Az aszú és a csokoládé földjén
Tokaj, Zemplén és Abaúj vidéke éppúgy kiragyog a magyar tájak közül, mint az aszú a többi bor közül. Idillien szép, ünnepi világ ez, ahol a kristályos levegőben nem csak a tüdő, de a lélek is kitisztul. A Lorántffyk, a Rákóczik, Kazinczy és Kossuth földje, népek, kultúrák, vallások találkahelye.
Kevés magyar tájegységnek van épített kapuja. Tokaj-Hegyaljának van. Két, Szerencs városa előtt emelt öt emelet magas építmény azt az érzést kelti, hogy rendkívüli helyen járunk.
Szerencsés Szerencs
A két kapuszárny mögött két torony ismétli meg az égbe szökő jelenést, a cukorgyár kéményei. Engedtessék meg a bugyuta szójáték, de Szerencsnek kétszer volt szerencséje a történelemben. Először, amikor vára 1580-ban egy zálogügylet révén Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem tulajdonába került, aki a régi erődöt reneszánsz stílusban átépíttette, kicsinosíttatta. (Ha járvány és az időjárás engedi, a vár gyönyörű udvarán klasszikus zenei hangversenyt is meghallgathatunk.)
Másodszor akkor fejlődött nagyot a város, amikor 1888-ban, a cukor adóját módosító törvény után felépült a cukorgyára. Csak tizenkét ilyen gyár volt a történelmi Magyarországon.
1923-ban aztán, meglehetősen észszerűen, csokigyár is épült a cukorművek mellé, és már 1927-ben gyártani kezdték több generáció kedvencét, a Boci csokit. Fogyókúrán lévőknek nem ajánlatos a Cukormúzeum, akkor sem, ha 1997-ben Az Év Múzeuma pályázaton kitüntették. De a várban vannak más érdekességek is, például egy képeslapgyűjtemény négyszázezer példánnyal.
Tarcal Krisztusa
Szerencs után – hacsak nem terveztünk határozottan más útvonalat – haladjunk Tarcalon át Tokaj irányába. Alig érkeztünk Hegyaljára, máris nemes bortermelő vidéken járunk. Mindenütt szőlőültetvények, a gondos műveléssel kialakított tőkesorok látványa babonázza meg a városi embert.
Tarcal évszázados nevezetessége az 1749-ben, Mária Teréziának hálából épített Szent Teréz-kápolna. A Henye-dombom álló, kör alakú barokk kápolna előtt szemünk már befoghatja a tokaji tájegység fenséges látványát. Percekre lenyűgöz.
Tarcal régebbi nevezetességei közül mindenképp meg kell nézni a Degenfeld-kastélyt, amely egy hatalmas szőlőbirtok központja, és szálló is egyben. A hely színvonalát négy csillag jelzi, és jogosan, mert ennyit a legjobb francia, német és olasz borvidéken is szerezne.
Tarcal öreg református temploma és zsinagógája mellett új látványosságot is kapott 2015-ben, a nyolc és fél méter magas, ötventonnás Áldó Krisztus gránitszobrát. Több száz métert kell fölkaptatni hozzá, de odafent szép parkban pihenhetünk meg, s a szobor mögött egy bányató a meglepetés. Tarcal pusztuló szépsége, a Szirmay-kastély, magánterületen áll, de közelről láthatjuk, ahogy a szellemeken, a szélen kívül állatok járják át elhagyatott termeit.
A királyok bora
Pár perc útra van Tokaj, utunk a Kopasz-hegy mellett vezet, mely egy tanúhegy, egy fiatalabb vulkán, négyszáz méterrel magasodik a környék fölé. Itt mintha minden csak azért lenne, hogy a világ egyik legízesebb, legkülönlegesebb bora, a tokaji megszülessék.
A vulkáni ásványokban gazdag talaj, az azon elterülő lösz, a Bodrog és a Tisza párás levegője, a déli fekvésnek köszönhető napsütés, a hegyek árnyékában kialakuló mikroklíma, a borokat érlelő ritka penészgombák – felsorolhatatlan, hány körülmény miatt utánozhatatlan a tokaji. Azért maradt feladat az embernek is.
Az amúgy is kiváló nedűhöz Szepsi Laczkó Máté erdőbényei prédikátor néhány puttonnyi nemes rothadáson átesett szőlőszemet adott, és ezzel az 1600-as évek közepén ’feltalálta’ az aszút. Amolyan húsvéti, alkalmi borként szolgálta fel Lorántffy Zsuzsannának, nem is sejtvén, hogy később ’A borok királya, a királyok bora’-ként fogja nevezni még XIV. Lajos, a Napkirály is. Rajongott érte Mozart, Goethe és orosz cárok egész sora.
Tokaj, a sokvallású város
Tokaj akkor is fontos pontja lett volna az országnak, ha soha egyetlen szőlőszem sem terem itt. Fontos gázlóhely volt a Tiszán, éppen úgy, mint Szolnok és Szeged. Évszázadokon át fontos kereskedelmi csomópont. Bár már a honfoglalás előtt is termeltek itt bort, fontossága akkor nőtt meg jelentősen, amikor a Lengyel–Litván Unió európai hatalom lett, és Oroszország is a Nyugat felé fordult.
Hirtelen óriási kereslet támadt a borra, és Tokajba özönlöttek a termelők és a kereskedők: olaszok, vallonok, görögök, örmények, németek, lengyelek, oroszok, zsidók. Nem csoda, ha ma a városban van katolikus, görögkatolikus, ortodox, valamint református templom és zsinagóga is.
A környező falvak is változatos népességűek, a magyarok mellett tisztán sváb és ruszin települések keletkeztek. Tokaj szerencsére még nem olyan ’túlturistásodott’ – ez már egy létező szakkifejezés –, mint például Szentendre. A barokk stílusú kisvárosban minden a borról szól, pince követ pincét, és a Világörökségi Bormúzeum a Föld távolabbi világörökségi borvidékekeit is bemutatja egy színvonalas kiállítással.
Tokajban mindenki ’feltankolhat’, azaz vásárolhat bort későbbi fogyasztásra. Az árak…, nos Tokajban vagyunk, itt pár száz forintért nehéz találni valamit, az árak könnyen szöknek ötezer fölé, s ha már meglódultak, a határ a csillagos ég. Nem ritkaság a több tízezer forintos bor sem, de mielőtt elszörnyednénk, tudnunk kell, hogy amit aszúnak nevezünk, az legalább hároméves, ami ’palackképes’, az inkább 8-10, s addig rengeteg munka van vele. Tárolni is kell, nem akármilyen körülmények között.
Persze nem kell mindenáron aszút venni, hiszen a tokaji bornak sok-sok fajtája létezik. Vékonyabb pénztárcájúak kedvelt időtöltése, hogy a városból kiszabadulva, Bodrogkeresztúr felé tartva, a ’Lebujparkba’ letáborozzanak, mely tökéletes piknikező hely a Bodrog partján. Népszerű pont, kis ligetekkel az ártéri erdőben.
Míg eszel-iszol, a folyón csónakkal, kajakkal, kenuval közlekedőket láthatsz – vízi eszközöket is bérelhetünk a közelben –, vannak horgászok, nyaranta fürdőzők, vagy kölcsönkerékpárral erre suhanó látogatók. Ha kifogytunk a készletekből, a legközelebbi pince percekre lesz.
Tolcsva kastélyai
Bodrogkeresztúr legfőbb látnivalója a Bodrog–Tisza-ártér. Valaha, a folyószabályozások előtt, ilyen volt az Alföld legnagyobb része. Nedves kaszálók, fűzligetek, láprétek, mocsári nádasok és elképzelhetetlenül gazdag vízimadártelepek. Ha szerencséd van, láthatsz itt hermelint, vidrát, de még vadmacskát is.
Aki jobban szereti az ember által készített látnivalókat, azt Bodrogkeresztúron két páratlan hely várja: a Magyar Motorok Múzeuma és az Acetánia Borecet Muzeális Kiállítóhely. Amilyen szokatlan tárgykörben tevékenykednek a múzeumok, olyan egyedien és szellemesen igyekeznek lekötni minden látogatót, kicsit-nagyot, öreget-fiatalt, urakat és hölgyeket. Ha a hölgyeket mégsem kötik le ezek, a motormúzeum kertje – ahol játszótér is van – közvetlenül határos a Bodrog őserejű vízi világával, és ott mindig történik valami érdekes.
Nem messze van ide, a hegyek között Erdőbénye. A faluban egykor sok-sok kádármester és kőfaragó élt. A község arról híres leginkább, hogy évszázadokkal ezelőtt, a vitorlás hajók korában, Európa borai közül egyedül az itteni ’élte túl’, hogy átvitték az Egyenlítő vonalán. Nem romlott meg szállítás közben.
Sárospatak felé haladva mindenképpen be kell menni Tolcsvára. A községben, amelynek lakossága nincs kétezer fő, három kastély is van, egy Dessewffy-, egy Szirmay- és egy Rákóczi-.
Az igazi csoda azonban a Kisboldogasszony-erődtemplom. Magyarországon van néhány, fallal megerősített, várszerű templomhely – Erdélyben ez megszokott együttes –, de gótikus templom fából készült, reneszánsz hagymakupolával nincs több. Döbbenetesen hat a szemlélőre ennek szokatlan szépsége.
Tolcsva messzi földekről vonzotta az embereket, ezért itt is sok vallásnak van temploma. Nehéz megmondani, a dísztelen, vakítóan hófehér falú, nemes arányú református templom szebb-e, vagy a csupa arany, csupa ikonosztáz görög katolikus templom.
Tolcsván templombelső nagyságú pincék vannak, mondhatni, pincekatedrálisok, egyikben-másikban leülhetünk falatozni és inni. Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza itt is van. E környék zsidóságának híres szülöttei a 20th Century Foxot és Fox Television Networköt alapító Fried (Fuchs) Vilmos és a Paramount filmcéget alapító Cukor Adolf.
Tolcsva fölött, sűrű erdők között van Háromhuta, eredetileg három település, ahová II. Rákóczi Ferenc Dél-Lengyelországból telepített be üvegfúvókat, hogy palackokat gyártsanak a helyi borhoz, valamint üvegablakokat és díszeket is. Ma már nem foglalkoznak ilyesmivel a településen, melyet elsősorban a természeti szépsége, fekvése miatt látogatnak, és abban a reményben, hogy látnak egy-két példányt a környéken élő farkasokból és hiúzokból.
Sárospatak
Sárospatak. Éppúgy kötelező város, mint Tokaj. A vár és a kollégium soha nem okoz csalódást, mindig új és új arcát mutatja, és amikor többedszerre térünk vissza, egyre többet tudunk az itt élt és tanult nagyokról, a Rákócziaktól kezdve Csokonai Vitéz Mihályon át Móricz Zsigmondig. Egyre inkább értjük életművüket.
De felfedezhetünk Patakon olyat is, amelyet diákkorunkban, az osztálykirándulásokon nem láttunk, például a Megyer-hegyi tengerszemet, amely váratlan egzotikus csemege a Bodrog partján. Egy tóról beszélünk egy függőleges sziklafalak alján. Hetvenméteres mélységben csillog, párállik a mélyzöld növényekkel borított sziklák között. Amilyen romantikus a látvány, olyan prózai a keletkezése: nem más, mint egy régi bányagödörben felgyülemlett esővíz, de ez mit sem von le szépségéből.
Sátoraljaújhely innen már csak percekre van. A határváros bekebelezte Széphalmot, Kazinczy Ferenc valamikori gyümölcsöskertjét. A költő és nyelvújító társai tették a zempléni nyelvjárást a magyarság közös nyelvévé. Ez vált 1844-ben hivatalossá az országban. Minderre emlékeztet a Magyar Nyelv Múzeuma. A modern épületben nem csak könyvesház van, tanács- és előadótermek, de hangversenyeket is lehet rendezni benne.
Ugyanígy többcélúan működik a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelynek vannak régészeti, állattani kiállításai, kellően interaktívak ahhoz, hogy lekössék a gyerekeket is. Aki a szabadban akar eltölteni egy fél napot, azt várja az országban legjobbnak tartott Kalandpark.
A park felvonói révén kapcsolatban van a másik, testet-lelket megmozgató szabadtéri programmal, a Szár-hegyen lévő Magyar Kálvária megtekintésével. A kálvária valójában egy trianoni emlékhely, amelynek tizennégy stációján olyan elcsatolt városokra emlékezhetünk, mint Pozsony, Fiume, Arad, Komárom, és sajnos még hosszan sorolhatnánk.
A 345 méter magas hegy tetején egy országzászló és lenyűgöző panoráma vár. A város legkomorabb múzeuma, a börtönmúzeum, mely a Magyar Büntetés-végrehajtás Múzeumi Kiállítóhelye.
Aki mégis inkább a bor templomát választaná, meg fog lepődni, mert a Bortemplom alatt több emeleten tíz kilométernyi pincejárat van. Újhely a világ haszid (azaz jámbor) zsidóságának becses zarándokhelye az itt élt és tanított Teitelbaum Mózer gyógyító rabbi miatt. A legendák szerint a rabbi többször is találkozott a gyermek s az ifjú Kossuth Lajossal, és mindannyiszor fényes jövőt jósolt neki.
Egy kék színű forrás
Északnyugatnak fordulva furcsa kastélyt láthatunk Füzérradványban. Azonnal észrevesszük kevert stílusát, össze nem illő elemeit. Az építtető Károlyí Ede Ybl Miklóst bízta meg tervezésével, de lépten-nyomon beleszólt a munkába. A romantikus stílusú épület belül olasz reneszánsz, de vannak korai barokk részei is.
Majd egy meglehetősen idegen toronyrész épült hozzá, ez már Károlyi gróf ötlete volt. Ibl nem is engedte nevét a kastély kőtáblájára írni, miután otthagyta az építkezést. Mindemellett az épület látványos, és végre-valahára rendben van, nem romlik tovább.
Gönc felé tartva, az országhatár vonalát követve ismét megcsodálhatjuk a fehér ékkőként ragyogó Füzér várát, amelyről nemrég írtunk már. Hollóházán keresztül haladunk Kéked felé. A porcelángyár éppen 240 éves, és mostanában megint gazdát cserélt, de él és működik, vannak új termékei.
Kékesd egy kénben gazdag, kék színű forrás után kaphatta nevét. Legfőbb nevezetessége mégis a Melczer-kastély, valóságos vár. A romantikus stílusban átépített kastély kerek, gótikus sarokbástyái tanúskodnak az épület sokkal régebbi történetéről. A kastélyban most szálloda van, és szobái között akadnak 80 m²-esek is.
A vizsolyi biblia szülőhelye
Gönc a kádárok városa volt. A gönci hordó nem csak fogalom volt, hanem mértékegység is: 136,6 liter bor fért el benne. Manapság inkább a gönci kajszipálinka az, melyet hordóba rejtenek, híres és drága hungarikum.
A német telepesek alapította Gönc, mint tevékeny, gazdag település, vonzotta a hozzá hasomló embereket. Ilyen volt Radicsics Gáspár is, akinek szerb szülei a török elől menekültek Délvidékről. A kis Gáspár Nagykárolyban született, ezért később a Károlyi Gáspár nevet vette fel. (Ugye, így már ismered!) A világot járt Károlyit több társa segítette a fordításban, és munkájuk három évig tartott.
Ha a 400 oldalas Bibliából elkészült egy-egy oldal, szaladtak vele a két faluval arrébb lévő Vizsolyba, hogy kinyomtassák. Ezért lett a kész mű elnevezése vizsolyi biblia. Vizsolyban egy lengyel nyomdász, bizonyos Mantskovits Bálint dolgozott Németalföldről hozatott betűkkel és préssel lengyel papírra.
A Biblia 1590-re lett készen, és kiadását az olyan lelkesen segítőknek köszönhetjük, mint Szenczi Molnár Albert, a későbbi prédikátor, református hittudós, akinek munkásságát a katolikus Pázmány Péter is méltatta. Legfeljebb 800 biblia készült, ebből 24 van Magyarországon, értékes célpontjai néhány rablónak, akik időről időre próbálkoznak is. Ha már Göncön megálltunk, ne hagyjuk ki a Huszita-házat.
Hatszáz éves tapasztalat
Még van három híres község, melyet látni kell. Hogyan válasszunk? Talán Monokot, Kossuth Lajos szülőfaluját lehetne kihagyni, hiszen Kossuth csak a születése utáni fél évet töltötte itt. De hát szülői udvarház nagy és érdekes, egyes részei eredetiek. Tállya nem kevésbé híres hely Tokajnál. Ha a tokaji a királyok bora, akkor a tállyai a pápáké. Hiszen IV. Piusz ezt mondta az 1500-as évek közepén – „Őszentségének az ilyen tállyai bor a megfelelő.”
A bortermelés szigorú rend szerint folyik itt már hatszáz éve, attól fogva minden adatot pontosan feljegyeznek. Az egész környék zárt borvidék, az első ilyen a világon, 1737-től ide idegen bort behozni tilos. Mindezen dolgokra és még sok más, mai eseményre fény derül a tállyai Maillot-kastély kiállításain.
A helyi alkotótáborba jelentkezőket Tállya vendégeli meg egy nyáron át, ami pedig itt keletkezik, az cserébe helyi tulajdon marad. Van mit kiállítani. A községben van Európa számos mértani középpontjából egy. Kevésbé vidám, de valamivel pontosabb értesülés, hogy Mikszáth Kálmán egy közeli furcsa párról mintázta a Különös házasság horrorisztikus történetét.
Utolsó pillantás
Bárki, aki ezt az útitervet olvassa, hosszan sorolhatja a kimaradt értékeket. Igen, kimaradt a híres, ’aranygombos’ Telkibánya. A honfoglalók sírjaival teli Karos. A szomszédos Karcsa szokatlanul szép és ép Árpád-kori temploma. A Rókabérci-tó, Sima és Baskó forrásai. Az Aranyosi-völgy. Komlóska ruszin falva. A Feketeerdő és a Rajna mellékéről származó hercegkúti svábok precíz pincesorai.A regéci vagy a mesés Boldogkő vára.
Akárhogy is, búcsúzóul Mádra be kell menni. Többször is az ország legszebb településének választották. Az bizonyos, hogy a borkereskedelemmel foglalkozó városka gyönyörű környezetben fekszik. Ékköve a Galíciából bevándorolt zsidók által épített, barokk és rokokó jegyeket mutató hófehér zsinagóga, alig akad párja Európában. Olasz mesterek tervezték, de az építőkövekhez csak zsidók nyúlhattak a kőfejtőtől az építkezésig vezető úton.
Mád emellett hangulatos udvarházakkal, pincékkel és fogadókkal teli városka, ahol jólesik a beszélgetés egy üveg bor mellett. Nehéz elhagyni ezt a vidéket. De ha már visszafelé kell menni, még egy pillanatra álljunk meg a Szerencs felé vezető úton, és menjünk fel a Disznókőre. A hegyen, egy vaddisznóra emlékeztető sziklánál épült görög templom formájú kilátó várja az idegent. Vessünk egy utolsó pillantást erre a paradicsomian rendezett, ápolt tájra. S míg ballagunk az autónk felé, biztosan azt találgatjuk majd, mikor járhatunk erre ismét.
Még nincs hozzászólás