A testen viselt jelek titkai
A testen viselt jelek, legyenek azok eltávolíthatók vagy sem, a külvilággal akarnak közölni valamit. A jegygyűrű azt, hogy házas vagyok, a nyakláncon a feszület vallási hovatartozást jelez. A csecsemő fülébe szúrt fülbevalóról tudjuk, hogy kislány viseli, az orrba akasztott karikák lehetnek a lázadás jelei, de más földrészeken divatkellékek.
Az ember ősidők óta megjelöli magát, módosítja a testét. Kínában nem számíthatott jó partira az a lány, akinek nem volt elkötözve a lába. Bizonyos törzsekben nyak köré rakott karikákkal megnyújtott női nyak volt a szép. No, és a tetoválás? Napjainkban leginkább a bőrre írt üzenet. Ez vagyok, ilyen vagyok.
A tetoválás sok ezer éve divat
A tetoválás, mint szó a polinéz tatau, ’nyomot hagyni’ kifejezésből ered, és Tahitiből terjedt el világszerte. Története egyidős az emberiséggel. A legkorábbi ismert emberi tetoválást a rézkorban élt Ötzi viselte. A körülbelül 5300 éves múmia testén összesen 61 tetoválást találtak, legtöbbet az ízületek és a gerinc mentén. De minden nagy kultúrában, a kínaiaknál éppen úgy, mint az angoloknál, vagy új-zélandi törzseknél jelentősége volt a testre írt jeleknek.
Az ókori Egyiptomban is divat volt a tetoválás, ezt múmiák és szobrocskák bizonyítják. Hérodotosznál olvasható, hogy a trákoknál a nemesség jelképe volt a tetoválás. A Római Birodalomban azonban éppen ellenkezőleg, a tetoválással főleg a rabszolgákat és a bűnözőket jelöltek.
Az afrikai törzseknél a bőrbe karcolt jelek hovatartozást fejeztek ki. Egyes törzseknél az arcon elhelyezett motívumokból meg lehet állapítani viselője melyik törzs tagja. Talán meglepő, de Európában még magas méltóságok, például Rudolf trónörökös, Ferenc Ferdinánd, Sziszi, Kossuth Lajos és Horthy Miklós is viselt a testén tetoválást.
(A teljes cikket elolvashatja a Ridikül Magazin 2023. évfolyama 3. számának 24. oldalán!)
Még nincs hozzászólás