A nő, a férfi, és a férfi pénze
Velős mondás, felér egy többszerzős evolúciós pszichológiai kötettel. Mert ugyan már, mi vonzotta Jacqueline-t egy nálánál 23 évvel idősebb pasihoz? Talán Onasszisz kigyúrt teste? Vagy hogy hihetetlen szellemes társalkodó volt? Na jó, ne ámítsuk magunkat. Utolsó éveiben már ragtapasszal kellett felragasztani a szemhéját is, mert elhatalmasodó betegsége miatt nem tudta nyitva tartani. Jacqueline-t valószínűleg nem Onasszisz izomsorvadása, hanem különös bőrbetegsége vonzotta: azt beszélik, a bőre alatt is pénz volt.
Oké, most ezen lehetne hőbörögni, de némi evolúciós önismerettel rájöhetünk, hogy férfiként mi is szeretnénk ilyen bőrbetegségben szenvedni, nőként pedig… na, erre persze nekem csak tudományos feltevéseim vannak, de azok alapján úgy vélem, az Üdvhadsereg matrónáit leszámítva a legtöbb nő vonzódik a pénzhez. Mindez a kőkorban kezdődött: még nem is volt pénz, maximum kókuszdiókat és tigrisfogakat csereberéltek, amikor már vastagon beíródott a génekbe a nemek pénzhez való majdani viszonya.
Mert mit is jelent a pénz a nőnek, és mit a férfinak?
A nő számára a pénz elsősorban biztonságot, jó életet jelent, a férfinak pedig hatalmat. Az evolúciós pszichológia aranyszabálya, hogy minden út az ágyba vezet, és itt most természetesen ne az alvásra gondoljunk. A férfi számára a hatalom azt garantálja, hogy nem üres ágyban kell álomra hajtania a fejét, netán azt is, hogy majd sok ágyban fog megfordulni élete során. Az antropológiai kutatások igazolják, hogy a sikeres vadásznak több feleség jut, s gyermeke is több lesz, a béna vadásznak pedig esetleg egy sem. A pénz hatalom, a hatalom sikeres szaporodás.
A nő számára a jó vadász vagy a jól kereső férfi azt jelenti, hogy a gyermekeit sikeresen fogja tudni felnevelni. Ebből fakad a nők vonzalma a hatalomhoz és a pénzhez. A szaporodás meglehetősen aszimmetrikus tevékenység, a férfi pár percet invesztál egy gyermekbe, amit aztán nő 9 hónapig kihord, majd 10-15 évig nevel. Jogos tehát az elvárás, hogy a nő, mielőtt ilyen kalandba bocsátkozna, biztosítékokat szeretne a jövőre nézve.
A pénznek, persze, ennél összetettebb a pszichológiája, de ez is a kőkorban íródott az agyunkba.
Miért imádnak a nők költekezni, s miért zsugoriak a férfiak?
Ősidők óta a nemek közti munkamegosztás lényege, hogy a férfiak elmennek vadászni, a nők meg bogyókat és gumókat gyűjtögetnek. A vadászat rizikós dolog: vagy sikerül vadat ejteni, vagy nem, ráadásul nem is veszélytelen foglalkozás, olykor a vadász is otthagyhatja a fogát. Ahogy Emerson mondta, a pénzzel az a baj, hogy sokba kerül. A férfi tehát igencsak megbecsüli a zsákmányát, nagy árat fizet érte, s aggódva gondol arra, mi lesz, ha holnap üres kézzel tér meg. Jó lenne hát tartalékolni, befektetni. Elszegényedni annyi, mint fogatlan oroszlánná válni.
A nők mindezt másképp látják. Bogyókat, gyökereket mindig lehet találni, ezért úgy tekintenek a „befolyt” jövedelemre, hogy könnyen jött, könnyen megy, minek spórolni, majd lesz holnap másik. Nem az ő dolguk belegondolni, mit lejsztol a férfi azért a nyamvadt gazelláért vagy vacak fizetésért. A nőknek a munka társasági életet is jelent, cseverészve keresik a betevőt, s úgy képzelik, a férfiak is élvezik a hajszát.
Remélem, konvertálható tudás ez napjainkra. A férfiak mindig is kontrollálni akarták a nőket, sokáig ezért is nem hagyták őket dolgozni, majd elérték, hogy ugyanazért a munkáért kevesebb pénzt kapjanak. Mert ugyan a pénz jelenti a férfi nő feletti hatalmát, de ez a hatalom csak merő illúzió. Olybá tűnik, a pénz a férfi kezében a póráz, amellyel a nőt magához köti, de a nő kezében van a korbács, amivel a férfit munkára hajszolja.
(A szerző pszichológus, író.)
Még nincs hozzászólás