A világűr meghódításának krónikája

2016. április 19. | Írta: Issekutz Erzsébet

A kozmosz kutatásának és meghódításának kezdete 1961, mikor Gagarin először hagyta el a sztratoszférát. Azóta az ember egyre több időt tölt el a világűrben. Íme, az időrendi krónika.

1961. 04. 12. Jurij Gagarin szovjet űrhajós az első emberként 108 percet tölt a világűrben a Vosztok-1 űrhajón.
1961. 08. 06. German Tyitov, a Vosztok-2 űrhajósa az első, aki 1 napnál többet tartózkodik a világűrben.
1962. 02. 20. John Glenn, az első amerikai űrhajós a Mercury MA-6 fedélzetén háromszor megkerüli a Földet.
1963. 06. 16. Az első női űrhajós, Valentyina Tyereskova 3 napig kering a Föld körül a Vosztok-6 fedélzetén.
1964. 10. 12. Pályára áll az első többszemélyes űrhajó, a szovjet Voszhod.
1965. 11. 30. Leonov szovjet űrhajós végrehajtja az első űrsétát a Voszhod-2 űrhajóról.
1968. 12. 21. Az amerikai Apollo-8 űrhajó legénységével tízszer megkerüli a Holdat.
1969. 07. 20. Neil Armstrong amerikai űrhajós, az Apollo-11 űrhajó parancsnoka elsőként lép a Hold felszínére.
1975. 07. 17. Az első szovjet–amerikai közös űrrepülés a Szojuz–Apolló program keretében. A két legénység (T. Stafford, V. Brand, D. Slayton és A. Leonov, V. Kubaszov) egy sor közös kísérletet hajtott végre a 48 órán át tartó közös repülés során.
1980. 05. 26. Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan startol a Szaljut-6 űrállomásra, ahol első magyarként egy hétig tartózkodik.
1981. 04. 12. Elindul az első, többször felhasználható űreszköz, a Columbia űrrepülőgép.
1984. 04. 11. Az amerikai Challenger űrrepülőgép űrhajósai elvégzik az első űrbéli javítást az SMM műholdon.
1986. 02. 19. Felbocsátják a MIR szovjet űrállomás fő egységét.
1994. 01. 08. – 1995. 03. 22. Az eddigi leghosszabb időt (437 napot) egyhuzamban Valerij Poljakov töltötte a Föld körül a MIR űrállomás fedélzetén.
1995. 12. 08. Először csatlakozik űrrepülőgép a MIR űrállomáshoz.
1998. 11. 20. Útnak indul az ISS nemzetközi űrállomás első modulja, a Zarja.
1998. 12. 04. Útnak indul az ISS nemzetközi űrállomás Unity Node (Node-I) összekötő eleme.
1999. 08. 28. Földet ér a Szojuz-TM29 orosz űrhajó, fedélzetén a MIR űrállomás utolsó legénységével.
1999. 11. 18. Az ISS nemzetközi űrállomás szervizmodulja útnak indul Bajkonurból.
2000. 03. 30. Újra fogadott űrhajósokat a MIR űrállomás, hogy kijavítsák a szivárgásokat.
2000. 10. 31. Megérkezik a ISS nemzetközi űrállomás első személyzete az orosz Szojuz TM-31 űrhajóval.
2003. 10. 15. Elindul az első kínai űrhajó, a Sencsou-5, egy űrhajóssal a fedélzetén.
2008. 02. 13. Elindul a Columbus modul az ISS nemzetközi űrállomáshoz.
2008. 03. 09. Elindul az első európai automata teherűrhajó, a Jules Verne.
2008. 04. 03. Dokkolt az ISS nemzetközi űrállomáson a Jules Verne.
2008. 06. 09. Üzemkész az ISS nemzetközi űrállomás egyik legnagyobb modulja, a japán Kibo-rendszer legnagyobb egysége.
2008. 09. 27. Űrsétát tett Csaj Cse-kang, az első kínai űrhajós, aki kilépett a világűrbe.
2009. 03. 22. Kinyitották az utolsó napelemtáblát az ISS nemzetközi űrállomáson.
1988–2005. Az összes űrben töltött idő tekintetében Szergej Krikaljov a rekorder, aki 6 útja során összesen 803 napig keringett bolygónk körül.

Címkék: űrkutatás, űrrepülés, gagarin, világűr, űrállomás, űrhajó, marsprogram