Azok a csudálatos hatvanas évek

2018. október 1. | Írta: Dogossy Katalin

Tulajdonképpen egy kicsit érthetetlen, de tény, divat a retró. A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek slágereit játszó rádió a legnépszerűbb. Közösségi oldalát több mint százezren követik. A hatvanas években lemezből készült játékokat újra gyártják, és aranyáron kínálják. A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években készült filmekkel, sorozatokkal arat az M3-as csatorna. És bárhová megyünk, a retró slágerek szólnak.

Persze ez a harminc év, amelyről beszélünk, minden volt, csak nem egyforma. Más volt a divat az öltözködésben, a zenében, a filmművészetben. Másmilyen volt a szépségideál, a smink- és frizuradivat. Mások voltak a sztárok, a televíziós sorozatok. Mégis a 21. századból visszanézve, ez mind retró. Lássuk hát évtizedenként!

A hatvanas évek

Amerikában azt a fiatal férfit választják elnöknek, aki három évvel később Dallasban merénylet áldozata lesz. A Kennedy-gyilkosság megrázza az egész világot. A következő év Gagariné, aki első ember a világűrben, a Vosztok repülésekor 27 éves, és szintén ebben az évtizedben meghal.

Az évtized elején az NDK kormánya felépíti a berlini falat, Magyarország pedig az első lakótelepet. A József

Az évtized közepén a műanyag szatyrok elöntik a nyugati áruházakat.

Nálunk száz háztartásra 48 darab mosógép, 23 darab porszívó, 19 hűtőszekrény jut. 1965-ben 304 ezer telefon-előfizető van.

Egy új vonalra átlagosan tizenkét évet, egy autóra nyolc évet kell várni. Egy fiatal mérnök kezdő fizetése 1200 forint. Emelkedik az alkoholfogyasztás.

Évente 50 ezer, kétszoba-összkomfortos lakás árát isszuk meg. Lebontják a Blaha Lujza téren álló Nemzeti Színházat. Barnard professzor elvégzi az első szívátültetést. Hazánkban életbe lép egy gazdasági kísérlet, az új gazdasági mechanizmus. Az évtized végén pedig kilép az ember a Holdra.

A kor lakásdivatja: a nagy mintás függöny, az apró mintás tapéta, a műbőr klubfotel, az egyenes vonalú bútor és a kerámia. Nyugaton az ötvenes évek eleganciája, nálunk meg a viharkabát és a lóden kezd kimenni a divatból. Az új őrület, a műszálas ruha, a nejloning, az orkánkabát meg a miniszoknya.

Hatvannégyben a miniszoknya tervezője egyetlen nyár alatt meggazdagodik. A miniruha rendszerint az A vonalat követi, gyakoriak a pöttyös vagy geometrikus formák. Amerikában beköszönt a hippikorszak. Jelszava: „szeretkezz, ne háborúzz!”.

Ez az életérzés megjelenik az öltözködésben is. Divat a virágminta, a trapézfarmer, a fejpánt. A fiatalok lázadnak. Minden és mindenki ellen, aki nem fiatal. Hódít a pszichedelikus zene és a szabad szerelem.

Bemutatják Fellini Az édes élet című filmjét. Hitchcock leforgatja a Madarakat. Ez az évtized lesz a magyar filmművészet aranykora is. 1961-ben elkészül a minden idők egyik legjobb focis filmjének tartott, Fábri Zoltán rendezte Két félidő a pokolban. Két évtizeddel később a hollywoodi változata is elkészült Menekülés a győzelembe címmel, többek között Sylvester Stallone és Michael Caine közreműködésével.

A főszereplő Sinkovits Imre a második világháború idején ügyeskedő, vagány tizedese a legemlékezetesebb magyar karakterek egyike.

De ekkor készül el Bacsó Péter klasszikusa A tanú, amely annyira jól sikerült szatíra az ötvenes évekről, hogy tíz évig marad dobozban. Először a hetvenes évek végén mutatják be, és azóta persze minden évben újra.

De ekkor kerül a mozikba A veréb is madár, a Mici néni két élete is. Ezeket a filmeket minden évben többször is újra vetíti a televízió. A televízió, mely a hatvanas évek elején jelenik meg a magyar lakásokban.

Természetesen egyetlen csatornán, fekete-fehérben, és hetente csak öt napon át, napi néhány órában sugároz műsorokat. De népszerűsége robbanásszerűen növekszik. Előfizetőinek száma folyamatosan emelkedik.

Az évtized elején azok, akik még nem rendelkeznek készülékkel, a szomszédoknál izgulják végig az első igazi krimit a Belphegor, a Louvre fantomját. A Robin Hood, a Tenkes kapitánya, az Orion űrhajó, a Ki mit tud?-ok és táncdalfesztiválok vetítésekor az utcák kihalnak, egy egész ország ül az képernyők előtt.

A házibulik új táncőrülete a korszak elején a twist, a végén már a rock and roll. 1960 augusztusában először lép színpadra egy Beatles nevű együttes. Nálunk Németh Lehel a sztár. Már nem sokáig.

Szécsi Pál és a gyönyörű hangú színésznő, Domján Edit szerelméről suttog az ország.

1966-ban a sanzonbizottság engedélyezi, hogy az Illés-zenekar Még fáj minden csók című dala részt vehessen a táncdalfesztiválon. Miközben Angliában a Beatles piacra dobja a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band című albumát.

A világvevő rádiókon már „bejön” a Luxemburg adó, ahol, igaz, alig élvezhetőn, de már hallható a Beach Boys, és az is, amit Jimy Hendrix művel a hathúros gitárral.

Legsikeresebb dalait ekkor írja a később Nobel-díjas dalnok, Bob Dylan. És félmillió fiatal zarándokol el az első őrületes popzenei eseményre, a woodstocki fesztiválra.

Szépségük teljében az olasz színésznők, Sophia Loren, az idén kilencvenéves Gina Lollobrigida, de a kor legmodernebb szépségikonja Brigitte Bardot, bár a filigrán és bűbájos Audrey Hepburn is örök.

A férfiak közül a szépfiú Alain Delon, és örök versenytársa a macsó Belmondo. Magyarországon ekkor Gábor Miklós a férfiideál, Pécsi Ildikó a legjobb nő, Váradi Hédibe minden magyar férfi szerelmes, miként, a hazai szex szimbólumba, Tordai Teribe is.

Címkék: retro, omega, sophia loren, gina lollobrigida, beatles, fellini, ifjúsági park, hatvanas évek, alain delon, holdra szállás, belmondo, gábor miklós, dallas, kenedy-gyilkosság, színes tévé, német lehel, woodstock