A nyelvtanulást nem lehet elég korán kezdeni?
Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy - szól a fáma. Mai globalizálódó világunkban, főleg egy kis ország lakójának szinte kötelező, hogy megtanuljon egy világnyelvet. A legtöbben az angolt választják. De mikor és hogyan fogjunk hozzá? Van értelme már akár csecsemőkortól nyelvet tanulni?
A vélemények megoszlanak, még akkor is, ha vegyes házasságról van szó. Vannak, akik aggódnak, hogy a gyerek keverni fogja a nyelveket, de a tapasztalat inkább azt mutatja, hogy ez nem így van. A gyerekek nagyon rugalmasak és tanulékonyak.
A barátnőméknél például, ahol az apuka angol, az anyuka magyar, a kislányuk még véletlenül se keveri össze, hogy melyikükhöz milyen nyelven szóljon, és hároméves korára mindkét nyelvet hibátlanul elsajátította. Azt mégsem javasolják a szakemberek, hogy ahol nem anyanyelvűek, ott az egyik szülő konzekvens módon idegen nyelven beszéljen a kicsihez, mert az életidegen. Akkor már inkább válasszunk fejlesztő tanfolyamokat.
De mit mond a korai nyelvtanításról a pszichológus? „Szögezzük le, mert ez az általános szakmai konszenzus, hogy a korai idegennyelv-tanítás egyáltalán nem káros a gyerekek anyanyelvi fejlődésére. Nincs minimális korhoz kötve, hogy mikor lehet kezdeni az idegen nyelv tanulását, de minél korábban hallja a nyelv dallamát a gyerek, annál jobb.
Bárhol a világon születik egy egészséges gyermek, képes bármely nyelv hangképzésének, hangkészletének akcentus nélküli elsajátítására. Amiről a pszichológustársadalom véleménye megoszlik, az a hogyan. Fontos, hogy mindig a gyermek értelmi és érzelmi szintjén közelítsünk hozzá.
Egyénre szabjuk a dolgot, és ha nincs hozzá kedve a babának, ne erőltessük. Arra is ügyeljünk, hogy minél játékosabb és élvezetesebb legyen az időtöltés, amit a nyelv tanítására szánunk – avat be a részletekbe Makai Gábor pszichológus, és hozzáteszi: – Azt nem javasoljuk, hogy nem anyanyelvű szülő csak idegen nyelven beszéljen folyamatosan a gyerekhez: mindig mindenki a saját nyelvén szóljon hozzá.
Sőt, bátran kezdhetjük a nyelvtanítást csecsemőkorban, nem fog összezavarodni a gyerek, nem keveri össze a nyelveket. Viszont gátlások híján meg is mer majd szólalni az adott nyelven" – mondja Makai Gábor.
Úgyhogy nem tűnik ördögtől való dolognak, ha egy szülő úgy gondolja, időt, pénzt és fáradságot szán arra, hogy akár már csecsemőkorában angol tanfolyamra vigye a gyerekét. A második babáját váró Győrfi-Forgács Bea három hónapos korában vitte Helen Doron módszerével dolgozó csoportba a kislányát:
„Liza nagyon élvezte a foglalkozásokat, hiszen éneklés, mondókázás, játék volt az egész, csak éppen angolul. Persze, a szülőknek tudniuk kell, hogy mit várhatnak el a tanfolyamtól. Én egy magabiztosan megszólaló kislányt kaptam, aki szívesen járt a csoportba, és most az angol–magyar oviban is boldogul. A saját bőrömön tapasztaltam, milyen fontos a hallás utáni tanulás.
A mai napig hálás vagyok a szüleimnek, amiért – bár akkor nem rajongtam érte – ragaszkodtak ahhoz, hogy a kötelező orosz mellett tanuljak angolul is. Kiváló pedagógusok tanítottak, mégis tele voltam gátlásokkal, amikor tizenkilenc évesen kimentem Amerikába. Az ott töltött három hónap alatt többet tanultam, mint odáig összesen.
Biztos vagyok benne, hogy a kisfiamat is vinni fogom az angol csopotrba; na, jó, lehet, hogy nem három, hanem csak hat hónapos korától" – összegzi tapasztalatait a kismama.
Úgyhogy, kedves szülők, csak bátran, hiszen ahány nyelv, annyi ember…
Még nincs hozzászólás