Az önbizalom varázsa - a nyugalom forrása
Az önbizalom az egyik legvonzóbb dolog a világon. Egy magabiztos embernek nehéz ellenállni. A határozott fellépés, a céltudatosság, a higgadtság elismerést vált ki. Ám bármilyen egyszerűnek hangzik is a képlet, a valóságban számos tényező tépázhatja meg az önmagunkba vetett hitünket és ebből eredő nyugalmunkat.
Nem mind arany, ami fénylik
A valódi, belülről fakadó magabiztosság sosem harsány, nem arrogáns, és nem szorul bizonygatásra. A magában biztos ember nem kérkedik, nem próbál másokon uralkodni, vagy többnek látszani annál, ami. Tudatában van saját értékeinek, nem hagyja magát kihasználni, átverni, megalázni.
Önmagába vetett hite szilárd, és nem engedi magát eltántorítani attól, amit helyesnek vél. Nem akar mindenáron megfelelni mindenkinek, pontosan azért, mert tisztában van a határaival, a képességeivel, az erősségeivel és a gyengeségeivel.
Magabiztossága belső erőforrásból ered, nyugodtsága, higgadtsága pedig kivetül a környezetére is. Az igazi önbizalmat nem lehet megjátszani: a magabiztos ember sugárzik, és rendkívül vonzó.
A magabiztosság olykor becsapós is lehet: a határozott ember gyakran csak látszatra az. Sok esetben, ha kicsit megkapargatjuk a felszínt, kiderül, hogy valójában egy önbizalomhiányos ember kompenzál, s egy nagyon bizonytalan én igyekszik mindenféle pszichés védekezőmechanizmussal túlélni.
Mintha egyre többen lennénk
Mai társadalmunkban a sikeres ember magabiztos. És fordítva, a magabiztos ember sikeres. Ha pedig a magabiztosság a sikerhez vezető út, akkor – még ha van is problémánk önmagunkkal – megjátsszuk, hogy rendben vagyunk, és fals képet mutatunk a világnak.
Azt persze senki sem látja, amikor összezuhanva, teljes elkeseredésben, vagy éppen kiüresedve és érzéketlenül kérdezgetjük saját magunktól a zárt ajtó mögött, kik is vagyunk valójában, és merre tartunk. Bizonytalanul és céltalanul lődörgünk, mert egyre kevésbé tudjuk, hogy mi lenne jó.
Nehéz egy olyan világban magabiztosan élni, ahol minden bizonytalan. Minél több a lehetőségünk, annál nehezebb a választás, és annál nagyobb a felelősségünk. A magában kevésbé biztos ember pedig nem szívesen dönt.
A magabiztos nő
A magabiztosság, a céltudatosság, a büszkeség jellemzően maszkulin tulajdonságnak minősül. Sok nő ezért attól fél, hogy határozottságával elijeszti a férfiakat. A büszkeséget sokan az arroganciával társítják. Holott miért is ne lehetne egy nő határozott, magabiztos és büszke?
Ha valamit megtanultunk, tudunk, elértünk, arra nyugodtan lehetünk büszkék. Ha időnként nem veregetjük magunkat vállon azért, amiért megdolgoztunk, akkor nem becsüljük meg azt, amit kapunk, vagy akik vagyunk.
Tény, hogy a nők önbizalmát számos támadás érheti az elvárások tengerében. A nő dolgozzon, szüljön, törődjön a családjával, vezessen háztartást, mindemellett lehetőleg nézzen ki úgy, mint egy modell, és persze legyen mindig kipihent, energikus és türelmes.
Mindennek nagyon nehéz egyszerre megfelelni, és könnyen kicsúszhat a lábunk alól a talaj: a különböző területeken az évek során megélt kudarcok összeadódnak, és ha nem vigyázunk, módszeresen rombolják az önértékelésünket.
Ha a család miatt kevésbé jól teljesítünk a munkahelyen, előbb-utóbb úgy fogjuk gondolni, hogy nem vagyunk alkalmasak, nem vagyunk elég jók. Ha a munka az első, és emiatt kevés idő marad a családra, esetleg el sem jutunk a családalapításig, szintén úgy érezhetjük, hogy egy fontos területen épp hogy csak bukdácsolunk.
Ha mind a munkában, mind otthon helytállunk, de nincs időnk edzeni, egészségesen étkezni, magunkkal foglalkozni, és ne adj'isten, felkúszik pár kiló, a tükörbe nézve nem leszünk elégedettek, és ez is az önbizalmunkat ássa alá. Nem könnyű tehát a mai világban magabiztosan és higgadtan, nyugodtan élni a mindennapjainkat.
Küzdj és bízva bízzál… magadban
Madách híres sorának apró kiegészítésével megkapjuk az örökérvényű jó tanácsot. Az önfejlesztés, önbizalmunk és a magunkba vetett hit erősítése küzdelmes feladat, de higgyük el, hogy nem lehetetlen. Asszertivitás-tréningek sora áll rendelkezésünkre, ha kezdeni szeretnénk valamit megcsappant önbizalmunkkal, megtépázott önértékelésünkkel.
Ám egyvalamit tudatosítanunk kell magunkban: a változás csakis rajtunk múlik. Szemléletünket csak mi tudjuk megváltoztatni, hozzáállásunkat, gondolatainkat (beleértve a saját magunkról szólókat is) mi magunk választjuk meg. Önmagunk elfogadása legyen a legfontosabb célkitűzésünk, ha úgy érezzük, hogy elakadtunk.
Ha tisztában vagyunk önmagunkkal, a képességeinkkel, a határainkkal, minden akadályt könnyebben fogunk venni, mert nem erőltetünk majd olyan dolgokat, amelyek nem nekünk valók, és nem próbálunk mindenkinek és mindennek megfelelni. Az az ember, aki elfogadja magát, és tartással él, az szereti is önmagát. Az egészséges önszeretet pedig a valódi magabiztossághoz vezető út.
(A szerző viselkedéselemző)
Még nincs hozzászólás