Amikor lüktet, fáj, szúr, hasogat
A fájdalom a szervezet természetes jelzőrendszerének része, fontos szerepe van. Jelzi, hogy valami nincs rendben. Arra ösztönöz, hogy tegyél valamit ellene. Fejtsd meg az okát, szüntesd meg valahogyan, vagy fordulj orvoshoz. Természetesen nem kell minden fájdalommal azonnal doktorhoz szaladni.
Azt, hogy egy fájdalom mennyire súlyos, 0–10 -ig terjedő skálán lehet besorolni, azonban ennek a számnak a megállapítása eléggé szubjektív. Minden embernek máshol van a fájdalomküszöbe. Ráadásul ez minden életkorban és lelkiállapotban más. Sőt, még évszakoktól és napszakoktól is függ.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Vannak fájdalmak, amelyek ismerősek, melyek korábban már jelentkeztek. Ha például fejfájósak vagyunk, nem ijedünk meg, ha netán a fáradtságtól, időjárás-változástól, stressztől megfájdul a fejünk. A nők pontosan ismerik a menses első napjaiban rájuk törő fájdalmat. Idősebb korban bizonyos mozgásszervi fájdalmak is megszokottá válnak.
Ha azonban a megszokott fájdalomnál jóval erősebbet érzünk, vagy a ránk törő fájdalom szokatlan, ismeretlen, esetleg hosszan tart, érdemes orvoshoz fordulni. Ez fontos. Nem csak azért, mert a fájdalom komoly bajt is jelezhet, hanem azért, mert a fájdalom gyakran gyógyszer nélkül is megszüntethető, például gyógytornával, vagy hideg-meleg terápiával. Ha a korábbról ismerős fájdalommal van dolgunk, segíthetnek a fájdalomcsillapítók, ezeknek azonban, mint minden más gyógyszernek is, lehetnek mellékhatásai. Ráadásul csak tüneti kezelést jelentenek.
A fájdalomcsillapítók veszélyei
A fájdalomcsillapítók egyes hatóanyagai irritálhatják a gyomor nyálkahártyáját, különösen, ha éhgyomorra szedjük. Ezért, ha elviselhetetlennek érzed a fájdalmat, és nem bírod csillapítás nélkül, mindenképpen étkezés közben nyeld le a tablettát, és a lehető legkisebb adagban és a lehető legrövidebb ideig szedd. Az orvosok szerint nem érdemes fokozni a fájdalomcsillapítók erősségét vagy mennyiségét, mert nagy mennyiségben a vesék funkcióit is csökkenthetik, s ennek eredményeképpen ödémák formájában növekedhet a szervezet só- és víztartalma.
Jó hír azonban, hogy az akut veseelégtelenség a gyógyszerelés felfüggesztése után visszafordítható. Az alkalomszerűen szedett fájdalomcsillapítók nem jelentenek veszélyt a szívünkre, rendszeres alkalmazásuk esetén viszont számítani kell a vérnyomás emelkedésére, ami egyrészt a vesékre kifejtett hatás következménye. Ezért ne éljünk ezekkel túl gyakran. Inkább próbáljunk alternatív megoldásokat keresni.
Gyógyítsd meg magad!
Próbálj meg nem ellenségként tekinteni a fájdalomra. Nem csak a testedben, de a lelkedben is létezik fájdalom, és ez a kettő összefügg. Szomorú, depressziós állapotban, gyász, vagy bármilyen veszteség esetén minden testi fájdalmat erősebbnek érzünk. Fordítva is igaz. Ha testünkben valami rosszul működik, nem pihenünk eleget, egészségtelenül táplálkozunk, keveset mozgunk, s ezért testünkben hol itt, hol ott fáj valami, az a lelkiállapotunkra is hatással van. Érdemes ezért megfigyelni, hogy hol keletkezik a fájdalom, a tünetből megfejthető, hol követtük el a hibát valójában.
Az emberi szervezet saját fájdalomcsillapító mechanizmussal rendelkezik. A szelíd gyógymódok célja éppen e saját fájdalomcsillapító rendszer aktivizálása, ezért a természetes fájdalomcsillapító módszereknek nincsenek mellékhatásai. Mivel a fájdalom, éppen úgy, mint a láz, a szervezet jelzőrendszerének fontos része, érdemes elgondolkodni azon, hogy ha fáj, mitől fáj.
Lehet, hogy a szervezetben lerakódott méreganyagok okozzák a bajt. Ilyenkor érdemes böjttel vagy diétával kezelni a problémát. Igénybe vehetjük a gyógynövények segítségét is. Fájdalmat képes csillapítani például az árnika, orbáncfű, feketenadálytő, ligetszépe. Remek segítség lehet bizonyos mozgásszervi fájdalmak megszüntetésére a masszázs. Komolyabb esetben a rendszeres gyógytorna.
A legfőbb hatóanyagok
A reklámok többsége, különösen az őszi, téli időszakban valamilyen láz- vagy fájdalomcsillapító szedésére buzdít. A széles kínálat azonban csupán négy hatóanyag valamelyikét tartalmazza. Ez a négy hatóanyag, az aszpirin, a diklofenák, az ibuprofén és a paracetamol.
Az említett hatóanyagok a paracetamol kivételével mind az úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentő készítmények közé tartoznak, és orvosi ellenőrzés nélkül is hozzáférhetőek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy korlátlanul szedhetőek. Az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a vény nélkül kapható készítmények ártalmatlanok, holott azok nem rendeltetésszerű használata is okozhat életveszélyes állapotot. Ilyen például a paracetamolmérgezés.
A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók alkalmazása ezért csak olyan tünetek vagy betegségek esetén ajánlott, amelyeket a beteg is nagy biztonsággal felismer; például ízületi fájdalom, láz vagy meghűlés esetén.
Egy tajvani vizsgálat
Egy Tajvanon elvégzett közel hatezer, magas vérnyomás betegségben szenvedő önként jelentkezőknél a különböző nem szteroid gyulladáscsökkentő hatóanyagok szívre gyakorolt veszélyeit figyelték, és arra a következtetésre jutottak, hogy az általuk tesztelt öt különböző gyógyszer négy héten belül befolyásolhatja a szívműködést, ám egyesek veszélyesebbek, mint mások. Azt találták, hogy az egy hónapon át ibuprofent szedők között okozott leggyakrabban komoly szívproblémát a hatóanyag.
Számít a minta
Ha a családban a gyerek gyakran hallja panaszkodni édesanyját különböző fájdalmak miatt…, ha a szülők a legkisebb fájdalomra is gyógyszert szednek, vagy ezt a gyerek kisebb panaszaira is felajánlják, valószínűsíthető, hogy ez mintául szolgál a felnőttkorra.
Azokban a családokban azonban, ahol azt tanítják a szülők, hogy egy apró sérülés, lányoknál, mondjuk, a menstruációs fájdalom majd elmúlik, magasabb lesz a fájdalomküszöb, jobb a fájdalomtűrés. Ha kisebb korban gyógyító puszival, kis hátmasszírozással, a menzeszt meleg párnával, a torokfájást sós vizes öblögetéssel, a fejfájást elsötétített szobával és sok folyadékkal gyógyítják, bizonyosan kevesebb gyógyszer fogy majd.
Azonban genetikai vizsgálatokból kiderült, hogy a fájdalom érzékelésének erőssége mögött nem csak neveltetési, hanem genetikai összefüggések is találhatók.
A fájdalomcsillapítás alapelvei
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a fájdalomcsillapítás alapelve a fokozatosság. A betegnek elsőként a leggyengébb, de még hatásos fájdalomcsillapítót kell kapnia, s ennek eredménytelensége, vagy nem kielégítő hatása miatt szabad csak erősebb készítményre áttérni. A WHO alapelvként fogalmazta meg, hogy senkit nem szabad szenvedni hagyni, de a kezeléseket nem a több szövődménnyel járó, szteroid készítmények alkalmazásával kell kezdeni, hanem paracetamol- vagy ibuprofentartalmú pirulákkal. A kábító hatású fájdalomcsillapítókat csakis a legindokoltabb esetben szabad alkalmazni.
A legerősebb fájdalmat csillapító gyógynövények
- Izomfájdalomra – babérlevél
- Görcsoldásra – édeskömény
- Migrénre – kerti székfű
- Torokfájásra – gyömbér
- Fejfájásra – borsmenta
- Epegörcsre – körömvirág
- Fogfájásra – szegfűszeg
Még nincs hozzászólás