A tavasz Pécsre érkezik először
Pécs kedves és szelíd város, Magyarország vidéki nagyvárosai közül bizonyára a legszebb és legromantikusabb. Látnivalókban olyan gazdag, hogy egy hosszú hétvége, egy kisebb iskolai szünet, vagy akár a nyári szabadság minden napját is élményekkel tudja kitölteni.
Pécsre az menjen, aki értékeli a lassúbb életet, aki nem rohan sehová, és nem akar ellenállni a minden lépésnél feltárulkozó látványosságok csábításának. Mert bármerre néz, érdekesnek és vonzónak találja majd, amit lát, még a szűk mellékutcák mélyén is.
A pécsi belváros minden tere, utcája elegáns stílustanulmány, sok-sok eredeti, derűs részlettel. Meglehet, ez Magyarország legjobb ízléssel megáldott városa.
Aki nem kószál hosszú órákat a Papnövelde, a Kisflórián, a Mária és Király utcán, azt évekig kínozni fogja a veszteség érzete. Aki pedig kihagyja a Széchenyi tér másik oldalán a Janus Pannonius, az Apáca és a Ferencesek utcáját, az nem is volt Pécsett.
A város fölötti dombok-hegyek több napra való kalandokat rejtenek. Kicsit távolabb pedig Abaliget, Orfű, Harkány, Siklós, Szigetvár, a Duna–Dráva Nemzeti Park mind nagyszerű kirándulóhelyek.
Hogyan utazzunk Pécsre?
Adja magát a kis forgalmú és gyors autópálya. De sokkal izgalmasabb és látványosabb, igazi élményt jelent a régi út, amely Siófokról indul Dombóvár felé, Sásdon és Mánfán át haladva ér a Mecsekhez. (Mások a Balatonlelle–Kaposvár–Szigetvár útra esküsznek.) Akárhogy is, a régi utak jól előkészítik a látogató lelkét a rendkívüli városra.
Hány napra tervezzünk?
A lehető legtöbbre! Pécs története nagyon régen, majdnem 1900 éve kezdődött, amikor a rómaiak Sopianae néven várost alapítottak itt. Szerencsére minden korból maradtak látványos emlékek, amelyek megtekintése érdekes és kellemes program, még idős nagyszülőkkel és gyerekekkel is.
Az, hogy 2010-ben Pécs Európa egyik kulturális fővárosa volt, jót tett minden kulturális intézménynek, mert alaposan átgondolva, a mai kor igényei szerint újították fel őket.
Megelevenednek a képeslapok
A dzsámi Pécs legismertebb építménye, mindenki látni akarja, és látja is, mert uralja a város központját. Érdemes bemenni, mert látványos interaktív kiállításon lehet megismerni a keleti és nyugati vallások találkozásának itteni történetét.
A török kor amúgy is jelentős emlékeket hagyott maga után, például egy másik dzsámit is, amelyik Jakováli Hasszán pasáé volt. Mellette a minaret. Híres még Idrisz baba türbéje: máig mohamedán zarándokhely. Látni kell még Memi pasa fürdőjének maradványait és a teljesen ép Török kutat.
Persze, Pécs nem török város, és keresztény emlékei jóval régibbek. Az egyszerűen dómnak vagy bazilikának is hívott Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház a város egyik jelképe. Mostani ragyogó állapota ne tévesszen meg senkit, sokszor a teljes pusztulás fenyegette.
Villámcsapások, tűzvészek és háborúk tették rommá (még Zrínyi Miklós is ágyúval lövette a Mecsekről a török háborúk idején), de mindig újjáépült. Odabent a látogatót Lotz Károly falfestményei és Székely Bertalan faliképei fogadják, de a falon arab nyelvű felirat is feltűnik.
A városalapításig nyúlnak vissza az UNESCO-világörökség részeként nyilvántartott, a római korból származó ókeresztény emlékek, amelyek három helyszínen is megtekinthetők.
Zsolnay, Csontváry, Vasarely
Csak a Zsolnay Kulturális Negyedre érdemes rászánni a nyitástól a délután közepéig tartó időt. Aki arra számít, hogy színjátszó mázzal bevont szecessziós remekművek százait fogja látni vitrinek mögött, elfelejti, hogy a „Zsolnay” mennyi mást is jelent. A térplasztikától a csillogó tetőcserepekig.
Már a kert nagy élmény lesz: a máshol érdektelen padok, lépcsők, korlátok, folyosók itt a művészetben fogantak. Magáról a Zsolnay családról egy belvárosi kis kiállítás emlékezik meg – egy olyan házban, amelyről már 1324-ben említést tettek.
Minden magyar számontartja, hogy Pécsett vannak a Csontváry, a Vasarely és az Amerigo Tot múzeumok. Remekül megrendezett kiállítások, alkalmasak arra, hogy az ember egészen közel kerüljön a művészekhez, megérezze és megértse őket.
Furcsa érzés Vasarely képei előtt állni: mára szinte az lett a digitális művészet anyanyelve, amit ő még a számítógép korszak előtt kézzel alkotott. Ugyanilyen értékes és egyedi Schaár Erzsébet „Utca” című, egy egész házat kitöltő alkotása is.
Pécsnek legalább még egy tucat olyan kulturális érdekessége van (a Püspöki Palota dolgozószobái, a Klimo Gyűjtemény, a Martin Ferenc Galéria stb.), melyekre szívünk szerint azonnal ráillesztenénk a „kihagyhatatlan” jelzőt.
És akkor még nem is beszéltünk a színházról. Ami helyi, baranyai különlegesség, az a Mecseki Szénbányászati Múzeum (le lehet menni a régi vágatokba is), és a Néprajzi Múzeum, mert a soknemzetiségű Baranyának kivételesen gazdag a népművészete.
Sportos látogatóknak
Nem lehet és nem is szabad ellenállni a város fölött magasodó Mecseknek, ahová igazán romantikus utak vezetnek. Ez egy egész napos program lehet, nem csak egy sportos séta. Ha a Tettye dombja felől indulnánk, még az első lépés előtt elakadhatunk a jobbnál jobb vendéglők és borházak között.
Próbáljunk ellenállni a csábításnak, és induljunk a püspöki nyári palota romjaihoz, majd a Tettye-forráshoz és a mésztufabarlanghoz. (Több tucat van a Mecsek mészkőszerkezetében.) Innen igyekszünk tovább, a csúcs felé, a Misinatetőre, de hamarosan megállít a Mecsek-kapu, mely ünnepélyességet ad kirándulásunknak.
A hosszú szerpentin felénél van a szebb napokat látott Niké-szobor, eredetileg felszabadulási emlékmű. Mindig sokan gyönyörködnek innen a város látványában. Még jócskán mennünk kell, hogy eljussunk az állatkertig és a közeli mecseki kisvasút állomásáig. És tovább a tévétoronyig.
A hegy és a torony együtt 735 méter magas, a kilátóteraszról a Dunáig is ellátni. Megérdemlünk itt egy kis pihenőt a presszóban.
A gyerekek sem unatkoznak
A dzsámitól, a régi bányától az állatkerten át a kisvasútig sok helyszínt felsoroltunk, ami érdekelni fogja a gyerekeket. Országosan ismert a Bóbita Bábszínház, ahol bábkiállítás van.
A belvárosi Király utcában a gyerekek akár maguk is készíthetnek-készíttethetnek saját ötletük nyomán csokoládét, a csomagolás – természetesen – Zsolnay- és Vasarely-mintákat követ.
Nyáron wakeboardpálya is működik, és ne feledkezzünk meg a környező kisvárosok híres fürdőiről, várairól se. Amióta a világ világ, a gyerekek szeretik Pécset. Nem véletlen, hogy az iskolakirándulások örök célpontja.
De miért ez a nagy csend?
Pécs rendszerváltás utáni története még nincs lezárva. Az első időszak drámai volt, az ipar gyakorlatilag megszűnt, pedig jelentős üzemei nevét mindenki ismerte az országban. Nagyon magas volt a munkanélküliség, és még az a kevés új üzem is bezárt, amely ebben az időben nyílt.
A szomszédban zajló délszláv háborúk sem tettek jót a befektetési kedvnek.
A város ekkor új stratégiát alakított ki, és a jövőjét a tudományokra (kutatás, képzés), a kultúrára és a gyógyászatra bízta: Pécs küzd a túlélésért. Ez a szellemi irányultság nagyon elüt a többi nagyváros ipari jellegétől. Viszont szokatlan csendességet ajándékozott a városnak.
A legszebb hely a merengésre
Pécsnek van egy egészen megkapó dombja, a Havihegy. Minden centije átszellemült, és megmarkolja az ember lelkét.
Nem csak a rajta álló különös történetű és erős drámaiságú feszület miatt, hanem mert az itteni Havas Boldogasszony-kápolnától letekintve a legszebb Pécs. (A kápolna előtt álló ősrégi mandulafa mára nemzetközi hírűvé vált.)
Jó itt ücsörögni a lenyugvó naptól hunyorogva. Tökéletes hely arra, hogy az ember búcsúzzon Pécstől, és üdvözölje a beköszöntő tavaszt.
Még nincs hozzászólás