Az öregedés lelassítható, állítják az anti-aging orvosok
Azt mindenki tudja, hogy születési éve szerint hány éves. Ahhoz azonban, hogy megtudjuk, biológiailag fiatalabbak vagy idősebbek vagyunk-e kronológiai korunknál, bizonyos vizsgálatokat kell végezni.
Általában igaz, hogy biológiai életkorunk nem egyezik meg kronológiai életkorunkkal. Előfordulhat, hogy bizonyos funkciók, például az izomerő, vagy a rövid memória jobbak a kronológiai életkor átlagánál, míg mások, mondjuk a stressztűrő vagy a koncentrációs képességek rosszabbak.
Azonos életkorú emberek fizikai és szellemi teljesítőképessége nagyon különböző lehet. Sejtjeink öregedését ugyanis sok minden befolyásolja.
A genetikai hajlam, illetve a külső környezet károsító hatásai (UVA-sugárzás, nehézfémek, növényvédő szerek és egyéb toxikus anyagok szervezetbe kerülése), a rendszeres mozgás hiánya, stressz, elégtelen mennyiségű és minőségű alvás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, kevés természetes napfény és az étrend.
A memóriám még jó, csak leguggolni nem tudok
Az anti-aging medicina feladata elsősorban a belső egészség megőrzése, javítása és helyreállítása az élettani folyamatok mentén.
Célja a szervezet számára létfontosságú biokémiai vegyületek szintjének helyreállítása, a szervezetben kialakult gyulladásos folyamatok megszüntetése, a méregtelenítés és salaktalanítás, a hormonok szintjének helyreállítása. Mindezzel lassítva és ellensúlyozva sejtjeink idő előtti elöregedését és pusztulását.
Ezzel párhuzamosan fontos a külső megjelenés javítása esztétikai, bőrgyógyászati kezelésekkel, esetenként plasztikai sebészeti beavatkozásokkal.
Az egyénre szabott terápiás javaslatok kidolgozásához szakszerű állapotfelmérésre van szükség, amely magában foglalja a klasszikus, korra és nemre szabott klinikai állapotfelmérésen túl a genetikai hajlamok kimutatását célzó géndiagnosztikai vizsgálatokat, illetve az egyén anyagcsere-, hormonális- és immunállapotának felmérését.
Az anti-aging orvos felvesz egy személyi, egészségügyi anamnézist. Többek között vizsgálja a családi rizikófaktorokat, a táplálkozási, sportolási szokásokat, a fizikai paramétereket, az agyi funkciókat, az izmok, ízületek állapotát.
Ezeken kívül a légzési és kardiovaszkuláris funkciókat, valamint hormonális és laboratóriumi értékeket. Előfordulhat, hogy bizonyos funkciók, például az izomerő, vagy a rövid memória jobbak a kronológiai életkor átlagánál, míg mások, mondjuk a stressztűrő vagy a koncentrációs képességek rosszabbak.
A hosszú élet titka egy enzim?
Az emberi örökítőanyag: a DNS minden emberben szinte azonos, 99,9% átfedést mutat. Még sincs két egyforma ember. Van, aki bármennyit ehet, soha nem hízik meg, másoknak egész életükben fogyókúrázniuk kell.
Van, aki öt-tíz évet is letagadhat a korából, pedig ezért szinte semmit sem tesz, míg mások örök harcot vívnak az idő múlásával. Miért?
Ezzel a kérdéssel foglalkozik egy viszonylag új tudományág, az epigenetika, mely az örökítőanyag működésére ható környezeti tényezőket vizsgálja. Az olyan tényezőket, mint a táplálkozás, a stressz és a testmozgás.
Az öregedés egyik oka az, hogy a kromoszómák végein található telomérák, ezek a sapkaszerű képződmények minden sejtosztódás alkalmával rövidülnek. Állapotuk információval szolgálhat a sejt életkoráról és bizonyos betegségek rizikójáról, azok progressziójáról, akár egyes rákbetegségek lefolyásáról is.
A telomérák rövidülését a telomeráz enzim ellensúlyozza. Egészen bizonyos, hogy az ismert káros életmódfaktorok, hatással vannak ennek az enzimnek a működésére.
Egy átfogó életmód-változtatás, amelybe a megfelelő táplálkozás, mozgás és stresszcsökkentés is beletartozik, mérhető módon növeli a telomeráz enzim aktivitását, a teloméra-fennmaradás lehetőségét, ennek következményeképpen az emberi immunsejtek aktivitását. Vagyis lassítja az öregedést.
Az új tudomány, az epigenetika eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a szervi betegség kialakulását követően a kizárólag gyógyszereket alkalmazó orvosi megközelítés nem elég. Személyre szabott, preventív programokra van szükség, amelyek magukban foglalják az életmód megváltoztatását is.
Anti-aging testmozgás
Az anti-aging orvoslás egyik legnehezebb feladta, hogy a diagnosztikán és terápiás javaslatokon túl meggyőzze páciensét arról, hogy ő maga tehet a legtöbbet egészségéért és kortalan életminőségéért a megfelelő életmód, étrend, a rendszeres mozgás életvitelszerű gyakorlásával. Azt a laikusok is tudják, hogy a mozgás maga az élet.
A mozgás a legjobb egészségőr és a legjobb öregedést lassító tevékenység. Nem mindegy azonban, hogy mennyit mozgunk, hol és hogyan.
Nincs mindenki számára egyformán jó gyakorlat. Nem lehet azt mondani, hogy a mozgásformák közül a futás vagy az úszás a legjobb. Azt, hogy kinek milyen mozgásra van szüksége, csak megfelelő vizsgálatok és felmérések után, egyénre szabottan lehet megmondani.
Elképzelhető ugyanis, hogy az a mozgásforma, amelyet az egészséges életre vágyó ember naponta folytat, számára nem megfelelő. A leggyakoribb egészségügyi panaszok mozgásszervi eredetűek. Ezért azoknak, akiknek ilyen problémájuk van, nyújtó és erősítő gyakorlatokkal kell segíteni.
A kardiovaszkuláris gyakorlatok, tehát a futás, biciklizés segítenek megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a csontritkulás kialakulását, de például nem ajánlhatók a már kialakult érrendszeri problémákkal küzdőknek. Vagy csak óvatos edzésterv alapján.
A közepes intenzitású aerob gyakorlatok, amilyenek az edzőtermi zsírégető és táncos órák erősítik az immunrendszert, segítik szervezetünket a rák megelőzésében, fokozzák az ízületi porcok szilárdságát, és javítják a tüdő kapacitását.
Az intenzív kardiórespirációs tréning hatására az agy vérellátása akár 25 százalékkal is növekedhet, ami javítja a koncentrációs készséget és a rövid távú memóriát.
Az izomerő-növelő gyakorlatok célja pedig az izmok erősségének, anyagcseréjének fokozásán túl a növekedésihormon-termelés fokozása. Ez a hormon a fiatalság egyik legfontosabb őrzője. A helyesen összeállított gyakorlatok tehát segítenek legyőzni az időt.
Nem véletlen, hogy azok, akik akár egy évtizedet is letagadhatnak a korukból, valamennyien komoly gondot fordítanak a helyesen összeállított testmozgásra.
Anti-aging táplálkozás és táplálékkiegészítés
De ahhoz, hogy sokáig egészségesek és fiatalosak maradjunk, koleszterinben és telített zsírokban szegény, de elégséges mennyiségű telítetlen zsírsavat, optimális mennyiségű fehérjét és szénhidrátot tartalmazó, növényi rostokban gazdag, összességében alacsony kalóriatartalmú étrendre van szükségünk.
De olykor ez nem elég. Szükségünk lehet antioxidans hatású vitaminokra és nyomelemekre, olyan természetes alapú táplálékkiegészítőkre, amelyek javítják az immunrendszer válaszát, az anyagcsere-folyamatokat, lassítják az érelmeszesedés folyamatát.
Bizonyítottnak látszik, hogy az úgynevezett mediterrán étrend az egészséges. Ez gabonafélékből, hüvelyesekből, zöldségek, olívaolajak és gyümölcsök bőséges fogyasztásából áll. Az étrend lényege az, hogy kiemelt szerepet tulajdonít a növényekben található bioaktív vegyületeknek.
A flavoinodoknak, melyek erősen antioxidáns vegyületek. A glükozinátoknak, melyek a káposztafélékben találhatók meg leginkább, mert ezeknek nagy szerepük van bizonyos tumorok kialakulásának megelőzésében. Valamint a szójában és rozsban található fitoösztrogéneknek, melyek a női nemi hormonhoz hasonló anyagok.
Tudnunk kell, hogy különösen ötven év felett, de már korábban is lassul az anyagcsere, körülbelül 0,5 százalékkal csökken évente. Nem ehetünk annyit, amennyit kamaszkorunkban, mert ha nem fogjuk vissza a tápanyagok bevitelét, testünk zsírszázaléka nőni fog.
Ez az oka annak, hogy az öregedéssel együtt testünk megváltozik anélkül, hogy az elfogyasztott táplálék mennyisége nőne. Ezért kell korlátoznunk a kalóriabevitelt. Ez azonban nem jelent éhezést. Sőt!
A túlzásba vitt megvonás, éppen mert tápanyaghiányt okoz, öregít. Szakember tudja legjobban meghatározni a szervezet számára optimális, tehát a szükségesnél nem több és nem kevesebb kalóriabevitelt. Az energiaszükségleten túl az sem mindegy, hogy étrendünk milyen alkotóelemekből áll.
Anti-aging stresszcsökkentés
A pszihés (lelki) állapotunk befolyásolja a szomatikus (testi) állapotunkat. A stresszt csökkentő módszerek, mint jóga, meditáció, relaxáció, speciális légzőgyakorlatok bizonyos értelemben lassítják a szervezet elhasználódását, vagyis öregedését.
A legtöbb mai ember olyan körülmények között él és dolgozik, amelyről nyugodtan állíthatjuk, hogy stresszel teli. A mai ember nem tud eleget, elég hosszan, elég nyugodtan pihenni. Túl sok mindent kell vállalnia ahhoz, hogy az elvárt teljesítményt hozza.
Ezért issza a kávét, szívja a cigarettát, bömbölteti a rádiót, majd nem tud elaludni. Ahhoz túlságosan fáradt, hogy tartalmas szórakozás után nézzen, ezért leheveredik a tévé elé, és éjfélig akciófilmeket néz.
Ha otthon van is, szinte folyamatosan szól a televízió, a kocsijában a rádió. Ömlik rá a percenként változó, valójában tehát fölösleges információ. Vagyis ezerféle módon izgatja magát.
Az ingereknek ez az örökös hajszolása egy állandó felpörgetett, stresszes állapotot hoz létre, végül depresszióhoz, szorongáshoz, alvásproblémákhoz vezethet.
Végeztek vizsgálatokat, amelyek kimutatták, hogy a folyamatos és nagy stressznek kitett nők immunsejtjei 10 évvel idősebbek, mint a velük egykorú, de normális, átlagos lelki megterhelést elviselő nőké. De miért? Stressz hatására szervezetünkben felszaporodnak a különböző stresszhormonok. A hormonok hatására megnő a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, megváltozik a só–víz-háztartás.
Amikor a feszültséget előidéző esemény megszűnik, szervezetünk ismét normálisan működik. Ha azonban a stresszes állapot túl hosszú ideig tart, és nem követi nyugodt időszak, szervezetünk kimerülhet, immunrendszerünk gyengül, erőnlétünk, kedélyünk romlik, fizikai, szellemi képességeink csökkennek, koncentrációs, alvászavarok alakulnak ki.
A stressz felgyorsítja a szervezet biológiai öregedésének folyamatát. Ezért ahhoz, hogy lelassíthassuk az öregedést, meg kell találnunk a nekünk megfelelő stresszoldó technikákat. Ez lehet kutyasétáltatás, kocogás, de zenehallgatás vagy imádkozás is. A lényeg az, hogy lehetőleg mindennap szakítsunk magunknak időt arra, hogy a felgyülemlett feszültséget levezethessük.
Anti-aging koplalás
Az élettartam növelésének persze vannak más módjai is. A korábban halálos betegségek gyógyítása, a rizikófaktorok kiküszöbölése, a fertőző betegségek jó részének a legyőzése az oka annak, hogy az átlagos életkor a fejlett országokban az elmúlt ötven évben szinte megduplázódott.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy lelassítottuk az öregedést. Ez csak annyit jelent, hogy sikerült kiküszöbölni a korai halált.
Komoly vizsgálatok folynak azonban annak megállapítására, hogy a kalóriaszegény táplálkozás, az egész életen át tartó rendszeres mozgás, illetve az ideálishoz közelítő testsúly megtartása lassítja-e az öregedést.
Nos, a kutatók úgy találták, hogy a rendszeres testedzés jelentősen csökkenti a csontritkulást, a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, és egy csomó egyéb fontos haszonnal bír. Azonban semmiféle bizonyítékot nem találtak arra, hogy az öregedési folyamatra befolyással lenne.
Más a helyzet a csökkent kalóriájú táplálkozással. A témával foglalkozó kutatók szerint bizonyos mértékű alultáplálás megnyújtja az élettartamot. Egy spanyolországi öregek otthonában a kalóriaszegény étrendre fogott csoport tagjai között három év után feleannyi volt a megbetegedés és a halálozás, mint a normálisan táplálkozó kontrollcsoportban.
A testsúly vonatkozásában is érdekes eredményekre jutottak a tudósok. Úgy találták, hogy azok az emberek, akik középkorukban némi, tegyük hozzá, minimális súlyfölösleggel rendelkeztek, tovább éltek, mint nagyon sovány embertársaik.
Anti-aging őssejtterápia
Van már olyan klinika, amelyik, bár tilos, őssejt-beültetéses fiatalítókúrákat árul. Azt állítják, hogy ha rá tudjuk venni a szervezetünket arra, hogy természetes úton több őssejtet termeljen, akkor a szervezetünk saját maga tudja kijavítani a betegség, baleset vagy egyszerűen az öregedés által bekövetkezett hibákat.
Minél több őssejt van jelen a vérben, annál jobb az egészségi állapot. Az őssejtszint a legjobb jelzője az egészségnek. Az életkor előrehaladtával a termelődő őssejtek száma jelentősen csökken. Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján bizonyossággal kijelenthető, hogy az őssejtek szervezetünk mindenhatói.
De az, hogy az őssejtinjekciós terápia valóban jó-e az öregedési folyamat lassítására, nem bizonyított. Hozzáértő orvosok szerint lehet, hogy aki túléli a kúrát, megfiatalodhat. A kezelés azonban erősen életveszélyes.
Hol a határ?
Az öregedéssel foglalkozó tudósok szerint az emberi élet végső határa 113–124 év. A történelem előtti korokban egy ember átlagosan csak 25 évet élt, a Római Birodalomban harmincat. Kétszáz évvel ezelőtt sok nő meghalt a húszas éveiben valamilyen szülési szövődmény következtében.
1870-re azonban az Egyesült Államokban 40 évre emelkedett az átlagos élettartam, és azóta is folyamatosan nő. Matematikai modellek alapján biztosra veszik, hogy az elkövetkező ötven évben a fejlett országokban a születéskor várható élettartam eléri majd a száz évet. Helyesebben elérheti.
Természetesen számos tényező befolyásolja azt, hogy meddig élünk. Ha valakinek a szülei, nagyszülei hosszú életkort éltek meg, nagy a valószínűsége, hogy ő is hasonlóan sokáig élhet. Életmódunknak azonban a genetikánál fontosabb, 70–85 százalékra tehető szerepe van.
Még nincs hozzászólás