A szépséges szörnyeteg
Számomra a szépség olyan, mint a vallás - fejtegette folyvást Picasso- és van Gogh-képek tövében, egy XIV. Lajos korabeli kanapén elegánsan csücsülve Imelda Marcos, a Fülöp-szigetek talán legismertebb hölgye.
Számára a szépség otthonról hozott adottság volt. Imelda Remedios Visitación Romualdezt (ez a teljes leánykori neve) szinte gyermekfejjel Tacloban rózsájának titulálták. Húszéves kora óta helyi bűbájbajnokként csodálták, aki már pedagógus diplomával pályázott az ország legszebbjének rajongott rangjára.
Rendkívüli látvány
Így lett 1954-ben hazája szépségkirálynője. Vagy nem. Ami biztos: bár állítólag csak a második helyen végzett, Manila múzsájának nevezték, és azóta is egykor volt szépségkirálynőként ünneplik. Tény, hogy mindenkinek megakadt rajta a szeme. Például a feltörekvő Ferdinand Marcosnak, aki kéthetes viharos udvarlással vette le a lábáról. Egy életre. Pedig a szépséges Imelda rövid ideig még férjura fő ellenlábasával, Benigno Aquinóval is randizgatott!
Végül még abban az évben hozzáment Ferdinand Marcoshoz, és jó évtized múltán beköltöztek a Malacañang elnöki palotába. Jól kiegészítette férjét, sőt, ellenségei szerint valójában irányította. 1972-ben egy merénylő majdnem megkéselte, ám éber testőrsége lelőtte az ármánykodót. Férje (vagy férjével együtt) sietve bevezette a rendkívüli állapotot, átírta az alkotmányt, s a centrális erőtérben erőre kapott a házaspár diktatúrája.
Az imádott Imelda ekkor már „rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként” járta a világ fontosabb fővárosait. Rendkívüli látványnak számított, és nem is volt szüksége különösebb fölhatalmazásra.
Összebarátkozott Szaddámtól Titóig, Fideltől Kadhafiig megannyi nagyemberrel, csáberejével hatott Mao Ce-tungra és Ronald Reaganre is. Miközben megrendült a férje egészségi állapota, egyre gyakrabban rebesgették, hogy az „acélpillangó” már saját politikai szobrához kezd modellt állni.
Egy kis korrupció
Ha kellett, mert nagyot álmodni: a Népművészeti Színház alig három hónap alatt elkészült. El kellett készülnie. 1974-ben már ő szervezte a Miss Universe-versenyt. Közben híres-nevezetes bevásárlótúráin dollármilliókkal boldogította az amerikai eladókat, miközben odahaza „alattvalóinak” tízmilliói éheztek.
Csak Manhattanben négy rezidenciát vételezett, minek hatására egy washingtoni szenátor tömören úgy fogalmazott: „a Marcos házaspár még a korrupt politikusok versenyfutásában is világklasszis”…
Sőt, a nagyasszony hamarosan Manila kormányzója lett, később pedig városfejlesztési és környezetvédelmi miniszter is. Igaz, a közvetlen környezetén kívül rengetegen bírálták nepotizmusa miatt. Például egykori udvarlója, és férje ellenlábasa, Benigno Aquino, akit végül – a választási kampányra hazaérkeztekor – a manilai repülőtéren Marcos emberei lelőttek.
Félistenek alkonya
A Fülöp-szigeteken az elégedetlenség nőttön nőtt.Épp harminc esztendeje, 1986-ban sietve távozniuk kellett. Hamarost a meggyilkolt ellenzéki vezér özvegye, Cory Aquino lett az elnöki palota új úrnője. A markos Marcoséknak nem lehetett könnyű hétmillió dollárt a kézipoggyászukba préselni. Hawaiig meg sem álltak. Korabeli krónikák szerint állítólag 22 kartondoboznyi készpénzt, 278 zacskónyi részvényt, ékszert és aranyat kellett azon hirtelenjében kimenekíteniük.
A szép Imelda asszony utóbb rútul arról híresült el, hogy bukásuk után a Malacañang elnöki palotában kutakodók több tízezer cipellőjére bukkantak. Súlyos hazugság – harsogta a „sértett”. Végül az amerikai Time magazin számszaki vizslatói mindössze 1060 pár cipőre leltek! Igaz, aki ezt kevesellte volna, egy másik rezidencián további 1600 párt találhatott.
Persze, akadt ott még 15 nercbunda, 508 kosztüm és 1000 ridikül is. A palotákban kirobbant zabrálások megtizedelték a kincsesbányát, ám még így is sokáig igyekeztek szétszálazni a korrupció sziporkázó szőttesét. Svájci bankszámlákra síbolt vagyonuk fölszabadításáért hosszan perlekedett a Fülöp-szigeteki kormányzat.A dézsmát 10 milliárd dollárnyira becsülik, ebből egy milliárdért még mindig küzd egy manilai kabinet.
Ismét a szenátusban
Amikor férje 1989-ben Hawaiin elhunyt, Imeldának volt mersze hazatérni, harcolni, perlekedni. Az egykori first lady ellen több mint száz korrupciós eljárást indítottak, de egyetlen napot sem kellett börtönben töltenie. Sőt, a dacos Imelda simán bejutott a törvényhozásba. Ráadásul a fiától „örökölte” a posztját. Merthogy az újabb Marcosok bezzeg nem várattak magukra.
Nagyobb lánya most éppen beéri szűkebb pátriájuk kormányzói tisztével. A kisebbik leány a „családi ezüst” körül sertepertél. Fivérük, az ifjabb Ferdinand, becenevén Bongbong jó ideje a szenátust erősíti…
A klán fejét, Imelda asszonyt már az is fölbosszantotta, hogy szenátor fia a közelgő választásokon csak az alelnökségért szállt ringbe. Nemhogy visszatérne a gyermekkorában oly boldognak tetsző Malacañang palotába, amelyet az „ellenséges” Aquino családnak már második nemzedéke bitorol!
Imelda, a maholnap nyolcvanhét éves, hervadhatatlan víg özvegy még mindig harcol. Elvitatott ékszereit most is árverezik. Smukkjai harmadik sorozatát vagy 21 millió dollárra értékelik. A nagyérdemű licitálók figyelmét a hozzáértők kivált egy 5 millió dollár értékű, 25-karátos, hordó formájú, ritka rózsaszín gyémántra hívják föl.
Még szép! Elvégre Imelda asszony a szépség szószólója volt, és az is maradt. De félő, hogy a rózsaszín álmaiban önmagáról megjelenő szobor korántsem lesz ércnél maradandóbb…
Még nincs hozzászólás