymái mérgező alkaloidokat tartalmaznak, amelyek megvédik a növényt a legtöbb kártevőtől és állattól. Emiatt azonban fontos megjegyezni, hogy az őszi kikerics minden része mérgező az emberek és az állatok számára.
Őszi teendőink a kertben
A gyümölcsöskertben ismét metszeni kell a fákat, Különösen a meggy vesszőit és a cseresznyefák túlnőtt ágait. Ügyelni kell azonban arra, hogy az ág végén lévő sebhelyet nagyon alaposa védjük a beszivárgó nedvesség ellen. A szeptember ideális az őszi vetésnek. Ilyenkor érdemes vetni spenótot, sóskát, petrezselymet; és a fokhagyma gerezdjeit is!
A területet a tavaszi palántázáshoz már most érdemes előkészíteni, jól felásni, trágyázni, esetleg fóliával letakarni. Ilyenkor lehet a legsikeresebben szaporítani az évelő növényeket. Ezeknek a többsége terjedő tövű, néhány év alatt terjedelmes bokrot képez. ezért emeljük ki a földből a tövet és szedjük szét úgy, hogy minden résznek elegendő gyökere legyen és ezeket ültessük el gondosan felásott, trágyázott, megmunkált területre. Amíg meggyökeresednek, többször is meg kell őket öntözni.
Még nincs hozzászólás