A rekedtség leggyakoribb okai
Egyáltalán nem ritka, hogy ebben a téli torokfájós, tüsszögős, hőemelkedéses időszakban a hangunk sem a régi. Ha azonban a torokfájás elmúlik, de a rekedtség két hétnél tovább megmarad, érdemes orvoshoz fordulni. Ugyanis akár komolyabb elváltozások is állhatnak az elhúzódó rekedtség hátterében, amelyek megfelelő kezelés nélkül idővel csak rosszabbodnak.
Érdemes tehát végigvenni a panasz lehetséges kiváltó okait. S azt is, hogy mit tegyünk, ha néhány napja rekedt a hangunk, a beszéd, éneklés nem úgy megy, mint ahogyan szeretnénk. Akkor is járjunk utána, ha ugyan nem érezzük magunkat betegnek (nincs lázunk, konkrét fájdalmunk), viszont a szopogatótabletták, fájdalomcsillapítók, az esetleges antibiotikum-kúra után és ellenére sem múlik a rekedtség.
Ez egyáltalán nem ritka probléma. A rekedtség az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a páciensek felkeresik háziorvosukat, vagy egyenesen a fül-orr-gégészt. A téli időszakban leggyakrabban valamilyen vírusfertőzés okoz rekedtséget. Gégegyulladás esetén a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevételkor pedig a rekedtség tovább erősödhet.
A rekedtség leggyakoribb, leghétköznapibb oka az, hogy hangszálainkat túlerőltetjük. Ez nagyon gyakori bizonyos foglalkozási körben. Azok az emberek, akik a hangjukkal dolgoznak: színészek, énekesek, tanárok, gyakran érzik, hogy berekednek, elmegy a hangjuk. A hangképzés rendellenességeit diszfóniának hívják, felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt jelentkezhet.
Gyerekkorban például nagyon gyakori a tartós rekedtség. Hiszen a gyerek az iskolában, óvodában megpróbálja túlkiabálni társait, s még nem képes hangjának okos használatára. Rendszeresen préseli, túlfeszíti a hangszálakat.
Betegség is állhat a háttérben
Gyakori oka a rekedtségnek az, ha a gyomorból visszafolyik a sav. Ennek az emésztőrendszeri betegségnek reflux a neve. Ilyenkor a gyomorból visszaáramló maró hatású váladék irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal a hangszálakat is. A reflux során visszaáramló levegő és gyomornedv a szájban is érezhető savanyú ízt, esetleg kellemetlen szájszagot okozhat. A rekedtség mellett visszatérő torokfájás, köhögés, sípoló légzés, orrfolyás és arcüreggyulladás is jelentkezhet, de ha a gyomorsav és az emésztőnedvek a szájüregbe kerülnek, gyakran kikezdik a fogzománcot, emiatt pedig felgyorsulhat a fogak romlása is.
Oka lehet a rekedtségnek a hangszálak bakteriális vagy vírusos eredetű gyulladása és a hangszálakon kialakuló polip is. Ilyen esetben a szakorvosok rendszerint antibiotikum-kúrát, és egy-két hetes némaságot rendelnek, s ha máshogyan nem megy, apró kis műtéttel szabadítják meg a pácienst a hangszálain található elváltozástól.
Sajnos az elhúzódó rekedtség, különösen akkor, ha nyelési nehézséggel párosul, gége- vagy pajzsmirigydaganatot is jelezhet. De pajzsmirigy-megnagyobbodás, allergia és ritkább esetekben ideggyógyászati, valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget.
Házi gyógymódok
Olyan esetben, amikor a rekedtség hátterében nincs komoly baj, betegség, sokat segíthetnek nagyanyáink régen bevált házi praktikái is. Ezek közül kiemelten hatásos a gyömbér. Nem csak emésztési panaszainkra kiváló, de mivel remek gyulladáscsökkentő, annak esélyét is csökkenti, hogy a hangszálak vagy a torok felülfertőződjön. Emellett nyugtatja a torok nyálkahártyáját, így a gyulladások ellen is hatásos.
Sokféleképpen fogyaszthatjuk. Készítsünk belőle teát. Vágjunk apró kockákra, vagy reszeljünk le egy kis darab gyömbért, forrázzuk le két deci vízzel, fedjük le, majd hagyjuk állni 10 percen keresztül. Szűrjük le, és citrommal, mézzel ízesítve kortyolgassuk naponta akár 3 bögrényit is.
Ha éppen nem készülünk randira, vagy nem akarunk társasági életet élni, lehetőleg este, lefekvés előtt kenjünk egy gerezd fokhagymát pirítós kenyérre, és ezt együk vacsorára. Ha betegnek érezzük magunkat, és otthon maradunk, fokhagymanyomón törjünk meg 3-4 gerezd fokhagymát, alaposan nyomkodjuk ki a levét, majd a fokhagymalevet mézzel keverjük össze. Együnk ebből a keverékből 3-4 óránként egy-egy kiskanálnyit.
De jól ismert az almaecet fájdalomcsillapító hatása is, csökkenti a fertőzések rizikóját, és a gyulladások ellen is hatásos. Egyszerűen keverjünk össze azonos mennyiségű almaecetet és langyos vizet, majd ezzel vagy sós vízzel gargalizáljunk naponta két-három alkalommal.
A meleg gyógynövényteák, például a kamilla is, enyhítik a torokban a kaparó érzést. A szopogatótabletták fokozzák a nyáltermelést, és nedvesen tartják a torkot. A szobai száraz levegőt – főleg télen – érdemes párásítóval nedvesíteni.
A rekedtség lelki okai
Ma már egyértelműen bizonyított tény, hogy a betegségek jelentős részének van lelki háttere. Amikor nagyon izgulunk, félünk valamely nyilvános szerepléstől, egyszerűen elmegy a hangunk. De ez megtörténik velünk akkor is, ha valamit nagyon nem szeretnénk megcsinálni, ha valami ellen tiltakozunk. Ilyenkor beszédhangunk megváltozik, magasabb lesz, vagy éppen ellenkezőleg, mélyül és rekedtessé válik. Bármilyen okból válik rekedtté a hangunk, a legfontosabb az, hogy kíméljük a hangszalagjainkat. Legjobb, ha még a suttogást is kerüljük, mivel az is nagy megterhelést jelent a hangszalagoknak.
Tedd le a cigit!
Kevés dolgot lehet a dohányzás mellet érvként felhozni. Annál többet ellene. Erős dohányosoknál például idővel a rekedtség is állandósulhat, mert a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg. A dohányos rekedt hang és állandó köhögés, különösen reggel, felkelés után olyan megszokott, hogy a dohányos embernek eszébe sem jut orvoshoz fordulni. Pedig a dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata időnként feltétlenül indokolt.
Foniátria
A foniátria a fül-orr-gégészetnek egy speciális ága, amely a hangképzéssel, nyelés- és beszédzavarokkal foglalkozik. Olyan esetekben, amikor a rekedtségnek egy funkciózavar az oka, hangterápiát kell végezni, tehát különböző gyakorlatsorokat, melyek segítségével vissza lehet állítani a helyes hangképzést azoknál, akiknek sokat kell beszélniük. A helyesen képzett hanggal sokáig lehet, akár hangosan is beszélni anélkül, hogy hangszálainkat baj érné. Ezt azonban meg kell tanulni. Nem véletlen, hogy énekeseknek, előadóművészeknek tanítják is.
Egy kis anatómia
A hangképzés egyik legfontosabb szerve a gégében elhelyezkedő, mindössze pár centiméter hosszú páros hangszalag. Hangjaink, beszédünk a gégénken átáramló levegő hatására képződik. A kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat. Ez az alaphang aztán a garat, a száj- és az orrüregben nyeri el végső formáját. Ha ez a folyamat valahol sérül a hangaszalagon lévő elváltozás, gyulladás, vizenyő miatt, akkor nem tudunk tisztán csengő hangot képezni, vagyis hangunk megváltozik, berekedünk.
Még nincs hozzászólás