Az étel íze, ha szabad tűzön készül
Hihetetlen, mennyivel finomabb a szabad tűzön készült étel, mint a konyhában főtt, sült társai! A szabad tűzön főzés sosem megy ki a divatból, mert összegyűlni a tűz körül, ahol készül valami finomság, ősi szokás, és még ma is megvan a varázsa. Az igény nem változott, csak az eszközök lettek modernebbek és az alapanyag változatosabb. Összegyűjtöttük, hogy mit érdemes tudni a bográcsokról és a használatukról, valamint más hasonló szabadtéri konyhai eszközökről. Belekóstolunk néhány falat erejéig más nemzetek ikonikus ételeibe is.
A szabad tűzön sütés-főzés elsősorban a nyárhoz kötődik, pedig az év bármely szakában van rá lehetőség. Hűvösebb időben még kellemesebb közelebb húzódni ahhoz a tűzhöz, amelyen készül az ebéd.
Tűzön vagy parázson – túlzás nélkül állítható, hogy szinte bármilyen ételt el lehet készíteni. A levesekhez, ragukhoz, főzelékekhez ott a bogrács, míg a sültekhez, grillezett fogásokhoz, kelt tésztákhoz a nyárs, rács, tárcsa, öntöttvas edény, avagy akár a forró kő.
Édességet vagy épp süteményt is süthetünk parázson vagy szabad tűzön. Gondoljunk csak a közkedvelt kürtőskalácsra, amelyet egy speciális nyárson, parázs felett sütnek, vagy a szatmári szilvalekvárra, melyet nagy méretű üstben főznek nyílt lángon legalább egy napon keresztül. De vaslábasban parázson kenyeret, zsemlét, kalácsot és bármilyen kelt tésztás süteményt is megsüthetünk.
Amit a bográcsokról tudni érdemes
A bogrács olyan, mint Gombóc Artúr kedvenc csokija: van belőle számos változat, és mindegyiknek megvan a maga előnye és szerepe. A legáltalánosabb a zománcozott típus, amelyben bármi olyan elkészíthető, mint a konyhában egy hagyományos zománcos lábasban vagy fazékban.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2024. évfolyama 7. számának 34. oldalán!)
Még nincs hozzászólás