A Ridikül Magazin megrendeléséhez kattintson erre a sávra!

Ridikül Magazin logo

Ahogy bent, úgy kint

Gyakran elfelejtjük, hogy a bőrünk nem csupán a szervezetünk védőfala, hanem egyben legnagyobb szervünk is, számtalan funkcióval. Éppen ezért a tartós feszültség hamar meglátszik rajta.

Fotó: Thinkstock

„A tudat és a test között komoly fiziológiás összefüggésrendszer van, a lelki megterhelés a testi folyamatokra is rányomja a bélyegét – adja meg a választ szakértőnk, dr. Buda László pszichiáter arra a kérdésre, hogy vajon a stressz milyen formában károsítja a bőrünket.

Ezt a pszicho-fiziológiai rendszert folyamatosan kutatják, de valójában még nem sikerült pontos választ találni arra, hogy egy nem anyagi dologból, például egy emlékből, gondolatból, érzésből hogyan lesz anyagi természetű változás, mondjuk elvörösödés, pattanás, ránc vagy bőrbetegség. Az viszont tény, hogy bizonyos neuro-immunológiai folyamatok révén a stressz hatása a testünk minden részébe elérkezik, minden szervünkre, így a bőrünkre is hat.”

Kevesebb oxigén, több ránc
A stressz eredetileg az akut vészhelyzetekre való reagálás: mikor az ősember valamilyen veszéllyel találta magát szemben, eldönthette, hogy felveszi a harcot a veszélyforrással, például a vadállattal, vagy célszerűbb inkább elfutnia. Mivel mindkét változat fizikai erőnlétet, teljesítményt igényel, a vér ilyenkor az izmokba áramlik, a pulzusszámunk és a vérnyomásunk megemelkedik. Ha az akut vészhelyzet elmúltával visszatérhetünk a nyugalmi állapotba, és „kiengedhetünk”, nincs is komoly baj.

A mai kor emberének „vészhelyzetei” kevésbé fenyegetik közvetlenül az életünket, ám sokkal tartósabbak, mint a régi korok stresszforrásai. Éppen ezért szinte alig van rá alkalmunk, hogy ellazuljunk, az állandó feszültség pedig megviseli a testünket-lelkünket. A bőrünkön is meglátszik, mekkora a stressz az életünkben.

A stresszhormonok, például a kortizol felszabadulásának hatására összehúzódnak az erek, romlik a bőr véráramlása, így kevesebb tápanyag és oxigén jut a kültakarónkhoz. Mindez oda vezet, hogy a bőr kiszárad, ráncos és érzékeny lesz. Megújulási folyamatai is lelassulnak, így fakó, fényevesztett külsőt ölt. Csökken a rugalmassága, nő viszont a hajlama a különféle bőrhibákra, például a pattanásokra, a megvastagodásokra, az allergiás reakciókra, kiütésekre, a narancsbőrre.

A meglévő bőrbetegségek, például az ekcéma is sokat romlanak feszültség hatására, sőt, fertőzéseket is könnyebben kapunk el, mivel a stressz az immunrendszert is meggyengíti. Az is előfordulhat, hogy a faggyúmirigyek működésének egyensúlya borul fel, és a bőr zsírosodni kezd, mitesszerek, pattanások jelennek meg rajta.

A feszültség járulékos hatásai is nyomot hagynak rajtunk: a rossz alvás miatt sötét karikák jelennek meg a szemünk alatt, a gondterhelt arckifejezés pedig ráncokat véshet a bőrünkre. Vagyis a stresszt oldani kell, ha már kikerülni nem lehet: sportoljunk, jógázzunk, meditáljunk, vagy egyszerűen csak szorítsunk időt néha egy kis pihenésre, egy kiadós alvásra, némi céltalan semmittevésre!

Olvashatunk a tünetekből?
Dr. Buda László szerint igen, bár röviden leírható, univerzális olvasata nincs az egyes tüneteknek. Mindenkinél ott jön ki a stressz, ahol a leggyengébb: ha például ekcémára hajlamos, lehet, hogy az fog belobbanni, míg másnál épp a bőr kiszáradása, ráncosodása, vagy épp ellenkezőleg, a zsírosodása jelzi, hogy felborult a lélek egyensúlya.

Persze, vannak kísérletek a tünetek megfejtésére, ezeket a „leltárakat” azonban érdemes úgy használni, mint a régi álmoskönyveket: kiindulópontul megfelelnek, ám a saját válaszaink keresését nem spórolhatjuk meg. A bőrünk egyrészt a testünk „homlokzata”, „kirakata”, másrészt behatárol minket; egyszerre elválaszt a környező világtól, és összeköt vele, vagyis fontos kommunikációs szerepet tölt be.

A bőr megvastagodása például elzárkózást, rugalmatlanságot jelenthet, míg a szintén gyakran pszichés eredetű csalánkiütés arra utalhat, hogy valamire lelkileg is túlzottan heves védekezéssel válaszolunk. Mindezek az alapinformációk ugyanakkor csak kiindulópontnak jók – véli szakértőnk.

Hogy mit jelentenek pontosan a tüneteink a saját élethelyzetünkre, nehézségeinkre, feszültségeinkre vetítve, azt bizony nekünk magunknak kell kiderítenünk, mégpedig úgy, hogy eljátszunk a gondolattal, kérdéseket – akár provokatív tartalmúakat – teszünk fel, és igyekszünk nagyon őszintén válaszolni rájuk. Dr. Buda László szerint ehhez nem kevés bátorság szükséges: saját praxisában is a játék, a szomatodráma az, ami segít megnyitni a sokszor nehezen nyíló kapukat.

Megéri tisztázni!
Ha sikerül tisztáznunk a tüneteink lelki hátterét, gyakran a testi tünetekben is hirtelen, drámai változások következnek be. Persze, a hagyományos, orvosi kezelés is szükséges lehet, a lelki tisztázás önmagában nem mindig elég.

„Sőt, ha kizárólag a gyógyszerekre hagyatkozunk, még úgy is megtörténhet, hogy időközben a tüneteket kiváltó lelki folyamatok is átalakulnak bennünk, és bekövetkezik a tartós javulás, látszólag az orvosságoknak köszönhetően – mondja dr. Buda László.

Ám ha szeretnénk jobban érteni magunkat és a saját testi-lelki folyamatainkat, amellett, hogy rögtön szaksegítséghez és gyógyszerekhez folyamodunk, érdemes foglalkozni azzal is, milyen gondolat vagy érzelem, esetleg trauma talált magának utat a bőrtüneteinkben.

Forduljunk magunk felé barátsággal, szeretettel, és eszünkbe se jusson szégyenkezni amiatt, amit esetleg felfedezünk. Csak segítsük a felszínre jutni azt, ami fel szeretne bukkanni a lelkünk mélyrétegeiből – a belső harmóniát a bőrünk is meghálálja majd.”

Címkék: stressz, játék, önismeret, pszichoszomatikus betegségek, gyógyszeres kezelés, bőrbetegségek, védőburok, bőrtünet

Egy hozzászólás

  • Boldog Beteg

    Sajnos a műsorról lemaradtam, csak az itt található cikkeket olvastam. Nekem már 38 éve van vitiligom, 10 éves koromban jött ki az arcomon, szüleim hordtak több orvoshoz is és egy budapesti professzor által alkalmazott terápia, gyógyszer és folyadék, illetve napoztatás 20 napos kúrával 16 éves koromban a folt bepigmentálódott, azaz eltűnt. Viszont jött utána a kezemen és folyamatosan az egész testemen azóta is. Miután férjhez mentem, már nem foglalkoztatott az a tény, hogy hogyan lehetne elmulasztani a szépséghibáimat. A családom és a környezetem elfogadott olyannak, amilyen vagyok és boldogan élek, van egy gyönyörű lányunk, akinek szerencsére nincs semmi baja, mivel ez a betegség nem örökölhető, teljesen egyéni dolog, nekem a professzor úgy mondta, hogy "az agyalapi mirigy működése szabályozza a bőr festékanyag termelését" és az agyalapi mirigybe eddig "nem nyúltak még bele"!!! Ki tudja mit okozna!!!
    Nekem 10 évesen valószínűleg a hormonok szólhattak bele ebbe a működésbe hibásan.
    Egyébként azóta is mozgásban vannak a foltjaim, hol terjednek, hol beszíneződnek, de én már régóta nem megyek a napra, és inkább eltakarom őket, így kevésbé látszanak. Ez a betegség nem fáj, viszont a nyári erős napsütéskor égető érzés, ha érintkezik vele a napsugár.
    Köszönöm a lehetőséget, hogy megoszthattam e pár sort, örülök, hogy van ez a műsor, nagyon szeretem, sok érdekes téma kerül műsorra, csak támogatni tudom a szerkesztők találékonyságát.

Szóljon hozzá Ön is!


Az ide beírt név jelenik majd meg a hozzászólásánál!

Az ide beírt emailcím nem fog megjelenni a hozzászólásban, kizárólag az esetleges válaszhoz tároljuk!

Figyelem! Az ide beírt szöveg minden látogatónk számára látható lesz!

A ridikulmagazin.hu site adminisztrációs és moderálási alapelveibol eredoen elofordulhat késés a beküldés és a megjelenés között!