Anyósokról barátsággal
Már az elnevezésnek negatív töltete van, szinte előrevetíti, hogy a férj vagy a feleség anyja nemszeretem versenytárs. Nem beszélve a szellemesnek nem, de kíméletlennek nyugodtan nevezhető anyósviccek tömegéről, amelyek szintén nem az elfogadást erősítik.
Más nyelvekben, például az angolban nem anyósülésnek nevezik az autó legveszélyesebb helyét, hanem utasoldali ülésnek, és az anyós elnevezése szabadon törvényadta anyának fordítható. Németül is benne van az anya szó az elnevezésben (Schwiegermutter), franciául meg belle-mère, ami szó szerinti tagolásban szép mama. Magyarra fordítva lesz belőle mostoha vagy anyós.
Családterapeuták szerint sokat segítene a viszonyok kisimogatásának, ha a házastársunk szüleiben elsősorban embert, másodsorban anyát, apát látnánk, és persze ez fordítva is igaz: a leendő anyósok és apósok részéről is nyitottságra és elfogadókészségre van szükség. Így az anyósnyelvről nem egy szókimondó, áskálódó asszonyság jutna eszükbe, hanem az ugyanerre a névre hallgató virág.
Az anyósnyelv (Sansevieria) nemcsak arról híres, hogy a legmostohább körülmények között is túlél, és ha nem szobanövénynek született, akkor a rostjaiból akár vontatókötél is készíthető. A legenda szerint Kínában – ahol ugyanolyan népszerű, mint a szerencsehozó bambusz – az istenek azoknak adták a Hét Erényt, akik anyósnyelvet tartottak.
Az anyósnyelv az egészségünket is védi, a NASA kutatásai szerint ugyanis képes eltávolítani a mérgező anyagokat a levegőből, s mert mesterséges fénynél is képes a fotoszintézisre, csökkenti a széndioxidszintet a lakásban, és éjszaka is termel oxigént.
Igaz, hogy gyorsan nő, és terjed, egyre nagyobb helyet követelve magának, de ha megfelelően gondozzuk, kezelhetővé válik. Ez már nem csak a növényről szól.
Még nincs hozzászólás