Belső orvosunk az immunrendszer
Jönnek a hosszú téli éjszakák és a rövid nappalok. Ilyenkor immunrendszerünk akkor is kimerül, ha nincs járvány. Sokat hallunk arról, hogyan lehet csökkenteni a járványveszélyt, hogy miért kell maszkot hordani, távolságot tartani, alaposan kezet mosni.
Arról azonban ritkábban beszélünk, hogy szervezetünket nem csak kívül, de belül is védhetjük a ránk támadókkal szemben. Ennek a belső védelemnek immunrendszer a neve. Az immunrendszer hihetetlen dolgokra képes. Képes legyőzni milliónyi kórokozót, felismeri a hibás struktúrájú sejteket, s eltakarítani őket, felismeri az egészségünket veszélyeztető anyagokat, és képes ezeket is hatástalanítani. Persze csak akkor, ha jól működik.
A betegség csak akkor alakul ki, ha az immunrendszer megadta magát, és a harcban alul maradt. Ha a legfontosabb immunszerveink, vagyis a csecsemőmirigy, a lép, a csontvelő, a máj, a nyirokcsomók, a mandulák jól együttműködnek egy meglehetősen bonyolult kapcsolati rendszeren keresztül, szinte egymásnak adják a feladatot, vagyis azt, hogy egészségesen tartsanak minket. Ahhoz, hogy az egész bonyolult rendszer tökéletes legyen, segítenünk kell. Megfelelő tápanyagok szervezetbe juttatásával, míg más mérgező anyagok elkerülésével, pihenéssel, mozgással, örömet adó tevékenységekkel.
Hasznos baktériumok
Testünk baktériumflórája szervezetünk első védelmi vonala. Csak a száj-, az orr- és a garatüregben több mint 50 milliárd hasznos és nélkülözhetetlen baktérium található. Ha jól érzik magukat, megvédenek az idegen és rosszindulatú betolakodók ellen. Csökkentik a fertőzésre való hajlamot. Ugyanilyen hasznos baktériumtelep bélrendszerünk nyálkahártyája is. Ezek a szervezetbarát bacik nem csak a jó emésztés miatt fontosak, de ellenálló képességünket is növelik.
Puffadás, hasi görcsök, hasmenés, gyulladások. Ismerősek? Ezek a problémák mind baktériumflóránk sérülésére vezethetők vissza. Jó, de mit tehetünk azért, hogy megvédjük ezeket a fontos baktériumokat? Nos, csak a legszükségesebb esetben szedjünk gyógyszert. Próbáljuk meg kerülni a stresszt, és a kávézást, az alkoholt is kerüljük, lehetőleg. De legalábbis csökkentsük.
Ellenben igyunk sok vizet, gyógyteákat, frissen préselt gyümölcsleveket. Keressünk olyan örömet adó tevékenységeket, esetleg munkát, amely segítségével csökkenthetjük a stresszt, a szorongást, a kedvetlenséget, depressziót. Ugyanis ezek a pszichés hatások is pusztítják immunrendszerünk védekezőképességét.
A védekezés első lépcsője
Az immunerősítés első lépcsője a megfelelő táplálkozás. A ’nem vagyok én nyúl, hogy répát rágjak’ sem ’kecske, hogy magokon éljek’ szemlélet sajnos még ma is nagyon gyakori. Sok ember gondolja úgy, hogy zsír nélkül nem jön ki az étel íze, hogy a magyar ember jó fehér kenyér nélkül nem lakhat jól, és a kávé sem iható négy kockacukor nélkül.
Sajnos ezeket a rossz étkezési szokásokat el kell felejteni. Ha szeretnénk védekezni a szervezetünkre támadó kórokozók ellen, együnk mindennap zöldséget, gyümölcsöt. Ízesítsünk mézzel, együnk teljes kiőrlésű kenyeret, a folsavbevitel miatt lencsét, rizst, a B1-, B6-vitamin pótlásához fügét és banánt. Az A-vitamin pótlásához rágcsáljunk el egy-egy répát. Ne feledkezzünk meg a magas C-vitamin-tartalmú savanyú káposztáról sem.
Talán kevesen tudják, hogy például a csicsóka (Gasztro rovatunkban lásd a recepteket!) kitűnő prebiotikum, az emésztésünket is segíti. Igen hasznos, már-már elfeledett ételünk a hajdina, mely egy gyógynövényként is alkalmazott, gabonaként kezelt keserűfűféle magja. Zsírtartalmán belül a telítetlen zsírsavak rendkívül magasak. Glutént nem tartalmaz, ellenben sok benne a B1-, B2-, C- és E-vitamin, gazdag fehérjeforrás, emellett cinket, rezet, mangánt, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz. Rosttartalma más gabonafélékhez viszonyítva kiemelkedően magas, ezért hatékonyan alkalmazható a székrekedés étrendi kezelésében, és egyes daganatos megbetegedések megelőzésében is.
A védekezés második lépcsője
A helyes táplálkozás mellett a rendszeres mozgás segíti leginkább immunrendszerüket. Már az is rengeteget jelent, ha valaki napi 20 percet sétál, kocog vagy biciklizik. Akkor is, ha tél van, akkor is, ha hideg van.
Egy hiteles egyetemi tanulmány szerint azok, akik a hidegben is mozognak, 43 százalékkal kevesebb napot töltenek otthon megfázva, betegen, mint azok, akik a telefon-tv-laptop háromszögében töltik napjaikat. Ennek oka is van. Edzés alatt és után még 3 órán át a szervezet fokozza az úgynevezett neutrofil típusú fehérvérsejtek termelődését, mely felveszi a harcot a kórokozók ellen.
Azonban fontos, hogy ne kínszenvedésként éljük meg a sportot, hanem leljük örömünket benne. Ezért érdemes változatos mozgásokat kitalálni. A tánc, a görkorizás, vagy a sétálás ugyanolyan jó, mint az ízületeinket, szívünket túlterhelő futás. Ráadásul nem kell hetente háromszor-négyszer, esetenként 90 percnél többet mozogni, mert a szervezet túlterhelése éppen olyan káros, mint az ellenkezője, a mozgásszegény életmód. A lényeg a rendszeresség. A hétvégeken mindent bepótolok típusú fizikai aktivitás inkább legyengíti ellenálló erőnket.
A védekezés harmadik lépcsője
A szervezet ellenálló képességét nagyban segíti a hideg és meleg váltakozása. Ezért, ha tehetjük, érdemes hetente egyszer szaunázni. A gőzfürdő és a finn szauna ugyanolyan hasznos lehet, mint a manapság egyre divatosabb infraszauna. Mindegyik lényege a roppant hatékony értorna. Hatásukat fokozhatjuk, sőt, ki is válthatjuk a bárki által megvalósítható hideg-meleg vizes váltott zuhanyozással. Ezt minden reggel otthon is beiktathatjuk a programjaink közé. Egy jó, forró zuhany után először a végtagjainkat zuhanyozzuk le hideggel, majd a törzsünket nyakunkat, arcunkat is.
Rendkívül fontos még a szervezet sav-bázis egyensúlya. A testben állandó kémiai reakciók folynak savak és lúgok között. A táplálkozás szabályozza a test sav-bázis háztartását. A legfontosabb szabály, hogy a bevitt tápanyag 80%-a lúgos, 20%-a savas hatású legyen. Amennyiben túlnyomórészt savkeltő táplálékot fogyasztunk, elkezdődik a szervezet elsavasodása. Ez köszvényhez, reumatikus betegségek, epe- és vesekő, visszértágulatok kialakulásához, érelmeszesedéshez, csontritkuláshoz vezethet. Egyes feltevések szerint ez bizonyos fajta rákbetegségek kialakulásának is alapját képezi.
A legfontosabb immunerősítő gyógynövények
- Lapachokéreg: hatékony baktérium-, vírus, és gombaölő hatásokkal rendelkező gyógytea.
- Macskakarom: Kúraszerű szedése megelőzésre is ajánlható, ilyenkor elegendő kisebb mennyiség is.
- Bíbor kasvirág: A növény frissen préselt levének legfontosabb hatóanyaga az arabinogalaktán nevű szénhidrát. Ha ez az anyag rákötődik a vírusok, baktériumok vagy daganatsejtek felszínére, odavonzza és fehérvérsejteket, és elősegíti a falósejtek munkáját, vagyis az idegen elemek eltakarítását.
Még nincs hozzászólás