Az alkohol maga a drog!
„Senki nem akar kilógni a társaságból, de én nem ezért iszom alkoholt, ha bulizunk, hanem azért, hogy jól érezzem magam, és lazuljak. Szerintem a többiek is így vannak ezzel...” – mondja a 16 éves Cintia, aki rendszeresen jár szórakozni a barátaival. És valóban, a megkérdezett tinédzserek szinte mindegyike „csak” jól akarja érezni magát, alig akad köztük olyan, aki még egyáltalán nem ivott alkoholt.
Hazánkban a rendszeres alkoholfogyasztás széles körben elfogadott; pálinkát készítünk, pálinkát iszunk, szeretünk koccintani, így aztán nem is csoda, hogy Magyarország felnőtt lakosságának 10 százaléka küzd alkoholproblémákkal. Ezzel hazánk világviszonylatban az elsők között van.
Egy nemzetközi felmérés szerint – amelyben 24 ország tizenéveseinek a bulizási szokásait vizsgálták – a tizenhat évesek 80 százaléka fogyaszt alkoholt, ha szórakozni megy. A felmérés szerint a lányok inkább tömény italokat isznak, míg a fiúk legtöbbször a sört választják.
„Az alkohol a legelterjedtebb tudatmódosító szer a fiatalok körében, mivel kulturálisan ez adott elsődlegesen, és szemben a drogokkal, legális is. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy közeledik egymáshoz a fiúk és a lányok alkoholfogyasztása, azaz kiegyenlítődik: míg a fiúknál csökken az italozás mértéke, addig a lányoknál növekedés figyelhető meg” – mondja Demetrovics Zsolt addiktológiai pszichológus.
Motiváció a lerészegedésre
Természetesen nem minden kamasz iszik rendszeresen, sokuknak éppen a korai rossz tapasztalatok szegik kedvét. Ibolya még csak hetedikes volt, amikor az osztálytársaival egy hétköznap délután úgy döntöttek, isznak egy kicsit. Vagy sokat. A lány azelőtt még sosem ivott, így fogalma sem volt, hogyan hat az alkohol. „Az osztálytársaim megkínáltak. Megittam, semmi hatás, hát kértem még. Úgy ittam a bort, mint a vizet. Nagyon rosszul lettem. Az volt a szerencsém, hogy közel volt a mentőállomás, ahova a barátaim azonnal bevittek, és ott segítettek rajtam. Nem hiszem, hogy valaha még inni fogok” – mondja a most nyolcadikos Ibolya, akinek rendezett családi háttere van, és az iskolában is a legjobb tanulók közé tartozik.
Egy elmélet szerint négy fő motivációja van a tinédzserkori alkoholfogyasztásnak. A pozitív belső motiváció, amikor a fiatal azért iszik, hogy jól érezze magát; a negatív belső motiváció – az úgynevezett coping típusú ivás –, amikor azért iszik, hogy oldja a szorongását vagy a rossz hangulatát; a pozitív társas motiváció esetén főként buliban, társaságban fogyaszt alkoholt, amitől lazul, és jól érzi magát, illetve a negatív társas motiváció, a konform ivás, amikor azért iszik, hogy ne lógjon ki a társaságból. A közhiedelemmel ellentétben ez utóbbi a problémás ivás kialakulásában kevésbé játszik szerepet.
Kockázatok és mellékhatások
Bár a tinédzserkori szeszesital-fogyasztás nem vetíti előre a felnőttkori alkoholizmust, számos veszélyt rejt magában. Sokszor halljuk mostanában, hogy ne hagyjuk az asztalon az italunkat, mert egyre gyakrabban fordul elő, hogy valamilyen partidrogot tesznek bele anélkül, hogy észrevennénk. Ám nem ez az egyetlen veszély!
„Az alkohol maga a drog! A szervezet minden részét károsítja, a rendszeres italozásnak súlyos egészségügyi következményei vannak. A függőségnek kamaszok esetében nem a testi hatása a legfontosabb, bár fiatal felnőttkorra már kialakulhat fizikai függőség is. A fő probléma az, hogy ittas állapotban megnő a kockázatvállalási hajlandóság, aminek súlyos következményei lehetnek, például nem kívánt szexuális kapcsolat – akár terhességgel is –, de nagyobb a sérülések veszélye, az agresszió megjelenésének kockázata, a visszatérő használat pedig kihat a teljesítményre is” – figyelmeztet a szakember.
„Tiltani azt érdemes, amit kontrollálni lehet”
De hogyan akadályozhatjuk meg, hogy csemeténk mind gyakrabban nézzen a pohár fenekére? Tiltással aligha. Ám sokat tehetünk azért, hogy ne kerüljön bajba, és tudja, hol a határ.
„Tiltani azt érdemes, amit kontrollálni lehet. Fontosak a keretek, de az alkohol teljes tiltása a többség esetében nem reális, viszont jó, ha megtanulja, mi az a mennyiség, amitől még nem lesz részeg. A szülő dolga, hogy segítse a gyereket a határai kitapogatásában. Ehhez, persze, kell egy már kisgyermekkortól kialakított szülő-gyerek kapcsolat, amelynek alapja a kölcsönös bizalom” – mondja a pszichológus, és hozzáteszi: „A családi szokásokat, a gyerek igényeit, szükségleteit figyelembe véve kell kialakítani egy rendszert, ami mindenki számára elfogadható és betartható. A kamaszkor része a határok feszegetése, de ez önmagában még belefér. Ha a felnőtt bizonytalan, nyugodtan forduljon szakemberhez, akivel megbeszélheti az aggályait, hiszen szülőként sok mindent problémának látunk, ami valójában nem az, máskor meg nem vesszük észre a valós gondokat.”
Persze, kérdés még, hol jut szeszes italhoz egy tizennyolc év alatti gyermek. A megkérdezett kamaszok zöme azt mondja, hogy tőle szórakozóhelyen még soha senki nem kért személyit...
Még nincs hozzászólás