A rosszkedv nem depresszió, de lehet belőle az
Divatos dolog mostanság minden rossz hangulatunkra azt mondani, depressziós vagyok. A vény nélkül kapható étrend-kiegészítők egész sorát hirdetik úgy, hogy hatásosan enyhíti az enyhe depressziót. Pedig a rosszkedv, a boldogtalanság, a kialvatlanság, fáradtság még nem depresszió.
A rosszkedv az, amit az ember akkor érez, ha minden kollégája fizetésemelést kap, csak éppen ő nem. Vagy ha összeveszik a barátjával, esetleg megbüntetik gyorshajtásért. A depresszió minőségileg más élmény. Valami fájdalmas ürességhez, magatehetetlenséghez hasonlítható. A rosszkedv csupán múló állapot. A depresszió viszont súlyos betegség.
A rossz hangulataink oka
Rosszkedvünk sok okra vezethető vissza. Ezek az okok lehetnek valóságosak, de látszólag érthetetlenek is. Ha azért vagyunk rosszkedvűek, mert elveszítettük az állásunkat, vagy a gyerekünk rossz jegyet hozott már megint, borús hangulatunk természetes, és elmúlik azonnal, ha új munkát kapunk, vagy a gyerek javít az iskolában.
Sok embernél azonban a rosszkedvet vagy lehangoltságot a neurokémiai vagy a hormonális egyensúly felborulása okozza. De bármiféle oka legyen is a hangulati ingadozásnak három dolog biztosan kiegyensúlyozza. Egyik közülük a gyógyító érintés, mely bizonyítottan fokozza az endorfinok, a növekedési hormon termelődését.
Hasonlóan a nevetéshez, mely a köznyelv szerint is a legjobb orvosság. Ugyanis serkenti az immunrendszert, különösen az úgynevezett természetes ölő sejtek működését, amelyek például a daganatok és más betegségek ellen védenek. A nevetés hatására endorfinok szabadulnak fel, és agyunkban örömérzet keletkezik. A jókedvű emberek tovább élnek és egészségesebbek.
Harmadik csodaszer pedig a mozgás, mely szintén serkenti a növekedési hormon termelődését. Ezt a hormont a fiatalság vegyületének is szokták nevezni. A magasabb növekedésihormon-szint javítja a hangulatot, és számos más testi jó hatással is bír. Például jobb kedvre derít.
Honnan tudjam, hogy a rosszkedvem még nem depresszió?
Számos olyan tünetet fedezhet fel magán az ember, amely a depresszióra is jellemző, attól még nem valószínű, hogy beteg. Igaz, olykor az egészséget és a betegséget nem is olyan könnyű szétválasztani. Freud azt mondta, az nevezhető egészséges embernek, aki képes örülni, szeretni és alkotni.
És az, aki képes kilépni azokból a statikus állapotaiból, amelyek megakadályozzák őt abban, hogy szeressen, örüljön és alkosson. Vagyis ki tud lépni egy rossz házasságból, amely felőrli a mindennapjait, ott tudja hagyni a munkahelyét, ha az tönkreteszi a kreativitását, és megtalálja az életében azokat a tevékenységeket, amelyek örömet okoznak. Amíg erre képes, nem beteg.
A depresszió nem rosszkedv és nem szomorúság. A depresszió az egyik legelviselhetetlenebb emberi állapot. A színtiszta rossz. A depressziós embert nem lehet felvidítani, minden terhére van, még a törődés, az örömhír, sőt a siker is.
A depresszió legfőbb tünete, az örömre való képtelenség, ehhez társul valami kipihenhetetlen fáradtság, döntésképtelenség, fizikai fájdalmak, álmatlanság, étvágytalanság, lappangó félelmek betegségektől, az elszegényedéstől, a munkahely elvesztésétől.
A depressziós időszakban csökken az immunvédekezés, gondok lesznek a vérkeringés szabályozásával, romlik a nyiroksejtek vírus- és daganatfelismerő képessége. Aki ilyen tüneteket észlel magán, forduljon a családorvosához, aki, ha szükséges, szakorvoshoz irányítja.
Nem ijesztgetés, hanem tény: a kezeletlen depresszió esetén nő az öngyilkosságra való hajlam és a daganatos betegségek kialakulásának kockázata. A diagnosztizált depresszió ellen léteznek gyógyszerek. Ezek pótolják azt az agyi hírvivő anyagot, amelyből depresszió esetén kevés termelődik. Az antidepresszánsok nem a hangulatunkat javítják, nem leszünk tőlük jobb kedvűek, netán boldogabbak.
Boldogtalan vagy? Tégy ellene!
A boldogságról van egy határozottan téves felfogásuk az embereknek: azt hiszik, lehet folyamatos, tartós állapot. Pedig a boldogság pillanatok sora, melyek csak utólag, az időtől megszépülve lesznek boldog életszakasszá. Tartós boldogság nincs, mert minden napban van valami bosszantó, vagy szomorú, vagy elkeserítő.
De ha több benne a jó, akkor később, hónapok vagy évek múlva boldog időszakként marad meg az emlékezetünkben. Meg kell tehát tanulnunk, hogy a gondoktól, nehézségektől függetlenül is nap mint nap képesek legyünk felfedezni azt az örömforrást, amely endorfint, vagyis boldogsághormont termel.
Az endorfin az agyunkban termelődő anyag, mely eredetileg a fájdalmat hivatott csökkenteni. Amint a testet fájdalom éri, az agy azonnal elkezdi termelni. Endorfin nem csak fájdalommal szaporítható. Rengeteg olyan tevékenység van, mely hatása olyan erős szervezetünkre, hogy az endorfint termel.
A fény, a mozgás, a csokoládé, a banán, a csípős ételek és a szex is. Ha a mindennapi taposómalomban vagy a szürke télben a boldogság nem jön haza, mint a dalban, akkor együnk csokit a pamlagon, bámuljunk romantikus, sírós filmet, vagy menjünk le futni.
Na jó, de mi az a boldogság?
A boldogság érzése szubjektív ugyan, mégis meghatározható, leírható. Az utóbbi évtizedben egyre többen vizsgálták életünk érzelmi területeit, a pozitív gondolkodást, az élettel való elégedettséget, a boldogságot. A szakemberek szerint a boldogság pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot, amely a megelégedettségtől az egészen intenzív örömérzésig terjedhet.
De a boldogságot nemcsak állapotnak, hanem egy folyamatnak is lehet tekinteni. Ebben a megközelítésben a boldogság nemcsak a cél elérése, de az út is, amely a céljaink felé vezet. Sőt, sokszor boldogabb az ember, amíg küzd a céljaiért, mint amikor eléri. Minden élőlény, a növények és az állatok is beteljesedést, megnyugvást keresnek. Egy kis napfényt, jó ételt, friss forrásvizet.
Az emberek pedig valami misztikus boldogságesszenciát. Vagy ennek a tárgyiasult formáját nagy, lapos tévé és a náluk okosabb telefon formájában. Virginia Woolf szerint azért nem képesek boldogságra az emberek, mert mindig várnak. Folyamatosan várnak valamire, ahelyett hogy megélnék a pillanatot.
Várják, hogy fizetésemelést kapjanak. Hogy nagyobb legyen a gyerek. Hogy nyár legyen, és elutazhassanak végre valahová. Ülnek, várnak, és közben kint süt a nap, éppen múlik el egy péntek vagy egy szerda, amely már nem lesz többé, és nem éltük meg, mert éppen vártunk valamire.
Hogyan legyünk boldogok?
A boldogságért, vagyis a testi, lelki, szellemi egészségért folyamatosan dolgozni kell. Nem lehetünk örökké boldogok. De lehetnek boldog pillanataink. Kedélyállapotunkat, a boldogságra való képességünket, azt, hogy milyen színben látjuk általában a dolgokat, alapvetően örököljük.
Habitusunk határozza meg, hogy mennyire tudunk megküzdeni a felmerülő problémákkal, illetve elhagyjuk-e magunkat, ahelyett hogy küzdenénk. Ez genetikailag meghatározott. Életkörülményeink tíz százalékban határozzák meg jóllétünk érzését.
Boldogságunk 40 százalékát azonban hatalmunkban áll megváltoztatni a tetteink és gondolataink által. Hogyan? Nos, Sonja Lyubomirsky boldogságkutató szerint a boldogság tanulható és gyakorolható. Az általa megfogalmazott boldogságfokozó gyakorlatok egyszerűek.
Tanuld meg kifejezni háládat, gyakorold az optimista szemléletet, igyekezz jót tenni, például, ha módod van rá, jótékonykodj. Ápold kapcsolataidat családtagjaiddal, barátaiddal, keresd meg a rossz események jó oldalát. Élj a jelenben, sajátítsd el a megbocsátás képességét.
A pszichológusnő szerint kitűnő boldogságfokozó a vallásgyakorlás, a meditáció, általában a spiritualitás átélése. A testünkkel való foglalkozás, például a sport. A kreatív tevékenység, a természetben való gyönyörködés. Az amerikai szakember azt tanácsolja, hogy éld úgy az életed, mint a gyermek, teljes elmélyedéssel és összpontosítással!
Inkább új dolgokat próbálj ki, mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez! Az érzéseidre hallgass, ne pedig a tekintély vagy a többség hangjára. Légy őszinte, légy valódi; kerüld a színlelést és szerepjátszást! Vállalj felelősséget! Amit eldöntöttél, hogy megteszel, vidd is véghez!
No és mi a helyzet az örömmel?
A boldogságot és az örömöt gyakran összekeverjük. Nemcsak a szavakat, hanem magát az élményt is. Nézzük hát, mit jelent az öröm, mit a boldogság, és a legfontosabb kérdés: hogyan érhetjük el, tehetünk-e valamit a saját pozitív élményeinkért?
Az öröm egyik legismertebb formája a cél elérésének öröme. Kitűzünk magunk elé egy célt, a sportban, a munkában, esetleg a családdal kapcsolatosan, és megdolgozunk érte. Az elért eredmény megerősítést jelent. Miközben az akaraterőnk edződik, az önbizalmunk is erősödik.
Minden új cél, amit elértünk, javítja képességeinket. De nagyon fontos, hogy amikor elértük a kívánt eredményt, megálljunk. Pihenjünk. És tekintsünk vissza rá. Ezzel elismerjük magunkat. A teljesítményünket. Ennek hiányában csak hajszoljuk a célokat. A megélt öröm helyett állandó rohanássá válik az élet. Lehet örömforrás a testi, fizikai munka. Legyen az sport vagy kertészkedés, vagy akár túrázás.
A mai, napi tíz-tizenkét órát a számítógép meg a tévé előtt ülő, mindenhova autóval járó ember ideges feszültségének oka gyakran egyszerűen a mozgáshiány. Hiányzik a test, az izmok erejét, ügyességét összemérő kihívás, az önmagunkkal vagy a másokkal való versenyzés. Az önmagunkat legyőzés öröme.
Segíts magadon!
Nem véletlen ám, hogy amikor rosszkedvünk van, milyen ételeket kívánunk. A boldogtalanság érzését, ha egy rövid időre is, de biztosan javítják azok az ételek, amelyeket imádunk, mondjuk a banán, vagy a csoki. De minden olyan étel is javítja hangulatunkat, melyben omega-3 zsírsavak vannak.
Például a lazac, a lenmag vagy a dió. A tojásban, datolyában, pulykában, szójában, vörös húsban lévő triptofán is elűzheti a rosszkedvünket, mivel ez a vegyület a szervezet által nem előállítható vegyület a szerotonin – a jóérzés hormon vegyülete a központi idegrendszerben.
Jót tesz a hangulatunk ingadozása esetén a magnézium és a B6-vitamin, melyet az avokádóban, olajos magvakban és zöld, leveles zöldségekben is megtalálhatunk, de étrend-kiegészítők formájában is magunkhoz vehetünk.
A B12-vitamin is hozzájárul hangulatunk javulásához, mivel szerepet játszik a központi idegrendszer működésében. A sertés- és marhamájban, valamint a tejtermékekben és a tojásban van sok belőle. A színeknek is sajátos hatásuk van közérzetünkre. A piros serkentő, a kék nyugtató és hűtő, a sárga és a narancssárga pedig javítja a kedvünket.
Vallások a boldogságról
Ahhoz, hogy az ember harmóniában élhessen, tudnia kell, hogy nem az üres térben lebeg. Nem tehet meg bármit. Léteznek olyan magasabb erkölcsi értékek, amelyek minden kultúrában és minden korban azonosak.
Nem azért kell követni őket, mert a törvények, az igazságszolgáltatás, valamilyen külső tényező késztet erre, hanem azért, mert nélkülük az ember önzővé lesz és elmagányosodik. Bizonyos rituálék segítségével például meditációval, vallásgyakorlással, vagy másokért végzett munkával képessé tehetjük magunkat arra, hogy a belső hangot felerősítsük és meghalljuk.
Lao Ce, a híres kínai filozófus szerint az ember bármikor megtalálhatja a harmóniát, ha belátja, hogy a világot nem az ember irányítja, hanem saját törvényei. Ezek a törvények éppúgy kihatnak a távoli bolygók forgására, mint a folyók irányára, a halak vagy a madarak életére.
Lao Ce szerint mindennek megvan a saját belső természete, amit nem lehet megerőszakolni. A világ tanítómester, leckéit meg kell tanulni, törvényeit követni kell. A taoizmus szerint a lényeg az, hogy miként értékeljük és dolgozzuk fel mindazt, ami a hétköznapi életünkben történik velünk, s mit tanulhatunk belőle.
Ha kifejlesztjük magunkban azt a képességet, amelynek birtokában örülni tudunk az egyszerűségnek, a nyugalomnak és a természetességnek, és hagyjuk, hogy a dolgok menjenek a maguk útján, ennek a harmonikus életmódnak természetes következménye lesz a boldogság.
A hinduizmus hasonlóképpen gondolkodik. Minden élő tiszteletét, az erőszaknélküliség tanítását hirdeti. Ez azt is jelenti, hogy nem fogyasztanak olyan ételeket, amelyek megszerzése mások számára fájdalommal, erőszakkal jár.
Tanítómestereik szerint mivel teremteni sem tudunk, egyetlen élőlény elpusztításához sincs jogunk. Az erőszak útján megszerzett ételek nem csak testünket, hanem gondolatainkat is megmérgezik, ingerültté, nyugtalanná és erőszakossá tesznek. Bár a vegetarianizmust sokan étkezési kultúrának gondolják, valójában filozófia, ezért az igazi vegetáriánusok általában szelíd, kedves és derűs emberek.
A buddhizmus alaptanítása az, hogy az egész élet szenvedés. A szenvedés oka az élethez való ragaszkodás, leküzdésének módja pedig a vágyak teljes elfojtása, megsemmisítése. Akinek sikerül a javakról való teljes lemondás révén életvágyát elfojtania, az előbb-utóbb kiszabadul a kényszerű és újabb szenvedéseket hozó újraszületések láncolatából, és eljuthat a nirvánába, a teljes megsemmisülés, a nemlét állapotába.
Kik boldogabbak, a nők vagy a férfiak?
A 21. században a pozitív pszichológiai megközelítés, az élettel való elégedettség, a boldogság vizsgálata rendkívüli módon fontossá vált. Ugyanis a boldogság mind az egészségi állapot, mind a gazdasági fejlődés szempontjából alapvető.
Egy reprezentatív, követéses vizsgálat során 4510 személy válaszolt a kutatók boldogsággal kapcsolatos kérdéseire. 1–10-ig terjedő skálán elemezték, hogy általában mennyire érzik boldognak magukat. A férfiak 75%-a, a nők 69%-a mondta boldognak magát. A 40 évnél fiatalabbak között a nők tartották magukat boldogabbnak, azonban a 40–69 éves korosztályban a nők sokkal kevésbé voltak boldogok, mint az azonos korú férfiak.
Ne hidd, hogy a pénz boldogít!
Egy nemzetközi vizsgálat a világ ötven országában elemezte a szubjektív boldogságérzést. A boldogságot ők is egy 1–10-ig terjedő skálán vizsgálták, és az egyes országok között igen jelentős különbségeket mutattak ki.
A legboldogabb országok Hollandia, Irország, Dánia, Kanada, Svájc, ahol az emberek közel 95%-a hatnál magasabb értéket adott a tízfokú skálán. A legkevésbé boldogok Ukrajna, Oroszország, Moldávia, Zimbabwe, ahol a magukat boldognak mondók aránya csak 40% körüli volt.
A jövedelem kapcsolatban áll a boldogsággal, de a magasabb jövedelem már nem jár együtt többletboldogsággal. Az olyan viszonylag szegény országok, mint például Indonézia, Mexikó, Nigéria, Vietnam 80-90%-os aránnyal megelőztek több nyugat-európai országot is.
Ezt a jelenséget alátámasztják azok a kutatási adatok is, amelyek szerint a túlzott anyagiasság csökkenti az élettel való elégedettséget. Azt is megvizsgálták, hogy mi lehet az oka az eltéréseknek, és azt találták, hogy a különbségek 80%-át az alábbi öt tényező magyarázza. A válások aránya, a munkanélküliségi arány, a bizalom szintje, a civil szervezetekben való részvétel és a hívők aránya.
Ha máshogyan nem megy
Ha az egészséges lelkiállapot fenntartására felsorolt módszerek közül egyik sem válik be, bátran fordulhatunk a patikákban, gyógynövényboltokban kapható feszültségoldó, nyugtató gyógynövényekhez, melyeket a népi gyógymódok közé sorolnak, és évszázados tapasztalatokon alapulnak.
Ilyen gyógynövények a levendula, a citromfű, az orbáncfű, a ginzeng a macskagyökér vagy a golgotavirág. A patikákban kapható feszültségoldó kapszulákban ezek közül a gyógynövények közül rendszerint több is megtalálható.
A szó ereje
Vigyázz, hogy mit mondasz a másik embernek! Főleg, ha számára hiteles személy vagy. Nagyon nem mindegy, hogy mit mond az orvos a betegnek, miután megvizsgálta, vagy megnézte a leleteit. Nagyon nem mindegy, hogy mit mond a pedagógus a diákjának, miután elolvasta fogalmazását.
Nagyon nem mindegy, hogy a főnök milyen szavakkal értékeli a teljesítményt, vagy közli a hírt, hogy sajnos csoportos leépítés lesz. Ilyenkor néhány rosszul fogalmazott mondat elég lehet ahhoz, hogy gyomorgörcsöt, fejfájást kapjunk tőle.
Ugyanígy néhány biztató, megnyugtató szó képes lassítani a pulzust, elernyeszteni az izmokat. A szavak élettani, biológiai változást okoznak agyunkban, mely változások kémiai üzenetek és hormonok formájában belső szerveinkhez jutnak el. Ez műszerrel mérhető. Ha valakinek elmondok egy viccet, és ő nevet, akkor az agyában, mérhető biokémiai folyamatok zajlanak.
Ha azonban azt mondom, hogy halálos beteg, és rövidesen meg fog halni, teljesen más kémiai anyagok váltódnak ki. Ezért a jó szó, a megértés, az odafordulás képes elűzni a másik emberből a rosszkedvet.
Még nincs hozzászólás