A visszérrel nem kell együtt élni
Hát valljuk be, nem túl szép. S ez tulajdonképpen a kisebbik baj vele. A visszér bár eleinte nem fáj, csupán esztétikai problémát okoz, idővel nagyon kellemetlen, sőt veszélyes tud lenni. Egy-egy hosszú nap után a visszeresek úgy érzik, hogy leszakad a lábuk. Feszít, lüktet, megdagad.
De mit lehet vele csinálni? Csak a műtét segít? Vagy vannak kevésbé félelmetes és kevésbé megterhelő szerek, krémek, módszerek.
Miről is van szó tulajdonképpen?
A visszérbetegség a lábunkban futó vénák betegsége. Ezek a kis erek gyűjtik össze és szállítják vissza az elhasznált, oxigénhiányos vérünket a tüdőnkbe. Mivel a vérnek fölfelé kell folynia, egy ’szellemes’ rendszer, a vénabillentyűk segítenek neki ebben.
A vénabillentyűk vékony, csapóajtó módjára működő lemezek. Ezek akadályozzák meg, hogy a vér visszafelé folyjon. A felfelé áramló vér kinyitja, a lefelé folyó pedig bezárja őket. Bizonyos esetekben, például jelentős túlsúly, mozgásszegény életmód, genetikai vagy hormonális okok miatt, túlságosan is nagy terhelés nehezedhet a lábra, különösen a lábszárra, és ezt a súlyt a vénák fala már nem tudja tágulás nélkül elviselni. E tágulatok csúnyák, lilás elszíneződésűek, fájdalmasak, a láb pedig megdagad.
Ezeket a kitágult vénákat nevezik az orvosok elsődleges visszértágulatoknak. A fásli, a gumiharisnya viselése eleinte sokat segíthet, mert összenyomja a vénákat, és így a vértovábbítás javulhat. Gyógyszerekkel is lehet kezelni őket, de csak ideig óráig, mert a gyógyszerek és krémek csak tüneti kezelések. A komolyabb problémák elkerüléséhez műtétre van szükség. A visszereket csak úgy lehet eltávolítani, ha azokat gyógyszerek helyi befecskendezésével elzárják, illetve ha sebészetileg kimetszik.
Kik a leginkább veszélyeztetettek?
A nőknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki visszerek, mint a férfiaknál, mert a női nemi hormonok ellazítják az érfalakat, így a kitágult erekben a változatlan méretű billentyűk már nem zárnak megfelelően. A túlsúly is pluszterhet ró a vénákra, ami fokozott terhelést, többletmunkát okoz a vénáknak. A visszerességért részben a gének tehetők felelőssé, nagyobb a kialakulás veszélye, ha egy közeli családtag ebben a betegségben szenved.
Súlyosbító tényező, ha a kötőszöveti betegségek halmozottan vannak jelen. A sok, egy helyben való állással járó munkák, különösen a napi 12 óránál többet állók a leginkább veszélyeztetettek, hiszen ők a vénás véráramlás egyik fontos feltételétől, a környező izmok munkájától vannak megfosztva. Ilyen szempontból a mozgásszegény, ülő életmód is jelentős kockázati tényező.
Gyakori, hogy különösen többedik terhességnél a baba súlya küld a kismedence vénáira fokozódó nyomást, és ilyenkor az ösztrogén érfalakra gyakorolt lazító hatása is hozzájárul a visszerek kialakulásához. De az idő múlása miatt is veszítenek feszességükből a vénafalak.
A legkomolyabb veszélyek
A visszeresség kezelésével azért nem tanácsos várni, mert a kitágult visszérben pangó vér könnyen rögösödhet, azaz trombózis léphet fel. Ezek a vérrögök az érrendszeren keresztül eljuthatnak a tüdőig, ahol egy tüdőartériát elzárva embóliát okozhatnak. A tüdőembólia potenciálisan életveszélyes állapot. Szintén súlyos következményei lehetnek a visszértágulat nyomán fellépő fekélyesedésnek a lábszáron. A lábszárfekély mind az életminőséget, mind az életkilátásokat jelentősen rontja, egyszersmind fertőzések forrása lehet a szervezetben.
A műtéti megoldások
A tágult vénák megszüntetésére többféle eljárás is létezik. A hagyományos sebészi eljárás során egy pár centiméteres vágáson keresztül lekötik a vénát a lágyékhajlatban, majd egy, a térd vagy a boka mellől felvezetett kanül segítségével teljes egészében kihúzzák. A műtét történhet kombinált érzéstelenítés vagy altatás mellett. A tágult mellékvénákat ilyenkor apró, néhány milliméteres metszéseken keresztül egyenként távolítják el.
Kisebb átmérőjű hajszálereknél hatásos módszer a szkleroterápia. Ennek során egy speciális oldat befecskendezésével gyulladást idéznek elő az érintett érben, amely előbb összetapad, majd idővel felszívódik. A helyi érzéstelenítés mellett végzett lézeres kezelést is gyakran alkalmazzák. Az elégtelenül működő felszíni visszérbe egy lézerszálat vezetnek, ennek segítségével fejtik ki az elzáródást eredményező hőhatást.
Sokáig a lézeres műtéteket tekintették a legkíméletesebb eljárásnak. A rádiófrekvenciás készülék segítségével végzett beavatkozás azonban még ennél is kíméletesebb. A készülék a lézerénél alacsonyabb hőmérsékleten éri el a kellő eredményt A műtét úgy történik, hogy magas frekvenciájú energia segítségével hőhatást fejtenek ki az erekre. Az igen vékony, speciális tű rezgése által kiváltott hőhatás elpusztítja a kapilláris erek falát és azok tartalmát is. A kezelt érfal összezáródik, a benne lévő vér hirtelen megalvad. Az eljárás szinte fájdalommentes, és bármely testrészen elvégezhető.
Az utóbbi években egyre több helyen alkalmaznak ragasztásos visszérműtét is. Ez azt jelenti, hogy egy, a sebészetben már korábban is használt szövetragasztót juttatnak katéter segítségével a tág vénába. A vegyület vérrel érintkezve lassan összeragasztja az eret, idővel pedig teljesen lebomlik.
Így segíts magadon!
Ha a lábad a visszerek miatt már gyakran fáj, dagad, feszül a követezőket érdemes kipróbálni:
- Ha teheted, és nincs nagyon meleged, minél gyakrabban hordj gumiharisnyát.
- Ha sokáig állsz vagy ülsz, félóránként végezz lábfejkörzést, szorítsd ’marokba’ a lábujjaidat, nyújts meg a vádlidat.
- Éjjelenként tedd a törzsednél magasabbra a lábadat.
- Ha teheted, ússz minél többet.
- Ne fürödj, ne szaunázz. Zuhanyozz inkább, és a lábadat hideg-meleg váltó zuhannyal eddzd.
- Járj gyakran mezítláb.
- Igyekezz megszabadulni a túlsúlytól.
- Kerüld a napozást.
- Ne dohányozz, a cigizés különösen akkor tilos, ha fogamzásgátló tablettát szedsz.
- Kerüld a túl magas sarkú cipőket, ideális az 5 centi alatti sarokmagasság. A túl magas sarok viselése esetén ugyanis másként feszül a lábszárizomzat, és elveszíti izompumpa funkcióját, mely a vér visszaáramoltatását szolgálná.
Lehet-e elég a kenegetés?
Visszérkrémet szinte minden drogériában, gyógynövényboltban, sőt már a nagyobb élelmiszerüzletekben is lehet kapni. A kezdődő visszértágulatoknál vehetjük hasznát. Egy ideig képesek csökkenteni a feszülést, a fájdalmat, és a kisebb dagadásokat is mérsékelhetik.
A bennük található hatóanyagok közül az alvadásgátló hatású heparin a trombózist előzheti meg. A vadgesztenye-kivonat a vénák falát erősíti. A kámfor, mentol, csökkenti a melegség érzését. Ez a tünet mind a visszerességnél, mind gyulladás esetén jelentkezhet. Amikor az ember már hiába kenegeti a lábait, a visszerei nem akarnak eltűnni, és a fájdalom sem enyhül, akkor érdemes orvost is felkeresni, hiszen komolyabb állapot is létezik, mint a felületi gyulladt visszér.
Vizsgálatok
A kezelés tervezéséhez, a legmegfelelőbb gyógymód kiválasztásához a következő vizsgálatokra lehet szükség:
- Ultrahang-doppler vizsgálat: fájdalommentes és veszélytelen. Számítógéppel összekötött ceruzaszerű eszközzel az orvos feltérképezi az erekben a véráramlást. A színes doppler ultrahang készülékkel látja az erek elhelyezkedését, egymáshoz viszonyított kapcsolatukat, az éren belüli képleteket, elváltozásokat, trombózist. A doppleres rész az érben lévő vér áramlását, annak irányát, a billentyűelégtelenség helyét is láthatóvá teszi.
- Flebográfia: a láb vénáinak speciális röntgenvizsgálata.
- Fényreflexiós reográfia: egy bőrre tapasztható eszköz segítségével az orvos a véráramlás sebességét vizsgálja ezzel a módszerrel.
Kinél alakul ki visszérbetegség?
A betegség létrejöttében szerepet játszó tényezők:
- családi hajlam,
- túlsúlyosság,
- többszöri terhesség,
- állómunka,
- krónikus székrekedés,
- nem megfelelő lábbeli vagy ruhadarab viselése.
Még nincs hozzászólás