A nagy veszekedés után
Szinte mindenkivel előfordult már, hogy egy komoly veszekedés után szívesen békült volna, de nem tudta hogyan is kellene kezdeni. Arra várt, hogy majd a másik közeledik, mond valamit, elkezdi a békülést. Nem arra várunk ilyenkor, hogy bocsánatot kérjen, hogy elismerje, nekünk volt igazunk, csak arra, hogy közeledjen, mert mi, valamiért nem vagyunk rá képesek.
Ne várjunk sokáig!
Sajnos, ha túl sokáig hagyjuk forrni a haragot, az helyrehozhatatlan károkat okozhat a kapcsolatunkban. Ha nem kezdi a békülést ő, kezdjük hát mi. A kérdés az, hogyan.
A mardosó düh, a szőnyeg alá söpört, megoldatlan problémák tönkretehetik a kapcsolat szilárd alapját. Ez a repedező alap minden kisebb-nagyobb veszekedés után egy kicsit szélesedik. Egyre nehezebb kijavítani. Ezért nagyon fontos, mondják a kapcsolatok dinamikájával foglalkozó szakemberek, hogy soha ne feküdjünk le haraggal a szívünkben. Bármilyen nehéz is, beszéljük meg a konfliktus okát.
Bármennyire közhelyesen hangzik, tény, hogy egy kapcsolatért dolgozni kell, különösen egy olyan veszekedés után, amikor sértéseket vágunk egymás fejéhez, régi sérelmeket keverünk a jelen problémái közé, és mérgünkben olyat is mondunk, amit nem gondolunk komolyan. Egy ilyen kiabálós, sértegetős veszekedés után muszáj megbeszélni mindent, hogy valóban tovább tudjunk lépni, minden haragot hátrahagyva.
Fogalmazzuk meg a konfliktus valódi okát!
A legfontosabb, hogy magunknak megfogalmazzuk, tulajdonképpen mi vezetett a veszekedéshez, mit éreztünk, amikor bántó mondatokat vágtunk párunk fejéhez. Legelőször magunkban kell tisztázni, hogy miért bánt minket az, ami miatt a veszekedés kirobbant. Miért bánt, hogy már megint nem mosogatott el. Azért, mert fárasztó lenne nekünk veszekedés nélkül elmosni néhány edényt?
Miért veszünk össze apró dolgokon, például azon, hogy melyik tévécsatornát nézzük, vagy melyik filmet? Miért borít ki minket, ha nem csavarja vissza a fogkrém kupakját, vagy nem mossa ki maga után a kádat? Biztos, hogy annyira fontos épp aznap éppen azt a filmet nézni? Tényleg az bánt, hogy kiszárad a fogkrém, vagy szappancsík maradt a kádon?
Nem arról van szó inkább, az bánt minket, hogy nem törődik velünk? Az bánt, hogy nem veszi észre, mit szeretnénk, mert azt gondoljuk, hogy már nem szeret? Fontos ezt először önmagunkban tisztázni, s aztán elmagyarázni neki. Lehet, hogy párunk nem ugyanazt érzi fontosnak, nem is gondolja, hogy a viselkedése minket mélyen sért, bánt. Meg kell magyarázni neki. Precízebb megfogalmazással láthatóvá és érthetővé kell tenni számára gondolatainkat, érzéseinket és esetleg az azok mögött húzódó okokat.
Időzítsünk jól!
Azt tudnunk kell, hogy a viták megoldása nem szólhat a hibáztatásról, a felelősségre vonásról. Ha szeretünk valakit, és fontos nekünk a kapcsolatunk, s ezzel nem csak mi, de párunk is ugyanígy van, akkor alapvetően mindketten ugyanazt akarjuk, szeretnénk kibékülni. Ez egy közös erőfeszítés, amelynek legfőbb célja egymás megértése.
Ehhez azonban csillapodnia kell a dühnek, amely mindkettőnkben fortyog, meg kell nyugodnunk, hogy tisztán lássunk. Ha megnyugodtunk, biztosan képesek leszünk, tisztázó beszélgetésre, arra, hogy elmondjuk, mi is bánt minket valójában.
A túl hamar, mérgünkben kezdeményezett beszélgetés esetleg újra vitába fordulhat, ha azonban napokig feszül közöttünk a csend, úgy fekszünk le, hogy haragszunk, másnap méreggel a szívünkben megyünk dolgozni, egyre nehezebb lesz a békülés. Nem könnyű megtalálni azt az időpontot, amikor már mindkettőnk mérge elmúlt, de a vita még nem okozott bennünk komolyabb sebeket.
Merjük kimondani!
Egy-egy komolyabb veszekedés alatt mindkét fél mond olyat, amit nem kéne. Ritkán fordul elő, hogy csak az egyikük hibás, a másiknak mindenben igaza van. Ha ezt belátjuk, kicsit elengedjük az egónkat, fölemelkedünk megbántottságunk mélységes kútjából, akkor az őszinte, szívből jövő bocsánatkérés az egyik legegyszerűbb dolog, amit megtehetünk a veszekedés megoldására. Ez biztosan hozzájárul a kapcsolatok helyreállításához.
Mégis, ha az egók küzdenek, gyakran ez a lépés a legnehezebb. Valahogy azt gondoljuk, ha bevalljuk, hogy hibáztunk, nem volt igazunk, vagy túl messzire mentünk párunk hibáztatásában, az a gyengeség jele. Persze egyszerűbb másokat hibáztatni, de abban a pillanatban, amikor azt mondjuk, bocsáss meg, nem volt igazam, megváltozik körülöttünk a levegő. Egészen biztosan sor kerül arra a beszélgetésre, amelyben mindketten elismerjük hibáinkat, tévedéseinket, s a nagy veszekedés a jóleső kibékülés során egy nagy ölelkezésben feloldódik. Talán nincs is szerelmesebb pillanat, mint a nagy harag utáni megbocsátás.
Gondolj a szép időkre!
Minden párterapeuta fel szokta hívni a figyelmet arra, hogy könnyebb helyreállítani a kapcsolatot egy nagy, kiabálós veszekedés után, ha magunkban felidézzük a szép időket, szép helyeket, ahol együtt jártunk, és a nagyszerű pillanatokat, melyeket együtt éltünk át.
Az soha sem véletlen, ha két ember egymásba szeret, és elhatározza, hogy együtt fog élni. Gyakori azonban, hogy ebből az együttélésből konfliktusok fakadnak, hiszen különböző családban nőttünk föl, mások voltak a szokások, a prioritások, mások a kapcsolati minták. Más elvek mentén neveltek minket, máshogyan jutalmaztak, büntettek, másként intézték a konfliktusokat. Talán még az étkezési szokások is egészen mások voltak. Amikor két ember összeköti az életét, ezt tudnia kell.
Ki kell alakítaniuk saját szokásaikat, prioritásainkat, nevelési elveiket, étkezési szokásaikat, s ez nem megy konfliktusok nélkül. Azonban van egy közös cél, talán a családalapítás, talán csak egy lazább kapcsolat, de mindenképpen egyet akarnak. Lehet, hogy az olyan apró dolgokban, mint az, hogy ki mosogat, vagy ki mossa ki a kádat, viták robbannak, de ezeket el kell engedni, csak az alapvető célt kell szem előtt tartani. Azt, ami miatt megszerettük egymás, ami miatt összejöttünk, s kialakítottuk lazább vagy szorosabb kapcsolatunkat. Ha erre gondolunk, s ezt el is mondjuk, biztosan könnyű lesz a békülés.
Békülős mondatok
Ahhoz, hogy begyógyítsuk a bántó szavak okozta sebeket, meg kell próbálnunk kedvesebb dolgokat mondani partnerüknek. Ilyeneket:
- „Sajnálom, ami ma történt, de szeretném, ha tudnád, hogy nem telik el olyan nap az életemben, amikor ne lennék hálás érted.”
- „Szeretlek téged, és ez akkor is így van, ha néha veszekszem.”
- „Te vagy a legjobb dolog, ami valaha történt velem, és nagyon sajnálom, hogy csalódást okoztam.”
- „Nem tudom elviselni a gondolatot, hogy haragszol.”
Az egészség miatt is fontos
A kibékülés nem más, mint a harag, sértődöttség mentális bugyrából való megszabadulás. Bizonyítottan csökkenti a szívroham kockázatát, javítja a koleszterinszintet és az alvás minőségét. Csökkenti a vérnyomást és a szorongás, depresszió, valamint a stressz szintjét. A kutatások szerint a megbocsátás–egészség kapcsolata az életkor előrehaladtával még növekszik is.
Még nincs hozzászólás