A rendszeres testmozgás megállíthatja még a rákot is
A rendszeresen mozgó emberek természetesen, de még azok is, akik időhiányra hivatkozva keveset mozognak, tudják, hogy a mozgás egészséges. Segít karbantartani a súlyunkat, erősíteni izomzatunkat. Segít megelőzni a csontritkulást, edzi az ízületeket. A rendszeresen végzett aerob mozgás javítja a szív munkáját, növeli a tüdő kapacitását, és endorfinokat termel, melyektől jókedvünk lesz.
Mozogj heti 150 percet!
Azt eddig is tudtuk, hogy a rendszeres testmozgásnak sok betegség megelőzésében van fontos szerepe, s azt is, hogy az inaktív életmód világszerte a vezető halálokok között szerepel. A mozgásszegény életmód kulcsszerepet tölt be a kardiovaszkuláris betegségek, a rosszindulatú daganatok és a cukorbetegség kialakulásában.
A mozgásszegény életmód felelős a koszorúér-betegségek 6%-áért, a 2-es típusú cukorbetegség 7%-áért, az emlő- és a vastagbéldaganatok 10%-áért. Összességében világszerte 5,3 millió ember korai haláláért.
Na jó, de mennyit kell ahhoz mozogni, hogy egészségesek maradjunk? A WHO szerint a 18–64 év közötti felnőtteknek hetente legalább 150 perc mérsékelten intenzív vagy 75 perc intenzív mozgás javasolt, vagy ezek megfelelő arányú kombinációja. Mérsékelt testmozgás az, amely mellett éppen nem lehet folyamatos beszélgetést fenntartani. Ezenkívül izomerősítő gyakorlatokat is érdemes beépíteni edzéstervünkbe legalább hetente kétszer.
Az is biztos, hogy az aktív életet élőket kevésbé sújtja a depresszió, ritkább a csont- és csigolyatörés a körükben. A megfelelő minőségű és mennyiségű fizikai aktivitás fokozza az izomerőt és az állóképességet, jó hatással van a csontok egészségére és a szervezet anyagcseréjére. A rendszeres testmozgás csökkenti a stresszérzékenységet, növeli a stressztűrő képességet, és javítja az alvás minőségét.
A rendszeres testmozgást érdemes beépíteni a mindennapjainkba. Az egészségünk érdekében az a legelőnyösebb, ha valamilyen rendszeres sporttevékenységet is sikerül beilleszteni a hétbe. A lényeg, hogy még ma kezdjünk el mozogni! Mindezt tudtuk eddig is. Azt azonban eddig még nem sikerült bizonyítani, hogy a rendszeres mozgás kulcsfontosságú fegyver a rákos betegségek elleni harcban
A daganatok elleni fehérjék
Egy neves amerikai egyetem, az Edith Cowan Egyetem (ECU) kutatása kimutatta, hogy a rendszeres testmozgás rákellenes környezetet teremt a szervezetben. A testmozgás hatására az izmok myokineknek nevezett fehérjéket választanak ki a vérünkben. Ez azért fontos, mert ezek a myokinek képesek elnyomni a daganatok növekedését, és a rákos sejtek elleni aktív harcra is képesek.
Olyan jeleket küldenek a rákos sejteknek, hogy azok lassabban növekedjenek, esetleg teljesen álljanak le. Bár maguk nem képesek elpusztítani azokat, a véráramban lévő immunsejteket aktiválják azért, hogy ők harcoljanak a rák ellen.
Egy klinikai vizsgálatban elhízott prosztatarákos betegeknek készítettek egy 12 hetes edzéstervet. A program előtt és után is megvizsgálták a betegektől vett vérmintákat, és fantasztikus eredményeket kaptak. Kiderült, hogy rendszeres testmozgással a betegek rákellenes myokinek szintje jelentősen megemelkedett a három hónap alatt.
Robert Newton, a tanulmány témavezetője elmondta, hogy az eredmények segítenek megmagyarázni, amit eddig is tapasztaltak az onkológusok. Hogy ugyanis a rák lassabban halad előre a rendszeresen mozgó betegeknél. A myokinek együttműködnek a vér más sejtjeivel, s együtt aktívabban harcolhatnak a rák ellen. Bár a vizsgálat a prosztatarákra összpontosított, mivel ez a leggyakoribb sokszor halállal végződő daganattípus a férfiak körében, Newton professzor úgy gondolja, hogy ez a mechanizmus minden rákra vonatkozik.
(Forrás medicalxpress.com)
A mozgás hatása szerveinkre
A rendszeres, nem túl megterhelő fizikai aktivitás szinte minden szervünkre jó hatással van. Lássuk ezeket egyenként.
- Agyunkban elősegíti a hangulatjavító szerotonin, valamint a fájdalomcsillapító és általános jó érzést okozó endorfinok felszabadulását.
- Bőrünket a mozgás hatására megjelenő izzadtság tisztítja, vérkeringését fokozza.
- Tüdőnk kapacitása növekszik.
- Szívizmunk megerősödik
- Immunrendszerünk erősödik
- Vérnyomásunk szabályozásában, normál értékeken tartásában is bizonyított szerepe van.
- Hatására a vérben található HDL (védő) koleszterin szintje nő, míg az LDL (károsító) koleszterin szintje csökken. Az artériák falán így nem keletkeznek plakkok. Ezért csökken a vérrögök kialakulásának kockázata
- Rendszeresen végzett testmozgással megelőzhető, illetve kordában tartható a 2-es típusú cukorbetegség. Ha mozgunk, az inzulin – az a hormon, amelynek kulcsszerepe van a vércukorszint szabályozásában – jobban ki tudja fejteni a hatását, így a vércukorszint ellenőrzés alatt tartható.
- A vastagbéldaganatok kialakulásának esélyét azzal csökkenti, hogy felgyorsul a táplálék áthaladása a tápcsatornán, javul az emésztés.
- A rendszeres, közepes intenzitású aerob edzés bizonyítottan jó hatással van mindkét nemben a libidóra és a szexuális teljesítményre. A rendszeres testmozgás hozzájárul a hímvesszőt ellátó artériák általános jó állapotának fenntartásához.
Ennyire keveset mozgunk
A serdülőkorúak 80%-a mozgásszegény életmódot él. Világszerte négyből egy felnőtt nem mozog eleget. S ebben a statisztikában azok a szegény vidékek, országok, régiók is benne vannak, ahol az emberek többsége gyalog vagy biciklivel jár, földet művel, és nincs elhízva, vagyis városokban a helyzet még sokkal rosszabb.
Még nincs hozzászólás