Anyja helyett apja voltam
Nem tudtam, mi az a babaúszás, mi zajlik egy kerekítőn, vagy hogy milyen íze van egy ízetlen főzeléknek. Aztán ő elment dolgozni, mi meg elkezdtük a közös kalandjainkat - és közben apa lettem.
Az anyáknál ez már valószínűleg a terhesség alatt kialakul, de az apáknál csak később kezdődik. A szülés után a férfi teszi a dolgát, ügyeket intéz, fogadja a gratulációkat, majd hazaviszi új lakótársát. Miközben igyekszik kivenni a részét a gondozásából, folyamatosan nézegeti, szagolgatja, forgatja. Mintha azt várná, hogy felfedez egy láthatatlan köldökzsinórt, ami vele is összeköti azt a csöpp lényt. Az ok-okozati összefüggéseken kívül semmit sem ért. Élete legtisztább kapcsolata körvonalazódik éppen, mégis olyan neki az egész, mintha egy új sorozatot nézne valamelyik ismeretterjesztő csatornán.
Mert az apaság folyamatosan kúszik be a férfi bőre alá, napról napra keríti hatalmába, míg végül elér a zsigerekig. Behálózza a lelkét, hatalmába keríti a szívét, és nem engedi többé szabadon. Nem volt szerelem, ami ilyen hatással lett volna rá. Igaz, nem is volt még olyan ember a világon, aki minden feltétel nélkül így bízott volna benne, aki így itta minden szavát, aki ennyire felnézett rá, és soha nem akarta megtörni a férfiasságát… Nincs is nagyobb mázlista annál, aki ebben az időszakban a lehető legtöbb időt töltheti a gyermekével, megtapasztalva a kötődés kialakulását.
A hétköznapi apukáknak erre nincs lehetőségük. Azokat nevezem így, akik a hét összes többi napján is csak időkorlátok közé szorítva láthatják a gyermeküket. Ők a dolgozó apukák, akik a reggeli készülődés alatt csak futó pillantásokat vethetnek édesen reggeliző babájukra, majd munka után hazaesnek a fürdetésre, és rögtön el is búcsúznak tőle. Szerencsés vagyok, hogy nekem másként adatott. Minden nap élmény volt: szóról szóra tanúja lehettem annak, ahogy beszélni kezd, lépésről lépésre láthattam, amint elindul.
Az állam szolgálatában álló köztisztviselő anya és szabadúszó újságíró apa gyermekének nem sok kétsége lehet afelől, hogy élete első pár évében kivel lesz többet otthon. Nekem sem volt sok kétségem afelől, hogy simán végzem majd a munkám gyereknövesztés közben. Csakhogy a gyerek nem úgy nő, mint a köröm vagy a haj – őt már akkor is nevelni kell, amikor először feláll a járókában. Utána meg aztán pláne! Nincs hátradőlve dolgozgatás, meccsnézés vagy relaxálás. Amikor ő ébren van, akkor csak ő létezik. Ilyenkor pedig elég szűkké válik a négy fal, és apa megpróbálja felfedezni a külvilágot. Ez a világ azonban már egészen más, mint gyerek nélkül volt.
Olyan meglepő dolgokkal találja szembe magát a gyesen lévő férfi, amiken egy angol abszurd szkeccsben is megrökönyödne. Az egyik ilyen a Labama, ami – a valóságot még csak nem is súroló – hivatalos meghatározás szerint latin baba-mama tánc. Én a soproni Tündér-fesztiválon keveredtem a színpadon össze-vissza lépdelő, csöppet sem őszinte mosolyú anyukák közelébe, akik gyermekeiket magukra kötözve próbáltak valamiféle villámcsődületet összehozni. Ilyenkor általában hálát adtam a magyar szociális háló vékonyságának azért, hogy a fiam anyja nem azon a színpadon áll, hanem a gyed után visszakényszerült az íróasztal mögé.
1. Aki igénybe veszi a gyermekgondozási segélyt (gyes), az jogosult kedvezményes BKK-bérlet kiváltására is. Ezzel jelentős összeget spórolhatunk az utazásokon. (bkk.hu)
2. Ne higgyük, hogy elő tudunk állni jobb pelenkával, mint amit anya szeret. Ha napközben fogy el az utánpótlás, és nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inkább kérjünk telefonos segítséget! Különben a kukában végzi majd az egész csomag.
3. A kirándulás ne arról szóljon, hogy nekünk mihez van kedvünk, hanem arról, amit a gyerek élvez, célja pedig az ő fejlődése legyen. A kreatív játékok, a természet, a mozgásfejlesztés mind fontos. A interaktív, játszva oktató eszközöket, tanösvényeket és biztonságos vadlest kínáló Lengyel-Annafürdőn például ez mind megvan egy helyen. (gyulajzrt.hu)
4. Legyen rendszer a hétköznapokban! Nem elég, ha csak anya tartja be a vacsora és a lefekvés időpontját. Nekünk is figyelnünk kell az órát, mert a gyerek akkor lesz kiegyensúlyozott, ha mindig ugyanakkor eszik, alszik.
5. Készítsünk valami meglepetést anyának: lehet az egy csokor színes, őszi lomb, vagy saját készítésű vacsora, a lényeg, hogy együtt csináljuk!
Mert ezekből a baba-mama tevékenységekből elég pár alkalom, és a kismamák függővé válnak. Még az áramszolgáltatásból történő kizárást is meg merik kockáztatni, de a baba-mama tánc, az intimtorna vagy a szinkron origami havi díjának befizetése nem maradhat el. Aztán a közösségi tudat olyan erőssé válik bennük, mint az oroszlánra támadó sakálokban, és egyszer csak ott állnak a színpadon.
Minket, bébiszitter apukákat ez a veszély nem fenyeget. Nem járunk össze, nem izzadunk egyszerre, nem cserélünk eszmét, ruhát és recepteket egymással. Néha beesünk egy babaúszásra vagy kerekítőre, ahol az anyukák pillantásában az elismerésbe némi irigység is vegyül, mert a legtöbbjük férje valószínűleg sosem fogja játékos úszásoktatásra és ölbeli mondókázásra vinni az ő gyereküket. Pedig mindkét szülőnek szüksége lenne ezekre az élményekre, mert ezek ízesítik meg a hétköznapokat, és ilyenkor még a meghagyott fűszermentes főzelék sem olyan ízetlen.
Még nincs hozzászólás